Ünnepi ülés május 2-án a parlamentben

A magyar állami szuverenitás kiemelt dátumaként emlékezhetünk 1990 május másodikára, amely a néhány nevezetes nap egyikeként szerepel Magyarország Alaptörvényében – hangsúlyozta a Magyar nemzetnek Molnár Balázs, az Alapjogokért Központ projektvezetője arról, hogy a parlament két hét múlva, a köztársasági elnök beszédével emlékezik meg az első szabadon választott Országgyűlés alakuló üléséről. 

Őrségváltás zajlott le 1990. május 2-án a Magyar Parlamentben Fotó: Manek Attila Forrás: MTI/Manek Attila

Ünnepi ülést tart a parlament május 2-án, szombaton az első szabadon választott Országgyűlés alakuló ülésnapjának harmincadik évfordulóján. A törvényhozás internetes oldalán is szereplő eseményen Áder János köztársasági elnök mond beszédet.

Emlékezetes, hogy történelmivé vált jelentősége miatt is kiemelkedő volt az első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2–3-i alakuló ülése. A megszakadt történeti hagyományokhoz való visszatértést jelképezte, hogy az ülés megnyitását követően felszólalt az amerikai emigrációból 43 év után hazatért Varga Béla, aki 1946-ban a Nemzetgyűlés kisgazdapárti elnöke volt, és az újból képviselővé, majd alelnökké választott Vörös Vince (FKgP), aki az 1944-es Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd a Nemzetgyűlés jegyzője volt. Jelképes volt az is, hogy az Országgyűlés első törvényét teljes egyetértéssel, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére, annak örökségét felvállalva alkotta meg, amelyben október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánította.

30 évvel ezelőtt történelmi események színhelye volt a Magyar Parlament épülete
Fotó: MTI/Varga László

Egyértelmű külpolitikai üzenetet küldött az Országgyűlés azzal is, hogy határozatban mondta ki: csatlakozni kíván az Európai Tanács Parlamenti

Közgyűléséhez és nyilatkozatot fogadott el a Szovjetuniótól elszakadni kívánó litván nép önrendelkezéséről. Az alakuló ülés meghívott vendége volt Habsburg Ottó, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnöke is. Először került sor arra, hogy az Országgyűlés ülésének ünnepélyességét a történelmi zászlók jelenléte hangsúlyozta. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnöknek a pártok elnökeivel folytatott előzetes megbeszélésén Antall József javasolta, hogy az alakuló ülésre a Szent Koronát hozzák át a Nemzeti Múzeumból az Országházba. A későbbiekben azonban ebben nem alakult ki egyetértés, így a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a Szent Koronáról szóló törvény alapján 2000. január 1-jétől helyezték el az Országház kupolacsarnokában.

Őrségváltás zajlott le 1990. május 2-án a Magyar Parlamentben

Fotó: MTI/Manek Attila

– Csak néhány nevezetes nap szerepel Magyarország Alaptörvényében. Ilyen 1990. május másodika, amely az első szabadon választott népképviselet megalakulásának napja, egyben ekkor állt vissza hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezése is. Alaptörvényünk megfogalmazása szerint „ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének”. Sok év elmúltával is, a magyar állami szuverenitás kiemelt dátumaként emlékezhetünk arról a szerdai napról – mondta a Magyar Nemzetnek az Alapjogokért Központ projektvezetője. Molnár Balázs hozzátette: az alkotmány szövege szerint több jogkövetkezmény is fűződik május másodikához, határkőnek számít a kommunizmus bűnei, „a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekmények” büntethetősége, illetve bűneik elévülése kapcsán.

Áder János mond ünnepi beszédet a 30. évfordulón

– Harminc év után visszatekintve, az a tavaszi nap elsősorban a diktatúra és a demokrácia közötti választóvonalnak látszik, de paradox módon a múlt és a jövő közötti képletes hídként is felfogható. Többen is jelen voltak az Országgyűlésben a diktatúra előtti időszak képviselői, kulcsemberei közül, például Varga Béla pápai prelátus, kisgazda képviselő, aki fel is szólalt – mondta Molnár. Emlékeztetett arra is, hogy együtt voltak – felerősödő vitáik előtt, győztesen – azok a rendszerváltók, akiket pár évvel korábban még megfigyeltek, üldöztek és köztereken vertek meg. Újdonságszámba ment, hogy a parlamenti ülést a televíziók és a rádiók élőben közvetítették, miközben már a jövőbe mutató gesztus volt, hogy a fideszesek minden egyes képviselő asztalán elhelyeztek egy-egy narancsot. Az Alapjogokért Központ projektvezetője szerint Antall József másnapi, május 3-ai, első parlamenti beszédében szintén a visszanyert magyar szuverenitásra koncentrált, mikor úgy fogalmazott, hogy „azt hiszem, most olyan történelmi órához érkeztünk, amikor megkísérelhetjük sorsunkat saját kezünkbe venni.”