Utalt arra: a visegrádi országok összefogása a legjobb példája annak, hogy nemzetiségi jogok érvényesülése nem akadálya, hanem biztosítéka az eredményes együttműködésnek. A nemzet és az ország fogalmainak változásával kapcsolatban Gulyás Gergely a többi között megjegyezte, hogy a digitális forradalomnak köszönhetően olyanok is be tudnak kapcsolódni a magyarság életébe, „akiktől óceánok választanak el bennünket”.
„Továbbra is el kell érnünk […], hogy Magyarország olyan ország legyen, amelyre minden magyar számíthat, ahova mindig, minden magyar hazatérhet”
– hangoztatta a miniszter, aki a jövő feladataként a megmaradást, a további gyarapodást és erősödést jelölte meg.
Székely János római katolikus püspök beszédében részletesen szólt a trianoni döntés okairól és következményeiről. […] „meg kell tanulnunk újra alkotni, egymás kezét megtalálni, újra remélni és hinni […] és felismerni, hogy a Kárpát-medence és Közép-Európa népeit a teremtő Isten egymás mellé helyezte, összekötötte a sorsukat” – hangoztatta, egymás jogainak tiszteletben tartását is hangsúlyozva.
Csáki Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy június 4. a visszaemlékezés és a gyász napja, de ugyanakkor az örömé is, „mert megmaradtunk”. A Rákóczi Szövetség léte és létjogosultsága Trianonhoz kötődik – mondta.
Gerhardt Ferenc, az MNB elnöki főtanácsadója az eseményen többi között a trianoni döntésnek az ország gazdaságára gyakorolt hatásait és az annak kezelésére hozott intézkedéseket ismertette, majd kitért a magyar gazdaságfejlesztés jövőjének irányaira is.
A rendezvényen zárult be az a virtuális időkapszula, amelyet a Rákóczi Szövetség május elején hozott létre, Magyar vagyok 2020 elnevezéssel. A szervezet a MNB-t kérte meg arra, hogy megőrizze az időkapszulát a benne szereplő sok ezer üzenettel. Az időkapszulát Gerhardt Ferenc vette át.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!