November végén végleg lezárul a vörösiszapper

Tíz évvel az ország legnagyobb ipari katasztrófája után véglegesen lezárul a Kúrián a büntetőjogi felelősségre vonás a tíz ember halálát, sok százak súlyos sérülését és milliárdos károkat okozó tragédia miatt.

Az olajcégnek megítélte a pénzt a bíróság, a családi házak tulajdonosai közül sokan hiába pereltek Fotó: MTI

Nyilvános ülést tartott a Kúria kedden a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet felülvizsgálata ügyében. Meghallgatták a vád és a védelem ­képviselőit, a vádlottak az utolsó szó jogán beszélhettek. Határozatot várhatóan november 27-én hirdetnek.

Mint azt korábban a Magyar Nemzet megírta, mindhárom, a vörösiszap-katasztrófa miatt jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélt terhelt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriá­hoz a jogerős verdikt ellen. A vörösiszap-katasztrófa jogerős végrehajtandó ítéleteit felülvizsgáló eljárásában elutasíthatja az indítványt, megsemmisítheti a jogerős ítéletet új eljárást elrendelve, illetve megvan a lehetősége arra is, hogy felmentse a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt felelősöket. A keddi tárgyaláson távmeghallgatással kapcsolódtak be a nyilvános ülésbe a kecskeméti, illetve a szombathelyi büntetés-végrehajtási intézetben jogerős büntetésüket töltő elítéltek. Magyarország legnagyobb, tíz emberéletet követelő ipari katasztrófája tíz éve, 2010. október 4-én történt. Ajka közelében, Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára zagytározójának gátja, a kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörös­iszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett. Az érintett három településen több mint háromszáz ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó és ingatlanvagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki.

A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 2012-ben tizenöt ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen, a vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel. A Veszprémi Törvényszék 2016-ban meghozott elsőfokú ítéletében bűncselekmény hiányában mind a tizenöt vádlottat felmentette. A határozatot a Győri Ítélőtábla 2017-ben hatályon kívül helyezte, az új eljárásban a Győri Törvényszék 2019. február 4-én első fokon a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki, két vádlottat – a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét – letöltendő, hatot felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, egy vádlott pénzbüntetést, egy pedig megrovást kapott. A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítéletben a Győri Ítélőtábla hét vádlott esetében súlyosbította az elsőfokú ítéletet, és három vádlottat letöltendő szabadságvesztéssel sújtott.

Bánáti János, a cég egykori vezetőjének védője a keddi tárgyaláson a marasztaló ítéletekkel összefüggésben elfogultságról beszélt. Szerinte az első nem jogerős felmentő döntés „politikai vihart gerjesztett”, amikor a másodfokon eljáró táblabíróság döntött az eljárás megismétléséről, a közhangulatot már felkorbácsolták. A Mal Zrt. volt műszaki igazgatójának védője, Pál Helga azt hangsúlyozta, hogy előre nem látható, kivédhetetlen volt a katasztrófa, amelyben ügyfele büntetőjogi felelőssége, vétkessége nem állapítható meg. Gyalog Balázs, az egykori hidrátgyártás üzemvezetőjének ügyvédje ugyancsak azt kifogásolta, hogy a Győri Törvényszék nem folytatott bizonyítást, annak ellenére sem, hogy a megismételt eljárást előíró táblabíróság erre külön felhívta a figyelmet.