Költekezésre biztatják a kormányt

Baloldali közgazdászok nyílt levélben kérik a kormányt, hogy többet költsön a járvány okozta gazdasági sokk enyhítésére. A dokumentum aláírói között számos, a balliberális pártokhoz, kormányokhoz és a korábbi gazdasági megszorításokhoz köthető személy van. Boros Imre közgazdász a Magyar Nemzetnek azt mondta, valóban pénzt kell pumpálni a gazdaságba, de semmiképpen sem külföldi hitelből.

László Csaba és Surányi György az MSZP–SZDSZ-kormányok idején a megszorítások hívei voltak Fotó: MTI/Honéczy Barnabás

Több mint száz magyar közgazdász csatlakozott már ahhoz a kezdeményezéshez, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy szerintük komolyabb gazdaságpolitikai lépésekre van szükség a koronavírus-járvány miatt. Az amerikai mintára indított nyílt levélnek Prinz Dániel, a Harvard Egyetem munkatársa a kezdeményezője, aki egyetemi életrajza és egy korábbi, a kormány gazdaságpolitikáját kritizáló publicisztikája szerint a Momentum szakpolitikai stábjának tagja, bár erről a nyílt levél aláírását kezdeményező üzenetében nem tesz említést.

Az interneten közgazdászkörökben terjesztett anyag eddigi aláírói között megtalálható számos, a hazai balliberális oldalhoz köthető személyiség. Mellár Tamás, aki a Párbeszéd parlamenti frakciójában ül, László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere, Király Júlia, aki a második Gyurcsány-kormány idején lett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Horn Gábor és Bauer Tamás volt SZDSZ-es politikusok, Herczog László, a Bajnai-kormány szociális és munkaügyi minisztere és Surányi György, az MNB egykori elnöke is csatlakoztak a kezdeményezéshez.

László Csaba és Surányi György az MSZP–SZDSZ-kormányok idején a megszorítások hívei voltak
Fotó: MTI/Honéczy Barnabás

– Az aláírók között szinte hiánytalanul megtalálható a hajdani magyar balliberális pénzügyi vezérkar – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a nyílt levél kapcsán Boros Imre közgazdász. Hozzátette: azt lehet mondani, hogy vezénylésre megszólalt a balliberális kórus. Az aláírók névsora lényegében magáért beszél.

A nyílt levél alapvetően egy amerikai egyetemi körökben született kezdeményezés magyar fordítása, amelyben közgazdász professzorok meglehetősen általánosan fogalmazva arra kérik a kormányzatot, hogy bőkezűen pumpáljon pénzt a gazdaságba.

– Tiszteletre méltó, ha valaki idősebb korában megvilágosodik, és mindenkinek meg van adva a megokosodás lehetősége, de azt hiszem, az aláírók esetében azért erről nincs szó – kommentálta Boros Imre, hogy akik korábban a megszorító válságkezelés hívei voltak, most nagyvonalú állami költekezést várnának el.

A közgazdászok dokumentuma olyan intézkedéseket is említ, amelyek a segélyezés irányába és a munka nélküli pénzosztás felé terelnék a hazai gazdaságpolitikát. A munkanélküli-ellátás kiterjesztését kérik, és azt, hogy az állam közvetlenül juttasson pénzt azoknak a polgároknak, akik nehéz helyzetbe kerülnek, hangsúlyozva, hogy az államháztartási hiány növelése sem lehet akadály. Karácsony Gergely már egyenesen azzal a kommentárral osztott meg egy, a levélről szóló cikket a Face­bookon, hogy jobb- és baloldali közgazdászok az általa régóta szorgalmazott alapjövedelem bevezetéséhez hasonló javaslatot tesznek.

Boros Imre elmondta, a megszorításokat mindig csak a kelet-európaiaktól követelik, de Nyugaton nem ezt csinálják. – Most az Egyesült Államokban a Federal Reserve kamatot csökkentett, pedig erre korábban nem voltak hajlandók. Donald Trump elnök kétezermilliárdos gazdaságélénkítő csomagot fogadtatott el a kongresszussal, ami az amerikai gazdaság méretének egynyolcadát teszi ki. Ez Magyarországon 4-5 ezer milliárdos program lenne – mondta a közgazdász, és hozzátette: – A múltban, amikor hasonló módon kellett volna eljárni Magyarországon, az ellenkezőjét tették azok, akik most aláírták a nyílt levelet.

Boros Imre úgy véli, egy gördülő konszolidációs tervet kell készíteni, amelynek az elemei folyamatosan változnak, és így segíthet menedzselni a válságfolyamatot. – Isten őrizzen attól, hogy külföldről akár csak egy fillérnyi hitelt is felvegyünk – mondta a közgazdász, aki szerint hazai forrásokra kell támaszkodni. – Alapvetően nem a költségvetés többleteszközeiből kell megoldani a helyzetet, hanem a jegybanknak a kereskedelmi bankokon keresztül kell megfelelő áthidaló hiteleket biztosítani a munkaadó cégeknek – fejtette ki a Magyar Nemzetnek a szakértő.