A betegágyig gyorsan el kell juttatni a kutatás eredményét

Az Európai Onkológiai Misszió reményt ad a rák elleni küzdelemben a megelőzés, ellátás, kutatás és oktatás európai szintű harmonizációjára – mondta lapunknak Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Az Európai Rákkutatási Akadémia teljes jogú partnerként fogadta el a Magyarország által kezdeményezett, 2019-ben létrehozott Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémiát, amelyet a miniszter alapított 21 ország összefogásával. A szervezet a kutatást, a megelőzést és az oktatást harmonizálja a régióban.

Niczky Emőke
2020. 08. 15. 6:50
A miniszter hozta létre az Onkológiai Akadémiát Fotó: Éberling András
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Mi az Európai Onkológiai Misszió feladata?

– Számítások szerint 2040-re a rák miatti esetszámok Európában hárommillióról négymillióra nőnek. Emellett a rendelkezésre álló gyógyítási lehetőségek és diagnosztikai panelek tárháza a daganatos megbetegedések tekintetében rohamosan szélesedik, amelynek köszönhetően az onkológia a precíziós-­személyre szabott terápiák irányába mozdult el. Ez a két paraméter együttesen azt vetíti előre, hogy az európai ellátórendszerek komoly kihívások elé néznek a közeljövőben a szakemberhiány miatt és financiális szempontból egy­aránt. Ezért az Európai Bizottság elhatározta, hogy újjászervezi az ellátórendszert, és ennek érdekében elindította az Európai Onkológiai Missziót. Ennek küldetései között szerepel minden európai ember egészségének megőrzése, a kezelések hatékonyságának növelése, a betegek egyenlő hozzáférése a legmodernebb ellátáshoz a halálozási mutatók javítása érdekében és a túlélők számára a rehabilitáció mellett a társadalomba való reintegrálódás segítése.

– Mekkora a program költségvetése?

– Az eurómilliárdos nagyságrendű költségvetéssel bíró európai uniós programban a kutatások is egységessé válnak, Magyarország pedig elfoglalhatja az elmúlt évtizedes munkájával kivívott méltó helyét a tudományos világban.

– Mi okozza a megbetegedések számának ilyen rohamos szintű emelkedését?

– A hosszabb átlagéletkor mellett fontos tényező az életmódbeli változások és az iparosodás következtében megnőtt rizikófaktorok jelenléte. Gondolok itt például a különböző biológiai és fizikai (sugárzásoknak való) kitettségre, toxikus/káros anyagok szervezetbe jutására (például mértéktelen alkoholfogyasztás, dohányzás, ipari szennyezések) és a megfelelő testmozgás hiányára.

– Hogyan kell elképzelni a precíziós-­személyre szabott terápiát?

– A tudomány legújabb eredményei­nek köszönhetően a betegségek hátterében álló molekuláris tényezőket egyre jobban megismerjük. Ez arra ad lehetőséget, hogy a betegekben úgynevezett molekuláris diagnosztikai módszerekkel azonosítsunk olyan génmutációkat, amelyek modern célzott terápiás eljárások hatékony alkalmazását teszik lehetővé. Továbbá rendkívüli mértékben fejlődnek az immunterá­piás módszerek is, amelyek a beteg saját immunrendszerét vértezik fel a daganat elleni küzdelemre, gyakran nagyon jó hatásfokkal. Mindemellett a képalkotó diagnosztika is reformkorszakot él, és a számos új módszer (például PET-MR) bevezetése mellett a leletek kiértékelésében a mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret hódít.

A miniszter hozta létre az onkológiai akadémiát Fotó: Éberling András

 

– Hogyan tervezik megvalósítani az Európai Onkológiai Misszió célkitűzéseit?

– Az Európai Onkológiai Misszió döntéshozó igazgatótanácsa az Európai Rákkutatási Akadémiát választotta hivatalos tanácsadó szervéül. Az Európai Rákkutatási Akadémia vezető tudósokkal, onkológiai szervezetekkel, betegszervezetekkel, tudományos konzor­ciumokkal és orvosokkal (köztük az Emmi-miniszter és az Országos Onkológiai Intézet) való konzultációsorozatot követően ajánlásokat tett a megfogalmazott célok megvalósítására. Fontos kiemelni, hogy az ajánlások kivitelezéséhez elengedhetetlen az ­uniós és a nemzeti prioritások harmonizálása a határokon átnyúló kutatási hálózatok és infrastruktúrák fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Ebben a politikai döntéshozóknak fontos szerep jut. Szervezett és rendszeres lobbitevékenységünk eredményeképpen az Európai Bizottság felismerte, hogy kiemelt jelentőségű a kelet-közép-európai régió integrálása az európai tudományos vérkeringésbe. Az Európai Rákkutatási Akadémia ajánlása, hogy a misszió ezt a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémián keresztül valósítsa meg, amely – mint alapítónak – hazánknak kiemelt szerepet kölcsönöz.

– Melyek azok a konkrét területek, amelyek az Európai Onkológiai Misszióban fókuszban lesznek?

