időjárás 3°C Piroska 2022. January 18.
logo

Budavári Palotanegyed: korhű módon születik újjá a romjaiból

Bertók T. László
2020.12.07. 16:04
Budavári Palotanegyed: korhű módon születik újjá a romjaiból

Három évtizeddel azután, hogy a magyar nemzet visszanyerte szuverenitását, végre együtt van a politikai akarat és a gazdasági erő a Budavári Palotanegyed háború előtti fényének és rangjának helyreállításához. A hatalmas feladat elvégzésének felelős vezetője Fodor Gergely kormánybiztos, aki felidézte azt is, hogy Rákosiék lapos tetős pártházzá tervezték átalakítani a palotát és erőddé a környezetét.

– A Hauszmann-terv elkészültekor számos ilyen-olyan előjelű kritikát olvashattunk. Ehhez képest mintha mára közmegegyezés alakult volna ki a Nemzeti Hauszmann programról. Jól érzékelem?

– A viták eredője az, hogy a műemlékvédelemben két fő irányzat létezik. A francia, spanyol, angol iskola azt mondja: ha egy történelmi épület megsemmisült, akkor nem ugyanazt kell visszaépíteni, hanem, haladva a korral, épüljön valami kortárs a helyére. Ezzel szemben a közép-európai iskola – ide tartozik például Olaszország, részben Németország, a balti államok és Magyarország – azt vallja, hogy épületeink történelmünk részei, ezért ha valamilyen okokból elveszítettük őket, akkor építsük azokat vissza eredeti formájukban. Mindkét álláspontnak megvan az érvkészlete, és természetesen ez egy legitim vita szerte a világon, így Magyarországon is. Ez a diskurzus 2014-ben, a Hauszmann-terv kidolgozásakor volt időszerű. Akkor több tucatnyi, eltérő iskolákat képviselő tudós és szakértő értékelte, fejlesztette a tervet, majd döntés után a Hauszmann-terv a Nemzeti Hauszmann programmal a felelős cselekvés programjává vált.

– Miért éppen a hauszmanni korszakhoz nyúlnak vissza a Budavári Palotanegyed helyreállításánál?

– A kiegyezés utáni évtizedek Magyarország történetének egyik legvirágzóbb időszakát jelentették minden értelemben. Hauszmann Alajos palotanegyedterve egy koherens építészeti rendszert teremtett, nem beszélve arról, hogy ez volt az utolsó, még ép állapot 1944 előtt. Az ostrom és az azt követő ideológiai motivációjú pusztítás nyomán egy rommező lett a Budavári Palotanegyedből. Míg a Várhegy északi része, a polgárváros bejárta a maga fejlődési útját, addig a Dísz tértől délre eső negyedet senki sem érezte saját ügyének.

– Talán jobb is, mert abban sem volt sok köszönet, amikor mégis nekikezdtek a kiégett palota helyreállításának. Ötvözni próbálták az általuk lebutított barokk homlokzatot az alumínium nyílászárókkal, amin ma minden szépérzékkel megáldott ember megütközik. Persze lehet, hogy abban a korban ez jó ötletnek tűnt.

– Ami 1947 után a Várban történt, arra senki semmilyen felhatalmazást nem adott – leszámítva talán a Kremlt, hiszen 1990-ig egy illegitim rendszer volt hazánkban. Rákosiék egy lapos tetős pártházzá tervezték átalakítani a palotát és középkori erőddé a környezetét. Az, hogy egyáltalán úgy maradt fenn, ahogy ma ismerjük, csak annak köszönhető, hogy 1952-ben itt járt egy testvérpárti építészdelegáció Lengyelországból, akik meggyőzték a magyarországi pártvezetést arról, hogy helyre lehet állítani a palotát az épület kontúrjainak megőrzésével, de az osztályharc szempontjából problémás részletek elhagyásával. A kommunistáknak ugyanis mindennel bajuk volt, ami 1867 és 1947 között épült. Mindennel, ami részletgazdag volt és fényűzőnek hatott. József főherceg palotáját munkásszállónak, filmforgatási helyszínnek használták, majd 1968-ban felrobbantották. Egyszerűen nem fért bele a világképükbe egy Habsburg-házi főrend palotájának megléte. A többi elpusztított épülettel – a Lovardával, a Főőrséggel, a Vöröskereszt Egylet székházával és a visszabontott Honvéd Főparancsnokság épületével – ugyanez volt a helyzet. Még a háború után is sokáig intakt történelmi városközpontot alkottak együtt, háborús sérüléseik nem indokolták az elpusztításukat.

