Kicsi az esélye, hogy pont kerül a jogállamisági vita végére, amikor az állam- és kormányfők virtuálisan asztalhoz ülnek csütörtök késő délután. A mai online EU-csúcstalálkozót az Európai Tanács elnöke, Charles Michel hívta össze hetekkel ezelőtt abból a célból, hogy az országvezetők eleget tegyenek annak a korábbi ígéretüknek, hogy a koronavírus-járvány második hulláma idején is folyamatos lesz az egyeztetés a tagállami védekezés tapasztalatairól.
Miután hétfőn Magyarország és Lengyelország uniós nagykövetei jelezték, hogy országaik a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet miatt blokkolnák az EU következő hétéves büdzséjét, illetve a koronavírus miatti mentőalapot, az EU-csúcs központi témájává mégis a költségvetési patthelyzet vált.
Diplomáciai források ugyanakkor már az elmúlt napokban leszögezték: szinte esélytelen, hogy egyetlen virtuális egyeztetés feloldja a krízist, amelyhez hasonlítóra gyakorlatilag 1988 óta nem volt példa: az Európai Unió (ekkor még Európai Gazdasági Közösség – a szerk.) ekkortól tervez évekre előre, s készít hosszú távú költségvetést, hogy az uniós pénzek felhasználása igazodhasson a mindenkori politikai prioritásokhoz.
Fotó: Marcin Obara/EPA
A britek szerint Közép-Európa Thatchert játszik
Még a középtávra szóló kerettervek bevezetését megelőzően, a nyolcvanas évek elején csúcsosodtak ki feszültségek a közösségi büdzsé kiadási és bevételi oldalán, s emlékezetes, hogy Margaret Thatcher brit miniszterelnök is ekkor harcolta ki a híres rebate-et, az eleinte csak a briteknek járó korrekciós mechanizmust. Noha a szigetország már nem tagja az EU-nak, a felemás párhuzam ma is él: brit diplomaták Brüsszelben lapunknak a magyar és lengyel kormányfő „thatcheri mozzanataként” írták le a költségvetési vétót, mondván:
„korábban csak brit miniszterelnök csapott ekkorát a brüsszeli asztalra”
Ezzel egy időben az uniós intézmények berkeiből már inkább azzal érvelnek, hogy a mintegy ezernyolcszáz-milliárd eurós csomag Magyarországra és Lengyelországra eső része olyannyira meghatározó, hogy Közép-Európa nem bírhatja sokáig a nyomást. (Hazánknak a járványügyi alapnak csak a ReactEU nevű fejezetéből több mint nyolcszázmillió euró járna – a szerk.) Látványos, hogy a főként ideológiai vitában az EU-ban irányadó liberális gazdasági lap, a brit Financial Times is úgy érvelt hosszasan csütörtöki számában: a csomag vétója Budapestnek és Varsónak is fájhat.
Brüsszelben eszerint most arra játszanak, hogy a vaskos pénzösszegekkel győzködjék a vétózó államokat. A blokkolás lehetséges nemzetgazdasági hatásairól szólva Varga Judit igazságügyi miniszter egy eheti interjúban mindenesetre nyomásgyakorlásnak nevezte ezt a narratívát. A tárcavezető szerint ugyanis leginkább a déli államok szorulnak rá a mielőbbi uniós támogatásra.
