Kövér László: Újjá fogjuk építeni a Kárpát-medencét

Most új történetet írunk. Száz évvel Trianon, és harminc esztendővel a rendszerváltoztatás után arról kell beszélnünk, hogy nagy munkában vagyunk: újjá fogjuk építeni a Kárpát-medencét. Mindenekelőtt a magyar-magyar kapcsolatokat, s aztán lépésről lépésre a többit is – jelentette ki az Országgyűlés elnöke csütörtökön Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájának ünnepélyes megnyitóján.

„Nemcsak úgy, hogy idegen fegyverekkel őrzött államhatárokat húztak közénk, hanem úgy is, hogy igyekeztek méregként belecsöpögtetni az egymástól való elidegenedést a magyar lélekbe. Külhonban és belhonban egyaránt” – vélekedett.

A kommunizmus több mint négy, és a posztkommunizmus két évtizedében a szomszédos államok nemzeteiben felkorbácsolták a nemzeti érzést, a magyar nemzetben pedig igyekeztek azt elfojtani – mondta az Országgyűlés elnöke.

„A nemzeti összetartozásunkra irányuló rombolás mértékét és következményét megtapasztaltuk, papírunk is van róla. A dátuma: 2004. december 5-e” – utalt Kövér László a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra.

Azt hangoztatta, hogy 2010-ben új korszakot nyitottak Magyarországon: lezárták a posztkommunizmus fejezetét, és elindították a nemzeti összetartozás megerősítésének időszakát, amikor a magyar állam nem kiszolgáltatja, hanem szolgálja a nemzetét.

„Papírunk is van róla. A címe: alaptörvény” – mondta a házelnök.

Hangsúlyozta: az ennek alapján elfogadott, „a magyarság demokratikus és békés közjogi egyesítését biztosító állampolgársági törvény” eredményeként „több mint egymillió külhoni nemzettársunk vált magyar állampolgárrá”.

A nemzeti összetartozás területén azonban van valami, ami a szándékoknál, a szavaknál, a törvényeknél is fontosabb: az élmény. A magyarok újbóli egymásra találásának közösen megélt élménye – jelentette ki.

A házelnök szerint, mint cseppben a tenger, az összetartozás természetességének és örömének minden átélt élményében benne van az a magyar életerő, amely által minden újrateremthető. A Kárpát-medencei Egyetemek Kupája egy ilyen csepp a tengerben – tette hozzá.

Úgy vélekedett, hogy a sport mindig az emberi minőséget állítja előtérbe: a tehetséget és az alázatot, a kőkemény munkával elért eredményeket, a közösséget a társakkal. Mindegy, hogy honnan érkezik valaki, a pályán a teljesítmény számít – mondta az Országgyűlés elnöke.

A viharos 20. században a magyarságnak a sport mindig többet jelentett önmagánál. Ez volt az a terep, ahol egyenlő esélyekkel, előre rögzített szabályok szerint lehetett küzdeni – még akkor is, ha néha lejtett a pálya –, „felmutatni azt, hogy nemzetként mire vagyunk képesek, s az ebből fakadó büszkeséggel átélni az összetartozás élményét”.

„Elég, ha arra gondolunk, hogy mit jelentett 1956-ban Melbourne-ben a szovjet-magyar olimpiai vízilabdadöntő” – jegyezte meg Kövér László.

Nem szabad feledni ezeket a nehéz éveket – hangoztatta.

A házelnök szerint a rendezvény mindenekelőtt annak sporton keresztüli megélésére szolgál, hogy a magyarság összetartozása számára nincsenek határok. Ennek nemcsak szép, de elvont eszmének kell lennie, hanem magától értetődő hétköznapi valóságnak – mondta az Országgyűlés elnöke.

A megnyitón mások mellett Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is felszólalt.

A XI. Kárpát-medencei Egyetemek Kupája három napos, szombatig tart, csaknem ezerháromszáz hallgató részvételével. A rendezvényen öt sportágban folynak a küzdelmek: labdarúgás, futsal, kosárlabda, röplabda és asztalitenisz. A fővárosi eseményt az ELTE és sportegyesülete, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club szervezi.