– Három hálózatosított kutatási infra­struktúra kialakítására tettünk javaslatot, amelyek hozzáférhetők a kutatócsoportok számára Európa-szerte és amelyek nélkülözhetetlenek a célok eléréséhez. A három infrastruktúrának a transzlá­ciós kutatást, a klinikai és prevenciós vizsgálatokat és az eredményességi kutatást szükséges a középpontba helyeznie, összekapcsolva a tudományos tevékenységeket a betegellátással. Ezentúl tizenhárom, prioritásként kezelendő kutatási terület lett kijelölve. Idetartoznak az alap- és preklinikai kutatások, elsődleges megelőzés, korai diagnózis/szűrések, új terápiák kidolgozása, onkopszichológia, rehabilitáció, túlélés- és eredményességi kutatások, palliáció, gyermekonkológia, időskori onkológiai kutatások, egészségügyi közgazdaságtan-, epidemiológiai kutatások, illetve a nagy adatbázisok számítógépes feldolgozása mentén végzett kutatások. Kiemelt hangsúlyt kap a kutatásnak az egészségügyi rendszerekkel való összekapcsolása, ideértve a prevencióval foglalkozó szervezeteket is. Erre a multidiszciplináris betegközpontként működő intézmények alkalmasabbak. Ezekben az intézményekben ugyanis minden együtt van, ami szükséges ahhoz, hogy magas szintű alap- és transzlációs kutatásokat végezzenek, biotechnológiai és gyógyszercégek stratégiai partnerei legyenek a klinikai kutatások területén, olyan szellemi tőkét generáljanak, amelyek nyereséges technológia transzferré alakíthatók, biztosítsák a kutatók és klinikusok képzését, a kapacitásépítést, valamint a mobilitást egész Európában. Mindezt annak érdekében, hogy a kutatások eredményei mihamarabb eljussanak a betegágyig.

– Hogyan lehet garantálni, hogy az onkológiai misszió milliárd eurós nagyságrendű költségvetését valóban a betegek javát szolgáló tudományos tevékenységekre fordítsák?

– A szakirodalomban közölt ajánlásaink egyértelműen arra a felismerésre támaszkodnak, hogy ez a cél csak az onkológiai kutatás, a megelőzés és a gondozás teljes spektrumának integrálásával és összekapcsolásával érhető el, amely az alap-, epidemiológiai és preklinikai kutatásoktól a klinikai, megelőzési, végrehajtási és túléléskutatásokig terjed. Különös figyelmet kell fordítani a kutatás és a rákkezelés, valamint a kutatás és a megelőzés közötti szakadékra. Ebben több diszciplína összehangolására van szükség, ideértve az onkológiai biológiát (alap- és preklinikai kutatás), a daganat kifejlődésének kockázatával járó tényezők azonosítását (elsődleges megelőzés), a daganat korai felismerését (szekunder megelőzés), a daganatos betegségek kezelését és követését (klinikai kutatás), valamint a túlélők támogatását (tercier megelőzés). Ehhez megfelelő forrásokra, multidiszciplináris szakértelemre, magas színvonalú, nagy méretű adatkészletekhez való hozzáférésre lesz szükség, ideértve a betegnyilvántartást, a megfelelő elemző eszközöket és az összehangolt együttműködési projekteket. Összességében a fenti elemek elengedhetetlenek a tudományorientált orvosi és társadalmi innovációk és az azokból eredő intervenciós pályák eléréséhez, amelyek mind a betegek egyedi igényei­hez igazodnak. Ez utóbbi cél hangsúlyozza az integrált, hálózatba kötött és földrajzilag elosztott infrastruktúrák létrehozásának szükségességét.

– Az ajánlások egyértelműen lefektetik, hogy a megfogalmazott célok mindezen szempontok szerinti megvalósítására kizárólag az önálló, úgynevezett komprehenzív onkológiai centrumok alkalmasak.

– Ilyen például az Országos Onkológiai Intézet (OOI). Azt is rögzítettük, hogy a Rákcentrumok Európai Szervezete (OECI) lesz felelős a minőségbiztosításért, valamint azért, hogy Európa-szerte az OOI-hoz hasonló akkreditált centrumok jöjjenek létre és kapcsolódjanak hálózatba, segítve ezáltal egymást a kutatásban. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy az onkológiai intézet Kelet-Közép-Európában az egyetlen komprehenzív onkológiai centrumként akkreditált intézmény – egész Európában összesen 18 vezető onkológiai intézmény van, amely ezen a szinten van akkreditálva –, amely ezért kiemelt szerepet kap a munkában. Az OECI egyik új törekvése, hogy nemzeti onkológiai hálózatok akkreditálásán keresztül biztosítsa azt, hogy a nem központi régiókban élő betegek is hozzáférjenek a legmodernebb ellátási modellhez. Magyarországon ez az európai modell nemzeti szinten már létrejött, hiszen a nemzeti onkológiai hálózat létrehozását a négy regionális onkológiai centrum (Szeged, Szombathely, Pécs és Debrecen) és az Országos Onkológiai Intézet még főigazgatóságom alatt szerződésben rögzítette, illetve megszülettek az ellátórendszerek minőségi besorolási szempontjai is. Az OECI akkreditációs tevékenységébe és a szempontrendszerek kialakításába az OOI két igazgatóját, Lövey József klinikai igazgatót és Nagy Péter tudományos igazgatót delegáltam, akik ebben a munkában mára már meghatározó szerepet vállalnak. Mindezek fényében megállapítható, hogy hazánknak és az OOI-nek kiemelt szerepe lesz abban, hogy a régió integrálódhasson az onkológiai misszió céljainak megvalósításába, és ezáltal a magyar betegek is azonnal élvezhessék a legújabb tudományos vívmányok gyakorlati eredményeit.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.