– Szükség lesz új szigorításokra a járvány miatt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában, és kiemelte: a legtöbb európai országban romlik a helyzet, ezért a fertőzés behurcolása a legnagyobb veszély Magyarország számára.
A kormányfő hangsúlyozta: a kórokozó behurcolásával szemben föl kell lépni.
– A nyáron átálltunk az új rendszerre, ahol színekkel jelöltük az országokat. Ennek vége, szeptember 1-jétől már más irány jön, nem lehet fenntartani a határátlépésnek ezt a módszerét, szigorúbb szabályok jöhetnek. Déli irányba ne foglaljon, ne szervezzen nyaralást szeptembertől senki – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor kiemelte: a digitális oktatás nem ugyanolyan jó, mint a hagyományos. Jelenleg még a személyes oktatáson alapuló rendszer
az igazi, az online oktatás csak tartalékmegoldás,
ezért mindent meg kell tenni a rendes iskolakezdésért, ami azt jelenti, hogy a járvány behurcolását kell megakadályozni.
Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország elég tapasztalatot szerzett a vírus első hullámakor, a védekezés következő szakaszát ezért saját tapasztalatainkra alapozva kezeljük.
Horizonton a vakcina
– A lényeg, hogy megmentsük az emberéleteket – emelte ki. Hozzátette: a betegségből meg lehet gyógyulni,
azokra kell nagyon vigyázni, akiket ez a vírus elvihet.
A legkiszolgáltatottabbak pedig az idősek.
Amikor kitört a járvány, a miniszterelnök számára kiderült, hogy a jó szakemberek azonnal segítenek és rendelkezésre állnak. A kormányfő háláját fejezte ki az egészségügyi professzoroknak. Elmondta:
amíg nincs vakcina, a bizonytalan helyzet fenn fog maradni.
A kormányfő kifejtette, hogy az első vakcina megjelenésétől nem megkönnyebbült a világ, hanem üzleti motivációjú támadássorozat kezdődött. – Zsibvásári hangzavar lesz emiatt – figyelmeztetett a kormányfő.
Orbán Viktor szerint közelebb vagyunk a vakcina felfedezéséhez, mint korábban, és jó esély van arra, hogy hamarosan tömegesen elérhető legyen egy védőoltás. – Hazánk minden irányba kinyújtja csápjait – mondta a miniszterelnök, megerősítve, hogy szerzünk majd a vakcinából. Kiemelte:
a lélegeztetőgépekért háromszor ennyit is fizettek szükség esetén, mert a magyar emberek élete mindennél többet ér.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy hamarosan kezdődik az iskola, és a családoknak a legfontosabb, hogy az iskola és az óvoda rendben indulhasson. A kormányfő sikeresnek nevezte a digitális oktatásra való átállást, de elmondta, hogy annak is vannak árnyoldalai: tíz százalék fölötti diák eltűnt a rendszerből, nem kapcsolódott be az oktatásba, és a különbségek is nőttek. A pedagógusoknak ezért nehéz lesz szeptembertől ismét egységes osztálymunkát kialakítani.
A miniszterelnök szerint továbbra is a munkahelyek megvédése a kormány cselekvésének vezérfonala. – Ezt a célt nem adjuk fel.
Amennyi munkahelyet a vírus elpusztít, annyit fogunk létrehozni
– emelte ki Orbán Viktor. Hozzátette: hitelfizetési moratóriumot is bevezettek, a családok és a vállalkozók a hiteltörlesztés helyett magukra, családjukra tudják költeni a hitelekre szánt pénzt.
Új feladat
– Az új feladat egy kétéves növekedési terv összeállítása
– mondta Orbán Viktor, aki kiemelte, hogy a védekezésre költött pénz egy részét is már a jövendő beruházások finanszírozására fordították. – Szeptember közepére minden szükséges fórumon átmegy az új gazdasági növekedést támogató terv – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Azzal kapcsolatban, hogy Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy földönfutóvá tenné Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház igazgatóját, Orbán Viktor arra emlékeztetett: amikor a kommunisták hatalomra kerültek, hasonló dolgokat tettek.
– A csendőrséget felszámolták, elvették a magántulajdont.
Emlékszem Tamás Gáspár Miklós 1989-ből származó mondatára, amely szerint
„kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna”.
Miért gondoljuk, hogy megváltozhat? Az ilyen támadásoknál érdemes észben tartani: aki kardot ránt, az kard által vész el – fejtette ki a miniszterelnök.
A kormányfő augusztus 20-a kapcsán arra is kitért, hogy végigtekintve a magyar politikai gondolkodás történetén, az látható, hogy az elmúlt százötven évben a közjogi gondolkodás került előtérbe, de volt másik 850 évünk is, amikor nagy, átfogó kérdésekről tudtunk gondolkodni a politikában: mekkora Magyarország, mekkora népessége van a szomszédokéhoz viszonyítva, kik jelentenek ránk fenyegetést, kik a nagyhatalmak a közelünkben – sorolta a kérdéseket a miniszterelnök, hozzátéve: szeretné visszahozni a politikába a geostratégiai tényezőkről való gondolkodást.
Jószomszédi viszony
– Körülöttünk a nagyhatalmak továbbra is a németek, az oroszok és a törökök, amit figyelembe kell venni.
A szomszédainkhoz való viszony szintén kulcskérdés a számunkra
– mondta Orbán Viktor, és kiemelte, hogy tíz évet fektetett bele, hogy jó viszonyt alakítsunk ki velük, és ne elszigetelni akarjanak bennünket, hanem készen álljanak az együttműködésre. A miniszterelnök szerint soha nem volt ilyen jó a viszonyunk a szerbekkel és a szlovákokkal.
– Kialakult egy közép-európai együttműködés, ezért nem kell védelmező nagyhatalmakat keresnünk egymással szemben,
hanem itt a lehetőség, hogy megpróbáljunk együttműködni és a lehetőségeinket a szuverenitásunkat megőrizve összerendezni. Ehhez szükség lesz egy vezérhajóra, ami Lengyelország lehet, amely egy negyvenmilliós ország, hatalmas gazdasági potenciállal, erős hadsereggel.
– Ha jól rendezzük el a hajóinkat a lengyelek körül, akkor Közép-Európa gazdagabb lesz és gyorsabban fog fejlődni,
mintha külső védelmezőt keresne – húzta alá a miniszterelnök. – Nem kell félni ettől a gondolkodástól, mert nyolcszáz éven keresztül ugyanezt tették elődeink is – mutatott rá Orbán Viktor.