– Tehát a lengyeleknek köszönhető, hogy legalább a Királyi Palota úgy nagyjából, ködben hunyorítva hasonlít az eredetihez?

– És a véletlennek. Az építésztársadalom az 1960-as években világszerte építészeti charták foglya volt, és ezzel a gondolatkörrel azonosult a szocialista rezsim is. Abban az utópiában hittek, hogy az építészetnek szociológiai problémákat kell megoldania. Ennek termékei a falanszterszerű lakótelepek világszerte, és ennek képződménye a Királyi Palota lélektelen belsőépítészeti kialakítása is az olcsó gipszkarton falakkal és álmennyezetekkel. Természetesen szóba se jöhet e rémséges állapot megőrzése.

Fodor Gergely szerint tizenkét évig tartó vállalkozás lesz a teljes helyreállítás
Fotó: Kurucz Árpád

– Mi a menetrendje és a határideje a palotanegyed rekonstrukciójának?

– Kormánybiztosi kinevezésem előtt egy 2018-tól 2030-ig tartó ütemtervet raktam le a kormány asztalára. Elsőként tiszta jogi környezetet teremtettünk, majd létrehoztunk egy hatékony végrehajtó szervezetet, ez lett a Várkapitányság. A több mint harminc beruházást három csoportba rendeztük. Az első lépés – mintegy bemelegítésképpen – a zöldterületek rendbetétele volt, hiszen két évvel ezelőtt szinte lehetetlen volt bokatörés nélkül feljutni a Tabánból vagy a Clark Ádám térről. A második feladatcsoport az ideológiai okokból lebontott épületek visszaépítése. Közülük első ütemben az egykori Lovarda, a Stöckl-lépcső és a Főőrség korhűen helyreállított épületeivel végeztünk, utóbbit már megismerhették a látogatók. A néhai testőrségi laktanyában Royal Guard Cafe néven egy elegáns étterem-kávézó kapott helyet, ami turisztikai szempontból hatalmas hiányt pótol majd a járvány után, a Lovarda pedig szerintem Budapest egyik legnépszerűbb rendezvényhelyszíne lesz. 2021-ben a Lovarda előterében lévő Csikós udvar átadásával, a Hauszmann-rámpa befejezésével elkészültnek tekinthetjük majd ezt a mini városközpontot, amelynek egyik méltán népszerű látványossága a már felújított, szó szerint új fényben tündöklő Mátyás kútja. A következő nagy lépés a főhercegi palota, a Honvéd Főparancsnokság és a Vöröskereszt-székház néhány hónap múlva induló újjáépítése lesz.

– Mi szavatolja ezek korhűségét? Lehetséges egyáltalán ennyi év után?

– Mintegy félszáz szakember dolgozik hosszú ideje a szükséges dokumentumok felkutatásán. Eddig nagyon eredményesek voltak, mivel nemcsak a Hauszmann-iroda teljes iratanyaga áll a rendelkezésünkre, de megvannak a korabeli szállítólevelek, az anyagminták, illetve fényképek sokasága is. Egy bő évszázad alatt az építési előírások gyökeresen megváltoztak, és a technológiák is sokat fejlődtek, ezért természetesen szükséges bizonyos észszerű kompromisszumokat kötnünk. Nem építhetünk be például elavult, már régen nem is gyártott építőanyagot csak azért, mert száz éve az volt elérhető. Ahol persze a korhű megjelenés megköveteli, ott vissza kell nyúlni a régi iskolához, mesterségekhez, de mindez a szakértők asztala. A már átadott épületek igazolják ezt a gyakorlatot.

– A Dísz tér sarkán álló egykori Vöröskereszt Egylet-székház helyén évtizedekig zsibvásár volt. Mi lesz a visszaépülő sarokház funkciója?

– Irodaház lesz, amire egykor is tervezték. A tér déli oldalán, a Honvéd Főparancsnokság Kallina Mór tervezte, négyemeletesre visszaépítendő kupolás épülete pedig a palotanegyed kapujaként turisztikai funkciókat kap, látogatóközpontként működik majd. Elképzelésünk szerint a „digitális bennszülött” generáció érdeklődését is felkelteni képes animációs kiállítás is lesz ott a Vár történetéről.

