A rendkívüli jogrend megteremtette a kormány mozgásterét

A koronavírus-járvány alatti kiemelkedően sikeres magyar védekezés okairól is beszélt Varga Judit.

Forrás: facebook.com/VargaJuditMinisterofJustice

Varga Judit szólt arról is, hogy fontosnak tartja a digitális szabadság ügyét, ahol garantált a véleménynyilvánítás szabadsága, az állampolgárok tudatos fogyasztói döntéseket tudnak hozni az online térben, és jogsérelem esetén a valódi világban létező jogrendszer biztosította jogorvoslattal kereshetik igazukat, nem pedig a tech-óriások által alkotott „pszeudojogrendszerben”.

Nem arról van szó, hogy cenzúrázni szeretne a kormány, hanem azt megnézni, hogy amikor a magyar kormány véleményét cenzúrázza a tech-óriás, milyen kritériumok, milyen átláthatósági követelmények alapján teszi – magyarázta.

A miniszter beszélt a bírák, ügyészek béremeléséről is. Emlékeztetett: az Országgyűlés tavaly decemberben hozta egy szintre a bírák és ügyészek fizetését, jövőre a költségvetés tervezete szerint 12 százalék, 2022-ben pedig várhatóan 13 százalék lesz az illetményemelésük mértéke, ami fontos lépés a bírói függetlenség és a pálya megbecsültsége felé.

Elmondta azt is, hogy készül a polgári perrendtartás „finomítása”: amennyiben minden érintett hivatásrend jóváhagyja a most elkészült koncepciót, az őszi ülésszakon már kodifikálhatja is az Országgyűlés. Varga Judit kiemelte, „szívügye” a jogászképzés színvonalának emelése, és továbbra is tenni kíván ezért a célért. Azt mondta, minden jogi karon nyolcvan állami ösztöndíjas helyet biztosítanak.

Sebián-Petrovszki László (DK) emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió Bírósága szerint uniós jogot sért a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló magyar törvény. Varga Judit felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió Bírósága szerint is legitim cél a civil szervezetek átláthatósága, vagyis nem a törvény céljában van nézeteltérés az EU és Magyarország között, hanem az alkalmazott eszközben. Jelezte: meg fogják találni azt az eszközt, amely a magyar társadalom és a közélet érdekeit szolgálja, mert a kormány elkötelezett a civil szervezetek átláthatósága iránt.

Fotó: Facebook.com/VargaJuditMinisterofJustice

Varga László (MSZP) felvetette, hogy a rémhírterjesztés törvényi szabályozása „nem segíti” a véleménynyilvánítás szabadságát az online térben, és egyfajta öncenzúrához vezethet. Varga Judit ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a rémhírterjesztést csak szándékosan lehet elkövetni, tudottan valótlan állítással, és a veszélyhelyzet végével „fogalmilag kizárt” az elkövetés.

Kovács Zoltán (Fidesz) és Becsó Károly (Fidesz) áldozatsegítésre vonatkozó kérdésére az igazságügyi miniszter elmondta: a kormány elé fogja vinni a holland mintát, amely szerint ha valaki áldozattá válik, rögtön bejelentkezik hozzá az áldozatsegítő rendszer. Jelezte: ezzel még jobban el tudnák érni az áldozatokat.

Kovács Zoltán az ülésen visszautasította Sebián-Petrovszki László felvetését, hogy az államapparátus készítené az önálló képviselői indítványokat.

Gyüre Csaba (Jobbik) felvetésére, hogy a költségvetésben kellene „automatizálni” a bírók és ügyészek béremelését, Varga Judit elmondta, a kormány ezt megtárgyalta és a gazdasági kockázat miatt nem támogatta, de a kormány szándékát jelzi, hogy három évre elkötelezte magát a béremelések mellett.

A miniszter egyetértett Varga-Damm Andrea (független) felvetésével, hogy nemcsak a bírák és ügyészek béremelése a fontos, hanem a bíróságokon és ügyészségeken dolgozó alkalmazottaké is.