Láng Zsolt: Mire költötte a Lánchídra szánt pénzt Karácsony?

Draskovics Tibor, a BKK igazgatóságának elnöke nyilatkozatban ismerte el, hogy a főváros elköltötte vagy legalábbis részben lekötötte a Lánchídra szánt pénzeket. Draskovics szavai nyomán Láng Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője kérdésekkel fordult Karácsony Gergely főpolgármesterhez. Nyilatkozatában Draskovics egyébként magyarázatot adott arra is, hogy miért késlekedett a főváros a Lánchíd-tender kiírásával.

Budapest, 2012. november 7. Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter beszél meghallgatásán a Malév és a Budapest Airport Zrt. privatizációját, valamint a légitársaság fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság ülésén az Országházban 2012. november 7-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Draskovics Tibor, a BKK igazgatóságának elnöke július 9-én a Klubrádióban, Bolgár György műsorában úgy nyilatkozott a főváros tulajdonában levő 180 milliárd forintnyi megtakarításról: „Nagyon helyes, hogy a főváros ilyen tartalékkal rendelkezik. Ez, most idézőjelben mondom, el van költve, merthogy tervek vannak mögötte, tömérdek, nagyon jelentős felújítási, építési projektre, amire a városnak szüksége van” – mondta Draskovics, hozzátéve, ennek egy része az a pénz, amit az előző városvezetés előirányzott a Lánchídra.

Budapest, 2012. november 7.
Draskovics Tibor, a BKK igazgatóságának elnöke, a Gyurcsány-kormány volt igazságügyi és rendészeti minisztere
Fotó: MTI /Bruzák Noémi

Mint ismert, a főváros és a kormány között hónapok óta politikai csörte folyik a Lánchíd felújítása kapcsán, mivel az építmény egyre rosszabb állapotban van, és a Karácsony Gergely vezette főváros késlekedik a híd felújítására irányuló közbeszerzés kiírásával. A kormány szerint az előző városvezetés hagyott pénzt a Lánchíd felújítására, amit a balliberális városvezetés sem cáfolt: mintegy 180 milliárd forintja van a fővárosnak értékpapírokban. A főpolgármester szerint azonban a tartalékból ki kell fizetni 110 milliárd forintnyi kötelezettséget, emellett a járványhelyzet miatt számos extra kiadás keletkezett, ezért a Városháza több pénzt követel a kormánytól az eredetileg a hídra és a kapcsolódó felújításokra ígért hatmilliárd forintnál. Érdemes kiemelni: a főváros úgy kér több pénzt a felújításra, hogy a közbeszerzés kiírása még nem történt meg, tehát vélhetően Karácsonyék sem tudják pontosan, hogy mekkora összegre lenne szükségük.

Draskovics Tibor nyilatkozata kapcsán Láng Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője levélben fordult Karácsony Gergely főpolgármesterhez. A Magyar Nemzetnek is eljuttatott levélben Láng arról érdeklődik:

Igaz-e – Draskovics Tibor nyilatkozatának megfelelően –, hogy a főváros tulajdonában álló 180 milliárdos, állampapírban tartott megtakarítás „el van költve”?

„Amennyiben igen, kérem részemre tételesen megküldeni, hogy mire van lekötve ez az összeg pontosan. Tételesen kérem részemre megküldeni továbbá, hogy milyen jövőbeni fejlesztéseket, építési vagy felújítási projekteket finanszíroz ebből az összegből a fővárosi önkormányzat, és milyen konkrét, eldöntött tervek vannak ezek mögött a fejlesztések mögött.”

Draskovics Tibor arról is beszélt Bolgár György műsorában, hogy a 180 milliárd forint „már eldöntött vagy előkészítések előtt álló” projektek fedezetét szolgálja. A BKK igazgatóságának elnöke, a Gyurcsány-kormány volt igazságügyi és rendészeti minisztere arról is beszélt, szerinte miért késlekedik a Lánchíd felújítására vonatkozó közbeszerzés kiírása.

Az első kiírás során drága ajánlatokat kaptak, ezért a BKK igazgatósága januárban mondta ki, hogy azokat nem fogadják el. Draskovics azt mondta, hogy nem akarták ugyanazt a tendert kiírni, „hátha valami csoda folytán lejjebb mennek az árak”. „A másik lehetőség az volt, hogy mit, milyen minőségben kívánunk elvégezni, na ez igényelt nem kevés munkát” – mondta az igazgatósági elnök. Kifejtette: azt kellett eldönteniük, „hogyan csökkenthető, változtatható a műszaki tartalom annak érdekében, hogy minden, ami fontos a Lánchíd tartós, jó színvonalú megőrzése érdekében, az megvalósuljon”, amire pedig nincsen fedezet, az ne. Példaként a hídon található kandeláberek cseréjét hozta fel. Mint mondta, kérdésként merült fel, hogy a műemléki elemeket dobják ki, és készüljenek újak, vagy restaurálják ezeket, esetleg egyenként döntsék el, hogy az elemek állapota és a költséghatékonyság melyik módszert indokolja. Draskovics szerint az ehhez hasonló, aprólékos döntések miatt húzódott el a közbeszerzés kiírása.