Túrós András, az Országos Polgárőrszövetség (OPSZ) elnöke büszke a magyar polgárőrökre. A 64 ezres tagság fele már betöltötte a 65. életévét, ők most a veszélyeztetettség miatt csak otthonról segítenek, logisztikai, szervezési, informatikai munkákban, vagy ha mást nem, szendvicseket gyártanak az éjszakai műszak őreinek. Mert a 32 ezer fiatal polgárőr mindegyike az utcán, a fronton van, járja a tanyavilágot, segít a rendőrségnek, az önkormányzatoknak a veszélyhelyzeti feladatok elvégzésében, mégpedig önként. Egy polgárőr nem kap bért, és nem ritka, hogy saját zsebből tankolja meg a járőrautót vagy saját kocsijával járja települése utcáit.
– A polgárőrség ma Magyarország legnagyobb humán tartalékkal bíró, mozgósítható civil szervezete – fejtette ki a Magyar Nemzetnek a szövetség elnöke. – Alapesetben a bűnmegelőzés, a katasztrófahelyzet elhárításában történő önkéntes segítség a feladatunk, s ez a járványügyi helyzet beletartozik az utóbbiba. Új követelményeket kíván az állandó készenlét, élesben vizsgázunk mi is, akárcsak az egész ország, hiszen nemcsak a polgárőrség harmincéves múltjában, hanem Magyarország legújabb kori történelmében sem volt még ilyen mértékű egészségügyi veszélyhelyzet.
Túrós Andrást lenyűgözte a tagok hozzáállása, aktivitása, felelősségvállalása azon a több mint kétezer magyar településen, ahol működik polgárőr-egyesület. Feledték a terheket, csak a társadalmi felelősség, az önkéntes munkavégzés vezérel mindenkit, aki a rendőrséggel vagy a helyi önkormányzatokkal együttműködve önkéntes szolgálatra jelentkezett március 17-e, a veszélyhelyzet kihirdetése óta.
Fotó: Havran Zoltán
Mint elmondta, a vidéki egyesületek elsősorban az idősek ellátásában, gondozásában vesznek részt, a polgárőrök a legkisebb tanyákra is eljuttatják az élelmiszert, gyógyszert, felmérik az igényeket, ha kell, fát vágnak, hiszen az éjszakák még fagyosak, ha kell, gyümölcsfát metszenek az idős, veszélyeztetett lakók helyett. Ez bizalmi helyzet, van tanya, ahol a polgárőr az egyetlen kapcsolat az ott lakóval. Szentes környékén a polgárőreik naponta száz rászorulóval tartanak így napi kapcsolatot, szállítanak ki meleg ételt is. Bűnmegelőzési szempontból is nagyon fontosak ezek a kapcsolattartások, napi látogatások. A válság a bűnözésre is kihat, holott egy magányos tanya magányos lakója normális helyzetben is különös veszélyeztetettségnek van kitéve. – Mi azon vagyunk, hogy együtt dolgozva a rendőrséggel, tanyagondnokokkal, mezőőrökkel, vadászokkal, rendszeresen járva a végeket, senkit se hagyjunk magára. Az a tapasztalat: ha a „betyár” látja, hogy rendszeresen megfordul valaki az utakon, akkor arrébb vonul. Ettől ugyan nem javul meg, de azon a területen nem követ el bűncselekményt, s ha ugyanezt tapasztalja a szomszéd településen is, akkor beszélhetünk igazi bűnmegelőzésről – mutatott rá a szakember.
