Kitűzték az ítélethirdetés időpontját KGBéla perében

Szeptember 24-re várható, hogy első fokon ítéletet hoznak a volt jobbikos EP-képviselő ügyében.

Az ügyészség szerint a volt jobbikos politikus kémkedett Fotó: Mirkó István

Kitűzték az ítélethozatal napját a KGBéla néven elhíresült volt jobbikos EP-képviselő perében, és további három tárgyalási napot is meghatározott a Budapest Környéki Törvényszék első fokon eljáró bírája az EU intézményei elleni kémkedéssel és az unió kárára elkövetett költségvetési csalással vádolt Kovács Béla büntetőperében. Szeptember 16-án még egy tanút meghallgatnak a költségvetési csalás vádjának bizonyítási eljárásában, majd az ügyész elmondja vádbeszédét. Szeptember 18-án a védőbeszédek következnek, majd szeptember 24-én ítéletet hirdetnek. Az ítélethozatalt eredetileg májusra tervezték, a csúszást a pandémia okozta.

Az ügyészség szerint Kovács az orosz katonai hírszerzés, a GRU Budapesten dolgozó tisztjével tartott kapcsolatot, és rendszeresen informálta őt 2012 és 2014 februárja között. A hírszerző tisztet akkor elvezényelték Magyarországról, ám távozása előtt bemutatta utódját a jobbikos politikusnak, aki 2014. február 14-én már vele tárgyalt. A vádirat szerint Kovács Béla operatív feladata volt az is, hogy olyan politikai csoportosulást hozzon létre az unióban, amelynek célja az EU politikájának gyengítése Oroszország hatalmi érdekeinek megfelelően. Ez a vádirati leírás pedig a Jobbik politikusának tevékeny részvételével a 2009-ben Budapesten megalakított Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségére illik rá. A Jobbik EP-képviselője előbb a kincstárnoka lett, majd 2013–15 között elnöke volt az EU szélsőjobboldali, orosz kapcsolatrendszerrel bíró pártjait tömörítő szervezetnek.

A Kovács és négy egykori gyakornoka elleni költségvetési csalás vádjának pedig a lényege: az EP-képviselő úgy alkalmazott gyakornokokat, hogy azok meg sem jelentek Brüsszelben, és nem végeztek gyakornoki munkát.

A legutóbbi, júniusi tárgyalási napon a bíró ismertette az Európai Parlament elnökének a bíróság számára küldött válaszlevelét.

Az EP-elnök kijelentette: ahogy az EP-képviselőknek összességében, úgy Kovács Bélának sem kellett jelentenie, amennyiben orosz vagy bármely más nemzet képviselőivel folytat magánbeszélgetést és találkoznak; ez ügyben az EP-elnök szerint Kovácsot nem terheli felelősség.

Maga Kovács azt mondta lapunknak a kémkedés vádjáról, hogy az abszurd, legfeljebb lobbitevékenységet folytatott, a költségvetés vádjáról pedig úgy vélekedett: adminisztratív hiba történt, ám a gyakornokoknak kifizetett összegeket visszafizette az EP kasszájába, így nincs kár.

Időközben újabb nyomozás indult KGBélával kapcsolatban, írta meg elsőként a PestiSrácok. Egy magánszemély feljelentése alapján indított nyomozást költségvetési csalás gyanújával a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Eddig még senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként, ám az ügy Kovács Béla tevékenységéhez kapcsolódik. A hírportál korábban arról írt, hogy Kovács Béla kiváló kapcsolatot ápolt a kémkedés miatt letartóztatott lengyel politikussal, Mateusz Piskorskival és a politikus a Jobbik oroszországi helyfoglalásáról szóló megállapodástervezetet írt alá egy Piskorski által elnökölt szervezettel. Ugyanakkor a PestiSrácok arról is írt: egy vallomás szerint Kovács orosz konzumlányok közvetítésével foglalkozó vállalkozás beindítását tervezte. A KNYF nyomozása ezzel lehet kapcsolatban.