– Az elpusztított épületek visszaépítése után jön a harmadik feladat, a Királyi Palota helyreállítása. Erről sokáig az volt a közvélekedés, hogy meghaladná az ország teherbíró képességét. Mire számíthatunk most?

– Kétségkívül ez a legnagyobb feladat, hiszen a versailles-i kastély után Európa második legnagyobb palotájáról, több mint százezer négyzetméternyi történelmi térről beszélünk. 2019-ben két évet kértem a kormánytól, hogy mielőtt átfogó döntést hoznánk a rekonstrukció részleteiről, előbb hadd nézzük át a legmodernebb diagnosztikai eszközökkel, minek is futunk neki. A funkcióanalízist már az első negyedév végére elvégezzük, ennek tükrében pedig el lehet kezdeni gondolkodni a palota jövőbeli hasznosításán.

– Az eddigi funkciókkal, azaz a múzeumokkal és a könyvtárral mi lesz?

– Ahogy eddig is, mi a jövőben is támogatni fogjuk a Várban lévő intézményeket. Amennyiben az a kormányzati döntés születik, hogy a Nemzeti Galériának, a Budapesti Történeti Múzeumnak és az Országos Széchényi Könyvtárnak költöznie kell, az csak úgy lehetséges, ha az intézményeknek lesznek új befogadó épületei. A Budavári Palota teljes rekonstrukcióját már csak ezek miatt is legalább tizenkét évig tartó vállalkozásnak gondolom.

– Hauszmannék anno hány év alatt végeztek a palotaegyüttessel?

– Nekik tizenhárom év kellett. Igaz, hogy a kor technológiájával lassabban ment a kivitelezés, viszont nem volt ennyi adminisztratív és eljárásbeli kötelezettség, mint most.

– De az, hogy itt is az 1905-ös állapotokat állítják helyre kívül-belül, már biztos?

– Nehéz erről a várható költségek pontos ismeretén alapuló döntések hiányában beszélni. A külső megjelenést illetően biztosan. Az épületbelső helyreállítása bonyolultabb kérdés, hiszen függ a majdani funkcióktól is. Abban nincs kétségem, hogy a kiemelkedő történelmi tereket eredeti állapotban fogjuk helyreállítani. Ilyen a már majdnem kész Szent István-terem, amelyet jövő év augusztus 20-án adunk át, valamint idetartozik a Hunyadi-terem, a Habsburg-terem, a trónterem, a bálterem, a büféterem, a fogadóterem, illetve a kápolna a nádori kriptával. A Szent István-terem tökéletes másolatának elkészítése egyfajta próbafeladat, hogy képesek vagyunk-e ma egy megsemmisült terem tökéletes másolatát elkészíteni a fellelhető dokumentumok alapján. Nehéz volt megtalálni az alkalmas kivitelezőket, de minél inkább közeledünk a befejezéshez, annál derűlátóbb vagyok a hiteles rekonstrukciók lehetőségét illetően.

– Mi lesz a milánói dómra hajazó kupolával és az A épület háború utáni toldásával?

– Erről csak a személyes véleményemet tudom elmondani: szerintem vissza kellene építeni az eredeti kupolát egykori helyére, a Habsburg-terem fölé. Ugyanígy a volt Munkásmozgalmi Múzeum kedvéért született háromablaknyi hozzáépítést is vissza kellene bontani az A épület esetében, mert elrontja az eredeti, jól kitalált térszerkezetet.

– A nagy előd művét helyreállítani majdnem akkora horderejű ügy, mint amekkora a megalkotása volt. Nem tart az összehasonlítástól?

– Ha az elvégzett munka minőségére vonatkozik a kérdés, bízom benne, hogy az eredmény kiállja az összehasonlítás próbáját. Ha pedig a személyes vonzatait érti ezalatt, akkor el kell hárítanom a kérdést. Hauszmann Alajost egy igazi reneszánsz embernek tartom. Érdemes elolvasni a naplóját, igazán izgalmas olvasmány. Hauszmann nagy tekintélyű mérnök-tanár volt, aki számos budapesti épületet alkotott. Nagyon sok mindennel foglalkozott a tervezés mellett, csak csodálni tudom, hogy annyi minden belefért egy napjába. Életműve igazán inspiráló. Jó példája annak, hogy miképp lehet maradandót alkotni az utánunk jövő generációk számára.