Vállaltan hazafias a NAT

Nincs semmi új a balliberális szervezetek kritikájában, hiszen ők egy bevándorlókkal teli, identitását vesztett Európát akarnak létrehozni, gyenge nemzetállamokkal, genderiskolákkal, amelyekben a diákok se nemzeti, se nemi identitást nem kapnak – reagált Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Nemzeti alaptantervet érő bírálatokra. A módosításokról megkérdeztünk egy gyakorló iskolaigazgatót is, aki azt mondja: felesleges a pánikkeltés, a tanárok szabadsága továbbra is biztosított.

A módosított Nemzeti alaptanterv a kereteket jelöli ki, továbbra is minden a pedagóguson múlik Fotó: Havran Zoltán

A módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) vállaltan hazafias, gyerekközpontú és XXI. századi – nyilatkozta a köznevelésért felelős államtitkár tegnap az MTI-nek. Maruzsa Zoltán szerint a tanterv erősíti a nemzeti identitást, bemutatja a nemzeti kultúrát, a keresztény kulturális értékeket, a magyar művészetet, nyelvet, néphagyományokat, segíti a közös magyar alapműveltség kialakítását és növeli az idegennyelv-tanítás hatékonyságát.

– Hangsúlyosabb benne a digitális készségek, a pénzügyi tudatosság, a teremtett környezet, a természet és az egészség védelme. Újdonságként pedig megjelenik a természettudományi tantárgy bevezetésének lehetősége, amely a diákoknak izgalmasabban, összevont formában, „science típusú” tananyagként kínálja a fizika, a kémia és a biológia tantárgyakat. A felnőtt életre való felkészítés keretében hangsúlyosabbak az állampolgári, a pénzügyi, a társadalmi és a családi ismeretek – sorolta.

A módosított Nemzeti alaptanterv a kereteket jelöli ki, továbbra is minden a pedagóguson múlik
Fotó: Havran Zoltán

Az államtitkár szerint a balliberális ellenzék és szervezetek kritikájában nincsen semmi új: elleneznek mindent, ami a nemzeti identitást erősíti, hiszen ők nem a nemzetek Európáját akarják megőrizni, hanem egy bevándorlókkal teli, identitását vesztett kontinenst akarnak létrehozni, gyenge államokkal, genderiskolákkal, amelyekben a diákok se nemzeti, se nemi identitást nem kapnak. A kormánypárti politikus a kifogásolt írókkal kapcsolatban azt mondta: Wass Albert már a 2012-es NAT-ban is szerepelt, Nyírő József és Tamási Áron pedig a székely irodalom klasszikusai.

– Nincs félnivalójuk a pedagógusoknak a módosítások miatt, a NAT elegendő szabadságot biztosít az iskoláknak – vélekedik a lapunk által megkérdezett fővárosi iskola vezetője. Havas Thyra, a Fodros Általános Iskola igazgatója, biológia–földrajz, valamint etika szakos pedagógus, tankönyvszerző szerint nem igaz, hogy az új szabályozás túlságosan megkötné a tanárok kezét, és nem is erőlteti rá a frontális osztálymunkát az iskolákra.

– A frontális oktatás régóta nem divat, nem is való a gyerekeknek, de a jó pedagógusok tapasztalataim szerint eddig is felismerték, hogy a kiscsoportos és páros feladatmegoldás, a gyerekekkel közös, interaktív munka ezerszer jobban működik. Ez a szemlélet pedig a NAT-ban is megjelenik. Nagyon jónak tartom azt is, hogy lehetőség van a természettudományos tantárgyak integrációjára, de fontos ugyanakkor, hogy ez nem kötelező, minden iskola szabadon megválaszthatja, milyen szemléletben kíván oktatni.

A mi iskolánkban egyelőre biztosan marad a tantárgyi bontás, de ha esetleg létszám-problémák adódnak, akkor az összevonás – valóban hozzáértő pedagógussal – a kieső szakos kollégák pótlására is megoldást jelenthet – fogalmazott az intézményvezető, aki szerint a természettudományos tárgyak oktatásának kulcsa a hétköznapokhoz való közelítés, ami sok-sok érdekes kísérlettel, gyakorlati megfigyelésekkel, tapasztalásokkal, élményszerű oktatással érhető el.

– Az egész lényege az, hogy nagyokat beszélgessünk a gyerekekkel, felkeltsük az érdeklődésüket, a kíváncsiságukat. Nem a könyvet kell megtanítani. Ezért szerintem felesleges a pánik a módosítások miatt, hisz a tanterv csak a kereteket jelöli ki, de valójában úgyis minden a pedagógusok múlik. Aki két perc alatt megutáltathatja, de meg is szerettetheti az adott tantárgyat a gyerekekkel – húzta alá a szakember.

A NAT egyébként hasonló elveket fogalmaz meg ezen a területen. Eszerint az iskolák életébe a 3–4. évfolyamon belépő környezetismereti órán a felfedezés örömére, a tanulók kíváncsiságára alapozva kell tanítani, a természettudományoknál pedig szintén az élményszerűséget, a gyakorlatorientált tananyag-feldolgozást, valamint az életszerű és a tanulók mindennapjaihoz közel álló problémák megoldását hangsúlyozza az anyag.