Orbán Viktor: Legerősebb fegyverünk az önuralom

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában nyilatkozott péntek reggel.

Budapest, 2018. november 23. Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! címû mûsorban Nagy Katalin mûsorvezetõnek a Kossuth rádió stúdiójában 2018. november 23-án. MTI/Balazs Mohai Fotó: Mohai Balázs

Amikor a legnagyobb baj elméletben bekövetkezik Magyarországon, tehát tömeges lesz a fertőzés, amit ugye mindenki remél, hogy elkerülhetjük, de azt látom, hogy senki sem úszta meg eddig, érdemes tehát erre fölkészülni. Amikor majd a nagy terhelés alatt leszünk, akkor 7500-8000 intenzív kórházi ágy és lélegeztető készülék is kellhet, ahol az időseket el tudjuk látni és életet tudunk menteni.

Békeidőben Magyarországon olyan 2000 lélegeztető készülék és altatógép van, azok alkalmasak erre. Ezt kell nekünk fölfuttatni 8000-re – közölte Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta, hogy nemcsak a gépek számát, nemcsak az ágyakét, hanem az orvosok, ápolónők számát is növelni kell. Ezért indítottak egy programot. A rezidenseket, tehát a már végzett orvostanhallgatókat folyamatosan képezik arra, hogy oda tudjanak állni az ilyen betegágyak mellé, akkor is, ha egyébként az egyetemen nem ez volt a specializált képzés, amit kaptak.

Én a védekezést annyiban tekintem sikeresnek eddig, hogy lassítottuk a járvány terjedését, és ezzel időt nyertünk.

Én nem úgy mérem a sikert, hogy megúszhatjuk azt, amit mások nem, hanem úgy, hogy milyen ütemben következik be ez a fertőzés, és az egészségügyi ellátórendszer fölkészült, az orvosaink, az ápolónőink és a készleteink föl vannak készítve arra, ami majd következik. Időt nyertünk, tehát jól védekeztünk, de a nagy megpróbáltatás az igazi teszt, az előttünk van – jelentette ki.

Beszélgetek az országban nagyon sok emberrel. Mindenki abban reménykedik, hogy hátha egyszer most a magyaroknak is lehet szerencséjük és megúszhatjuk, de ha mindenki belekerül valamibe, akkor abban reménykedni, hogy mi nem kerülünk bele, nem lehet, de készülni arra kell, hogy velünk is megtörténik az, ami másokkal – mondta.

Nem akarjuk, hogy spanyol vagy olasz állapotok legyenek a kórházainkban, tehát ott rendezettséget, fegyelmezett, biztonságos, átgondolt működést szeretnénk látni, ahhoz pedig a kulcs a fölkészülés, mint a sportban.

Ha jól akarsz teljesíteni a mérkőzésen, akkor az edzőtáborban is rendesen kell dolgozni. Most ebben az időszakban vagyunk, és ezt szeretném látni, amikor járom az országot, meg biztatni is szeretném az embereket. Most lehet, hogy nem mindenki örül a miniszterelnöknek, mert nem mindenki jobb oldalt hordja a szívét, politikai értelemben, de most mégiscsak bajban vagyunk, és ilyenkor szerintem bíznunk kell egymásban, támogatnunk kell egymást, meg motiválni, és lelkesíteni is. És ahogy ezt lehet, az ember igyekszik megtenni – közölte Orbán Viktor.

Az én koromban, vagy nálam idősebbeknél, nagy ambíciókat nem szoktak kitűzni az emberek, szeretnek boldogan és lehetőleg a gyermekeikkel derűs módon élni, minél többet találkozni. Ez az igazi öröm, az unokák, a gyerekek. A húsvét ráadásul ennek egy kiemelt pontja, akkor mindenkivel lehet találkozni. Ez most nincs. Erről le kell mondani. Nem tudok semmi biztatót mondani azon kívül, hogy próbáljuk elfogadni, hogy ez a húsvét másmilyen lesz, mint amilyenek a húsvétjaink lenni szoktak – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor elmondta:

Minden tiszteletem – amennyire ez lehetséges – az ellenzéké, és azt is látom, hogy járvány idején sincs nagyon más a fejükben, minthogy hogyan lehetne a kormányt gyengíteni, hogyan tudnának végre kormányra kerülni, ami egy szép ambíció, de egyelőre még egy idősotthon működtetésével sem tudnak megbirkózni.

Ami a válságkezelés filozófiáját illeti, ez már egy régi vita, hiszen az emberek Magyarországon 2010-ben is találkoztak ezzel. A baloldali előző gazdaságfilozófiák és válságkezelések – amikor ilyen baj történt – mindig a megszorítások voltak. Tehát az ő receptjük az volt, hogy pénz kell. Mi nem el akartuk venni valakitől a pénzt, mert gondolkodásunk középpontjában a munkahelyek és a munka áll. Mindenhol elmondom, a fő cél, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, nekünk annyi munkahelyet kell létrehozni. Ez a válságkezelésnek a vezérfonala, ehhez rendeltük az intézkedéseket. Nem szeretném, ha visszatérnénk a segélyalapú gazdálkodás és az eladósodás időszakába – jelentette ki.

