Mindenképpen megtartanák ősszel az eucharisztikus kongresszust

Az eszünkre hallgatva koncentráltan szüneteltetnünk kell a közvetlen emberi kapcsolattartást, ezért vasárnaptól nem lesznek szentmisék hazánkban – nyilatkozta lapunknak Fábry Kornél atya, az eucha­risztikus kongresszus főtitkára, aki szerint a koronavírus-járvány ráirányíthatja figyelmünket a legalapvetőbb egzisztenciális kérdésekre. A pap bízik benne, hogy szeptemberben a tervek szerint sikerül megtartani Budapesten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, ami hozzájárulhat hazánk és Európa lelki megújulásához, különösen, ha Ferenc pápa is ellátogat az eseményre. Eddig csaknem nyolcvanezren jelentkeztek a találkozóra.

Budapest, 2018. augusztus 27. Fábry Kornél, a Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) főtitkára az Átlényegülés - Az eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén című, a NEK Általános Titkársága és a Keresztény Múzeum időszaki kiállításának megnyitóján a Pesti Vigadóban 2018. augusztus 27-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

– Szabtak maguknak valamilyen határidőt ez ügyben az illetékesek?

– Nem tudnék egyelőre ilyen dátumot meghatározni. Ebben teljesen ráhagyatkozunk az Operatív Törzs iránymutatására, és figyelemmel követjük a kormány által kihirdetett intézkedéseket.

– A koronavírus-járvány rávilágított az Eucharisztia jelentőségére a katolikus hitben. Az egyház, amíg lehetséges volt, nem függesztette föl a misézést.

– Mostanra nálunk is megszületett a döntés, hogy március 22-től a nyilvános liturgiákat szüneteltetjük. Ezzel együtt a templomok nyitva lesznek. Éppen ez jelenti a kulcsot, mert hisszük, hogy az Oltáriszentségben Jézus jelen van a tabernákulumban. Az ő jelenlétében lehetünk akkor is, ha nyilvános, nagy tömeget vonzó rendezvényeket és szentmiséket nem tartunk. A temetéseket lehet majd csak megtartani, lehetőleg szűk körben, és a legrövidebb változat szerint. Most koncentráltan minden közvetlen emberi kapcsolatot szüneteltetünk, mert ez tudja megállítani a vírust, és a józan eszünket kell használnunk ebben a helyzetben. Ugyanakkor sok templomból lesz miseközvetítés, amit a tévéképernyők előtt vagy az interneten lehet majd követni. Most előtérbe kerül a lelki áldozás, amikor is fizikai módon nem tudja valaki magához venni az Oltáriszentséget, de lelkileg mégis elnyerheti a szent­áldozás kegyelmeit.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

– Katasztrófák idején és a mostani járvány kapcsán sokakban felmerülhetett, hogy nem kell-e figyelmeztetésként értelmezni az eseményeket. Ön szerint elfogadható vagy meghaladott ez az értelmezés?

– Egyáltalán nem meghaladott! Sőt, azt hiszem, ha valaki ennek kapcsán nem gondolkodik el arról, kinek a kezében van az élete, az meglehetősen furcsa lenne. Kétféleképpen lehet reagálni erre a helyzetre. Az egyik út a lázadás, hogy csak azért is én akarok a magam ura lenni, a másik, hogy alázatosan meghajolhatunk Isten előtt, elismerve, az ő kezében vagyunk, és hogy a mi hazánk a mennyben van. Legyen meg az ő akarata. A járvány nem Isten akarata, de ő, aki a történelem ura, tud róla, és nekünk bíznunk kell benne, hogy Isten mindenből a legjobbat tudja kihozni.

– Lehet már biztosan tudni, hogy a szentatya ellátogat-e a kongresszusra? A járvány után különösen sokat jelenthetne a jelenléte.

– Megkaptuk a hírt, hogy a szentatya elfogadta a meghívást, a hivatalos választ azonban még várjuk. Vannak még technikai kérdések. Például fel kellene mérni a helyszíneket biztonsági szempontból, ami most kicsit csúszni fog, mert Olaszországból jelenleg nem lehet beutazni hazánkba. Ugyanakkor azt gondolom, ha addigra véget ér a járvány, és Krisztus földi helytartója jelenlétében tudnánk ünnepelni az élet urát, az mindenképpen hatalmas pluszt jelentene, és az egész egyház egységét fejezné ki.

– Hány látogatóra számítanak? Megcsappant a jelentkezők száma a koronavírus-járvány miatt?

