Trianonra emlékezni kötelesség és erkölcsi parancs

Semjén Zsolt Csurgón a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen vett részt.

Csurgó, 2020. június 3. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond a nemzeti összetartozás napja, egyben a trianoni békeszerzõdés aláírásának századik évfordulója alkalmából a Somogy megyei Csurgón, a Petõfi téren tartott megemlékezésen 2020. június 3-án. MTI/Varga György Fotó: Varga György

Felidézte, száz évvel ezelőtt megkondult minden magyar harang, hogy világgá kiáltsa a nemzet fájdalmát, hogy megtörtént ,és döbbenetét, hogy megtörténhetett. „Felejteni nem lehet, nem szabad, nem tudunk és nem akarunk, Trianon seb, stigma, küldetés, Trianon örök seb, magyar stigma, ma is küldetés” – hangoztatta.

A miniszterelnök-helyettes utalt arra, hogy Magyarországról Magyarország nélkül döntöttek, elcsatolták területének kétharmadát, népessége felét, és minden harmadik magyar idegen, ellenséges állam fennhatósága alá került.

Semjén Zsolt azt mondta, arra hogy miért történt meg Trianon, a marxista és nyomdokain haladva a liberális történetírásnak az volt a válasza, hogy Magyarország elvesztette az általa kirobbantott háborút, az Osztrák-Magyar Monarchia a népek börtöne volt, Magyarország mostohán bánt a nemzetiségeivel, és ahhoz, hogy a nemzetiségei a saját utódállamaikban élhessenek, szét kellett szedni azt.

Történelmi tény azonban, hogy az első világháborút nem Magyarország, hanem elsősorban a német hatalmi étvágy okozta, Tisza István miniszterelnök ellenezte azt és érdekünk sem volt területszerzéssel veszélyeztetni a magyarság etnikai többségét a magyar királyságban – tette hozzá.

Semjén Zsolt a nemzetiségi kérdésről azt mondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia jelentette közép-európai egység rendkívüli gazdasági és szellemi fejlődést mutatott, és a maga közösségével természetesebb, szervesebb volt, mint ma az EU.

Magyarország nem bánt rosszabbul a nemzetiségeivel, mint más államok a saját kisebbségeivel, és összehasonlíthatatlanul jobban bánt velük, mint az utódállamok a hatalmuk alá került magyarsággal – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, az utódállamok semmivel sem lettek egységesebbek, mint amilyen az ezeréves magyar királyság volt.

A politikus megítélése szerint két – a marxista-liberális történetírás és politika által elhallgatni próbált – ok van, amelynek tudása nélkül semmi sem érthető és semmilyen tanulság nem vonható le Trianonról, ez a monarchia és Magyarország elleni szabadkőműves összeesküvés, valamint a Tisza István után vezető szerephez jutók részint alkalmatlan, részint hazaáruló volta.

Ez a szabadkőműves hátterű propaganda hihetetlen intenzitással feketítette be az országot: rágalmazott, hamisított, lázította a nemzetiségeket és készítette elő a monarchia és Magyarország lerombolását – közölte, majd megjegyezte, tragikus, hogy sem a bécsi sem a budapesti vezetés nem ismerte fel a veszély nagyságát, a birodalom megsemmisítésére készülő tervet.

Semjén Zsolt úgy vélte, a területi veszteségek elkerülhetetlenek voltak, de semmiképp sem ilyen mértékűek, hogy Magyarország színmagyar országrészeket veszítsen el.

A Tisza István elleni szisztematikus propaganda ugyanakkor megtette hatását, és erre a miniszterelnök meggyilkolása tette fel a pontot, a nemzet vezető nélkül maradt – mondta.

A magyar nemzet tudati züllesztéséhez és az állam szétveréséhez egy ív vezetett a szabadkőműves Jászi Oszkártól az alkalmatlan Károlyi Mihályon át az internacionalista Kun Béla kommünjének a terrorjáig – fogalmazott Semjén Zsolt, rámutatva: „örök tanulság, hogy külső ellenségeink nem tudnak tönkretenni minket, ha belső ellenségeinket féken tartjuk”.