Két nagy dolgot elértünk az elmúlt tíz évben. Az első, hogy felszámoltuk a pénzügyi kiszolgáltatottságot, a második pedig, hogy mindenkinek lett munkája, és a munka értéke évről-évre nőtt, mert a bérek nőttek. Ez volt a célunk, hogy egy ilyen országban éljünk, pénzügyileg senkitől ne függjünk, a spekulánsok ne tudjanak bennünket kihasználni – mondta a kormányfő.

Ugyanakkor önbecsülést adó munkánk van. Ezt a célt nem szabad feladni, akkor sem, ha éppen válságba kerül az európai gazdaság. Úgy kell a rövidtávú nehézségeken túllendülnünk, hogy közben az eredeti célunkat ne kelljen feladni. Ez a filozófiai különbség az ellenzéki és a kormány gazdaságpolitikusai között. De én ragaszkodom ahhoz, hogy azon az úton menjünk, amire felhatalmaztak bennünket az emberek, 2010-et követően még néhány alkalommal. Úgy érzem, hogy annak a válságkezelési módszernek, amelyet követünk, támogatottsága van, felhatalmazásunk van rá, ezt kell tennünk, ezen az útvonalon kell megtalálnunk a megoldásokat – emelte ki Orbán Viktor.

Van egy tervünk, egy nagy terv. Talán a magyar gazdaságtörténetben ekkora még nem is volt. Sok száz intézkedést tartalmaz. Ezeket napról napra mutatjuk be.

Biztos vagyok abban, hogy ez a terv működni fog, megoldja a bajokat, visszaadja a munkahelyeket, a magyar gazdaságot újra növekedési pályára állítja, és néhány hónap múlva, remélem, azt mondhatom, hogy ez a terv működött – mondta.

Orbán Viktor szerint, ha a bankok nem működnek, ha úgy terheljük meg őket, hogy működési zavaraik lesznek, akkor a gazdaságnak a pénzellátása sem fog működni. Az emberek megtakarítása bent van a bankokban, elveszíti az értékét, sőt maga a megtakarítás is elveszhet, illetve a vállalkozások nem jutnak hitelhez, amiből fejlesztéseket hajthatnának végre, munkahelyeket hoznának létre, és munkát tudnának adni az embereknek. Tehát a terhek kimérésével óvatosnak kell lenni. Meg kell találni azt a mértéket, amit még elbír egy adó alá vont alany, mondjuk egy bank vagy egy multinacionális cég, de ugyanakkor, amennyire az országnak szüksége van az adott rendkívüli helyzetben, azt vegyük is el. Ezért mindig jobb megegyezni, vagy tárgyalni, és utána meghozni a döntéseket – tette hozzá.

A bankok, a multi cégek, a pártok, az önkormányzatok ugyanúgy részei az életnek, mint az állampolgárok. Mindenki vállaljon valamit.

Nem olyan nagyon nagy összeg egyébként, amit a párttámogatások megfelezéséből a járványalapba be lehetett tenni, de én fontosnak érzem, hogy az ország politikai szervezetei is szervezzék át a gazdálkodásukat. Úgy, mint ahogy az önkormányzatoknak is át kell szervezni a gazdálkodásukat, a kormányzatnak is át kell szerveznie, a kormány is betett több mint 300 milliárd forintot ebbe az alapba. A bankoknak és a multiknak is változtatni kell, ha pedig mindenki vállal valamit, azzal erősítjük is egymást, és a végén ennek a tervnek meglesznek a pénzügyi alapjai, és újra az fog történni, ami 2010 után történt – közölte a miniszterelnök.

A kormányfő elmondta, amikor bevezették a bankadót, meg a multiadót, akkor óriási tiltakozás volt, 2-3 évvel később már arról beszéltek, hogy megérte a multiknak és a bankoknak is vállalni a közteherviselésben való részvételt, hiszen a gazdaság föllendült, megindult.

Most ugyanez lesz, csak nem kell éveket várni, mert az én optimista forgatókönyvem szerint a gazdaság néhány hónapon belül visszatalál az egyenes ösvényre – tette hozzá.

Erről persze viták vannak, a legoptimistább a jegybank. Én talán odáig nem szaladnék el, amit ők mondanak, hogy itt az éves 2-3%-os növekedés is meglehet, de nem tartom szükségszerűnek azt a hatalmas méretű visszaesést, amiről általában vizionálni szoktak a közgazdászok. Inkább a szovjet tudósokból lett londoni pénzügyi elemzőkre támaszkodnék, akik azt mondják, hogy van Magyarországnak esélye arra, hogy jól jöjjön ki ebből az egészből – mondta.

Aki most ebben a helyzetben eladósodik – mert a költségvetési hiány magyarul azt jelenti, hogy eladósodni –, azt néhány hónap múlva, amikor túl leszünk a válság első nagy hullámain, dróton rángatják majd a hitelezők meg a spekulánsok. Ezért azt mondom, hogy a védelmi, a pénzügyi képességeinket nem szabad úgy meggyengíteni, hogy egy spekulációs támadás esetében ne tudjunk védekezni – emelte ki végezetül a miniszterelnök.

Az interjút itt megtekintheti: