Sorra érkeznek a Ripost szerkesztőségébe azok, akiknek a hozzátartozói a fővárosi fenntartású Pesti úti Idősek Otthonában hunytak el, újabb és újabb bizonyítékokat hoznak arról , hogy nem gondoskodtak megfelelően az idős emberekről. Azt mondják, ez nem csak az ápolók hibája volt: egy egész emeletre, 80 betegre csak egyetlen egy gondozót adott a főváros. Novembertől esztelen takarékoskodásra kényszerítették az intézményt. Ez pedig hozzájárulhatott a koronavírus járvány kirobbanásához.
A lapnak sikerült szóra bírni egy ápolót is
J. K. Katrina, aki a napokban temette el 73 évesen elhunyt férjét, elmondta a Ripost-nak, hogy az intézményben novemberben hirtelen megváltoztak a dolgok. Pontosan látott mindent, hiszen naponta látogatta a férjét.
Szerinte a fővárosi fenntartású otthon nem véletlenül lett a járvány gócpontja, szerinte elképesztő állapotok uralkodtak, ritkán takarítottak koszos volt minden, az idős betegeket sem látták el megfelelően, nem véletlen, hogy a férje rühes lett.
– Én vettem észre, hogy véres a pólója, és csupa seb a teste – emlékszik az özvegy.
„Elájultam, mikor megtudtam, hogy rühes, amit egyértelműen a higiéné hiánya okoz. Nem látták el, nem törődtek vele, én vásároltam gyógyszereket, kenőcsöket, naponta mosdattam, kezeltem. Ha én nem, akkor senki! Amikor a saját vizeletében találtam rá, a nővér azt mondta, biztosan kiöntötte a teát. Hát nem tea volt, de ha az lett volna, akkor abban hagyják feküdni?” – kérdi az özvegy, aki választ keres arra, hogyan történhetett meg mindez.
Az Amerikából hazatért idős emberrel sem törődtek
Katrina férje mellett egy idős bácsi feküdt az intézményben, aki Amerikából jött haza, mert nem élt már egyetlen hozzátartozója sem, így került az otthonba. Az asszony szerint vele sem törődtek.
– Egyszer azt hallottam, hogy egy bácsi kiabál a nővér után: „ne vigye el, ne vigye el, éhes vagyok!” Az volt a vacsorája. Nem segítettek neki megenni, és mivel egyedül nem tudott enni, ezért egyszerűen elvitték az ételt tőle, nem törődve azzal, hogy egy falatot sem evett. Én adtam neki enni a férjemnek bevitt ételből. Már a bácsi is meghalt azóta – meséli a gyászoló asszony.