Gulyás Gergely: A nemzet még az országnál is fontosabb

Az állam földi hatalom, a nemzet és a haza viszont a magasban van.

Budapest, 2020. június 4. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter beszél a nemzeti összetartozás napján a Rákóczi Szövetség megemlékezésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budavári Szentháromság téri épületében 2020. június 4-én. A megemlékezésen lezárt idõkapszulát a Rákóczi Szövetség május elején hozta létre Magyar vagyok 2020 elnevezéssel. A Szövetség a Magyar Nemzeti Bankot kérte meg, hogy az idõkapszulát a benne szereplõ sok ezer üzenettel õrizze meg. MTI/Mihádák Zoltán Fotó: Mihádák Zoltán

Gulyás Gergely a Rákóczi Szövetség megemlékezésén Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című költeményét is idézve azt mondta: mindenkinek, akinek a magyarság nemcsak forma, hanem tartalom is, átfut az agyán, hogy mit vesztett az ország és a nemzet száz évvel ezelőtt.

A nemzet, amelyet halálra szántak, amelynek nehéz volt túlélnie és egy évszázad után is hasonlóan nehéz Trianon árnyékában élnie – tette hozzá a miniszter a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budavári épületében tartott rendezvényen.

Kiemelte: ma azonban nemcsak veszteségeinket vesszük számba, hanem hálát adunk „azért az egyedülálló csodáért”, hogy a magyar az egyetlen nemzet, amely egy eredményes és befejezett gyilkossági kísérletet is képes volt túlélni.

A világ magyarsága ma lélekben – az emlékezésben, a fájdalomban, a megmaradás felett érzett büszkeségben – újraegyesül – mondta Gulyás Gergely.

A miniszter az elmúlt évszázad ékes bizonyítékának nevezte, hogy a nemzethez tartozás erősebb kötelék az államhoz tartozásnál. Megfogalmazása szerint „ezért tudtunk megmaradni” és ezért tudták megőrizni sok millióan magyarságukat még akkor is, amikor a kisebbségi létben egyszerre kellett a kommunista diktatúra és az asszimiláció „kígyótorkában” életben maradniuk.

Sok olyan magyar előtt kell fejet hajtanunk – mondta –, akinek Trianon szabott hivatást. Köztük említette gróf Esterházy Jánost, Márton Áron erdélyi püspököt és „a kultúrát és világraszóló építésziskolát egyszerre teremtő” Kós Károlyt. Méltatta továbbá az elszakított területeken a magyarság életét szervező történelmi egyházak, valamint gazdakörök, munkásegyletek, énekkarok, sport- és természetjáró egyesületek tevékenységét is.

Közölte: a 20. században a hűség a magyar nemzethez harcban elesett hősöket, kivégzetteket, bebörtönzötteket és megnyomorítottakat szült. Úgy fogalmazott: „A nemzethez való hűségért a kommunista diktatúra alatt a környező országok, sőt még saját államunk is bebörtönzéssel és fizikai megsemmisítéssel fizetett.”

Az állam azonban földi hatalom, a nemzet és a haza viszont a magasban van – idézte Illyés Gyula szavait a politikus, hozzátéve, hogy „ezért a magyarság közös emlékezetének örök részesei maradnak mindazok, akiknek lelke a magyar nemzet szabadságáért szállt az égbe”.

Gulyás Gergely a Rákóczi Szövetség tevékenységét is méltatva és megköszönve emlékeztetett arra, hogy 1990 óta, a szocializmus rendszerének széthullása után bővültek a magyar megmaradás lehetőségei. Szólt a 2010 óta bekövetkezett nemzetpolitikai fordulat eredményeiről, köztük arról is, hogy az új alkotmány szerint Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarságért, valamint több mint egymillió olyan magyarnak adták meg az állampolgárságot, akiknek felmenőit Trianon következtében szakították el az országtól. Mindezt nem a szomszédos országok ellen, hanem ha lehetett, velük összefogva valósították meg – hangsúlyozta.

Utalt arra: a visegrádi országok összefogása a legjobb példája annak, hogy nemzetiségi jogok érvényesülése nem akadálya, hanem biztosítéka az eredményes együttműködésnek. A nemzet és az ország fogalmainak változásával kapcsolatban Gulyás Gergely a többi között megjegyezte, hogy a digitális forradalomnak köszönhetően olyanok is be tudnak kapcsolódni a magyarság életébe, „akiktől óceánok választanak el bennünket”.

„Továbbra is el kell érnünk […], hogy Magyarország olyan ország legyen, amelyre minden magyar számíthat, ahova mindig, minden magyar hazatérhet”

– hangoztatta a miniszter, aki a jövő feladataként a megmaradást, a további gyarapodást és erősödést jelölte meg.

Székely János római katolikus püspök beszédében részletesen szólt a trianoni döntés okairól és következményeiről. […] „meg kell tanulnunk újra alkotni, egymás kezét megtalálni, újra remélni és hinni […] és felismerni, hogy a Kárpát-medence és Közép-Európa népeit a teremtő Isten egymás mellé helyezte, összekötötte a sorsukat” – hangoztatta, egymás jogainak tiszteletben tartását is hangsúlyozva.

Csáki Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy június 4. a visszaemlékezés és a gyász napja, de ugyanakkor az örömé is, „mert megmaradtunk”. A Rákóczi Szövetség léte és létjogosultsága Trianonhoz kötődik – mondta.

Gerhardt Ferenc, az MNB elnöki főtanácsadója az eseményen többi között a trianoni döntésnek az ország gazdaságára gyakorolt hatásait és az annak kezelésére hozott intézkedéseket ismertette, majd kitért a magyar gazdaságfejlesztés jövőjének irányaira is.

A rendezvényen zárult be az a virtuális időkapszula, amelyet a Rákóczi Szövetség május elején hozott létre, Magyar vagyok 2020 elnevezéssel. A szervezet a MNB-t kérte meg arra, hogy megőrizze az időkapszulát a benne szereplő sok ezer üzenettel. Az időkapszulát Gerhardt Ferenc vette át.

A megemlékezésen levetítettek egy videót, amelyben a Himnusz hatvannégy sorát soronként mondta el hatvannégy diák a történelmi Magyarország vármegyéinek szimbolikus helyszínein.