Dugódíjjal sarcolná a budapestieket az LMP

Wintermantel Zsolt (Fidesz) szerint abszurd a Budapestet vezető baloldali koalíció részeként politizáló LMP élhető város koncepciója, amelyből kizárnak lényegi városfejlesztéseket. Az LMP budapesti elnöke egyébként könnyen cáfolható, érvénytelen állításokra hivatkozva terveztetné újra a Galvani hidat.

Vitézy Dávid szerint a tervezés alatt lévő Galvani híd jelentősen tehermentesítené a belvárost Fotó: KKBK

Ferenczi István, az LMP budapesti elnöke szerint a kormányzati beruházásként megvalósuló Galvani híd – amely a főváros peremén köti össze Pestet és Budát – viszonylagosan nagy kapacitása önmagában is probléma, mert szerinte automatikusan növelné a Budapestet terhelő autósforgalmat. Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke odáig ment, hogy a Galvani-projektet újra kell tervezni „hidastul, közutastul, mindenestül”. Úgy vélte, Budapest egyre élhetetlenebbé válik, ennek az autós közlekedés az oka, és a kabinet „minden fejlesztési célt ennek rendel alá”. Figyelemre méltó, hogy ezt

Ferenczi részben a dugódíj bevezetésével oldaná meg. Az pedig több mint ironikus, hogy az LMP politikusa számos ponton is az előző városvezetés alatt elfogadott budapesti mobilitási tervre hivatkozik.

– Az új Duna-híd közvetlen összeköttetést és gyorsabb közlekedési lehetőséget teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. Az utazási idő rövidülésével, a felesleges kerülők megszűnésével az autók károsanyag-kibocsátása is csökken – fejtette ki lapunk kérdésére Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója. A közlekedési és városmobilitási szakértő hangsúlyozta: a fővárosi önkormányzat hatáskörébe tartozó forgalomcsillapítási intézkedésekkel támogatva

az új Duna-híd naponta akár több mint ötvenezer személygépkocsival tehermentesítheti a belvárost.

Vitézy Dávid szerint a tervezés alatt lévő Galvani híd jelentősen tehermentesítené a belvárost
Fotó: KKBK

Szavai szerint a sugárirányú, belvárosba igyekvő autóforgalom bővülését okozó közúti kapacitásbővítéseket a kormány sem támogatja, és a BFK sem dolgozik ilyeneken. – A körgyűrűs kapcsolatok fejlesztése azonban nem tartozik ebbe a nemkívánatos körbe, sőt a ma egymástól elzárt, sokszor csak jelentős kerülő árán átjárható külsőbb kerületek jobb összekapcsolása révén csökkentheti a sugárirányú útvonalakra nehezedő nyomást és összességében csökkentheti az autóforgalom által megtett kilométereket Budapesten – fogalmazott Vitézy, hozzátéve:

az új hídon a közösségi közlekedés az autóközlekedéssel egyenrangú szerepet tölt majd be. Hangsúlyozta: a Galvani-projekt illeszkedik a budapesti mobilitási tervhez is.

Az már csak hab a tortán, hogy Kanász-Nagyék az LMP „programjának” részeként említették az az agglomerációs és budapesti tömegközlekedés jegy- és bérletintegrációját, holott az már jelenleg is az asztalon van, a BFK egy megvalósíthatósági tanulmányt készít a témában.

– Teljesen abszurd, hogy az élhető város LMP-féle koncepciójának nem része az olyan lényegi fejlesztések elvégzése, mint a szükséges autóutak vagy hidak megépítése. Sokadjára bizonyosodik be, hogy a környezetvédelem, az élhető város koncepciója nem szabad hogy kimerüljön a frázisok pufogtatásában.

Ha az LMP nem akarja, hogy a kormány fejlesztéseket hajtson végre Budapesten, akkor álljon elő ezzel, és ne különféle mondvacsinált indokokkal akadályozza a beruházásokat. Ha fontos számukra a környezetvédelem és egyáltalán van befolyásuk a főpolgármesterre, akkor inkább érjék el nála, hogy ne csökkenjen tavasztól a Bubi-kerékpárok száma, és addig se állítsák le a közösségi kerékpár-szolgáltatást – reagált a Magyar Nemzetnek az LMP elképzeléseire Wintermantel Zsolt, a BKK igazgatóságának fideszes tagja.