– Eddig 84 országból összesen 77 ezer regisztrációnál tartunk. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenki minden eseményen ott lesz. A legtöbben a nyitó és záró szentmisékre jelentkeztek. Az elmúlt héten is hétezerrel nőtt a regisztrációk száma, ezért azt gondolom, egyelőre nem csökken a járvány miatt a jelentkezés üteme; az első fázis határidejét a jelenlegi helyzetre való tekintettel kitoltuk április 30-ig. Addigra már mi is világosabban fogjuk látni, hogy miként alakul a helyzet.

– Milyen programokkal várják a résztvevőket?

– A honlapunkon megtalálható már az összes program. Több mint ötven előadó fogadta el Erdő Péter bíboros meghívását. Bíborosok és püspökök érkeznek a világ minden tájáról Indiától az Amerikai Egyesült Államokon át Nigérián keresztül Venezueláig. Olyan eseményre készülünk, ahol az egész világ képviselteti magát. A fakultációkban a meghívottak rendkívül széles spektrumával találkozunk. Lesznek laikusok, szerzetesek és papok, férfiak és nők is. Chiara Amirante személyében lesz olyan vendégünk, aki csodálatos módon gyógyult meg fiatalkori vakságából, itt lesz Johannes Hartl, aki létrehozta az imádság házát, ahol a nap 24 órájában folyamatosan imádkoznak. Meghívtuk Georg Schwarzot, a Cenacolo közösség egyik házának vezetőjét. Ők drogos fiatalokat fogadnak be, akik önként mennek hozzájuk, hogy együtt imádkozva és dolgozva szabaduljanak a kábítószerek fogságából. Eljön Michael White atya, az Újraépítve könyv szerzője, aki sok plébániát segített a megújulásban. Böjte Csaba testvér is elfogadta a meghívásunkat.

– Vajon megszólíthat egy ilyen rendezvény a mélyen vallásos embereken kívül mást is?

– Nagyon bízom benne, hogy mindenkit meg fogunk tudni szólítani, már csak azért is, mert létkérdésről van szó. Az az életünk alapvető kérdése, hogy akarunk-e örök boldogságban élni, mert erre megvan az út: Jézus Krisztus, aki éppen az Eucharisztiában önmagát adja nekünk. Én ezért bízom benne, hogy eljönnek majd a vallásukat gyakorlók, idősek és fiatalok egyaránt, de azt hiszem, meg tudjuk szólítani azokat is, akik nem olyan elkötelezetten vallásosak, de hisznek Istenben, szeretnének elmélyülni a hitükben, és odafigyelnének arra, amit az egyház kétezer éve tanít. A megbocsátás, a kiengesztelődés, az újrakezdés lehetősége és az örök élet vonzó üzenet ugyanis. Nem úgy kell elképzelni a kongresszust, mint egy tudományos konferenciát, ahol néhány püspök találkozik. Legutóbb a Fülöp-szigeteki Cebuban például másfél millióan voltak a körmeneten. Ez a kongresszus egy örömünnep lesz, ahol az életet és az élet urát, Jézus Krisztust ünnepeljük.

– Gyakorló lelkipásztorként mi a tapasztalata, mennyire nyitottak a mai emberek a transzcendenciára? Foglalkoztatja manapság a lelki élet a rohanó átlagembert?

– Papként azt tapasztalom, hogy nagyon sokan felnőttkorban tesznek fel olyan fontos egzisztenciális kérdéseket, amelyekre az egyház tud választ adni. Mi tudjuk, hogy a halállal nem ér véget az élet. Jézus az út, az igazság és az élet. Mi őt tudjuk adni az embereknek, és plébánosként azt tapasztaltam, hogy sokaknak megváltozott az élete, miután találkoztak Jézus Krisztussal. Erre hatékony evangelizációs módszer az Alpha, ami egy tizenkét vacsorából álló sorozat nem hívőknek. A plébá­nián számos ilyet tartottam, és az évek során több százan vettek részt ezeken, ami után a hívek száma megtízszereződött a templomban. Mindez annak hatására történt, hogy az emberek találkoztak az igazsággal és egy szerető közösséggel.

– Antall József mondta, hogy Euró­pában még az ateisták is keresztények. Segíthet a kongresszus abban, hogy az emberek visszataláljanak keresztény gyökereikhez?

– Ebben bízunk, és azért imádkozunk már három éve minden vasárnapi szentmise után, hogy az előkészület ideje és a kongresszus is hozzon Budapestnek, az egész magyar népnek, Euró­pának és a világnak lelki megújulást. Azt reméljük, hogy az emberek nemcsak a keresztény értékeket veszik majd át. A keresztény szó azt jelenti, krisztusi, tehát magával Jézus Krisztussal tudunk találkozni a Szentírásban, a szentségekben és az egyházon keresztül. Ezért szervezzük az egész kongresszust, és bízunk benne, hogy az emberek közelebb kerülnek Jézushoz, megismerik őt, ezáltal megváltozik az életük és elnyerik az örök életet.