Gyurcsány végül mindenkit bedarált

Be vannak darálva a baloldaliak a Soros-kolbászba, amit a közös lista jelent, amelyet Gyurcsány Ferenc vezet – mondta múlt héten Orbán Viktor a parlamentben az ellenzék közös listája kapcsán. A miniszterelnök találóan foglalta össze a jelenlegi helyzetet, mi pedig bemutatjuk, hogyan lett a bukott kormányfőből, az őszödi szónokból az ellenzék vezetője, akinek feleségéből várhatóan miniszterelnök-jelölt lesz.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke komoly hatással van az ellenzéki összefogásra, akik egyre durvább eszközökkel támadják a járvány elleni védekezést

Gyurcsány Ferenc évtizedes álma vált valóra vasárnap, amikor a Jobbik Magyarországért Mozgalom bejelentette: csatlakozik az ellenzéki összefogáshoz, a közös listához. Ennek eredményeként a baloldali pártok 106 egyéni választókerületben állítanak közös jelölteket. Az ellenzéki együttműködés azonban nem volt mindig magától értetődő, ezért érdemes felidézni, hogyan jutottunk idáig.

Többet visz, mint hoz

Gyurcsány 2004 és 2009 közötti kormányzása teljesen szétverte akkori pártját, a Magyar Szocialista Pártot (MSZP), amely döntő vereséget szenvedett 2010-ben, amikor Orbán Viktor vezetésével a Fidesz–KDNP a parlamenti helyek több mint kétharmadát szerezte meg. A vereség nem kedvetlenítette el az egykori pártelnököt, aki 2010 októberében egy új platformot hozott létre az MSZP-n belül, Demokratikus Koalíció néven. Gyurcsánynak végül nem sikerült az általa helyesnek vélt irányba terelnie a szocialistákat, így kivált a pártból, és a platformmal azonos nevű saját pártot alakított, amelyben követték az MSZP-ből kilépő korábbi kormányának tagjai. Gyurcsány gyakorlatilag a kezdetektől az ellenzéki összefogás híve és szószólója volt.

Gyurcsány Ferenc

Célja eléréséhez fel kellett építenie a Demokratikus Koalíciót (DK), amelyből országos pártot kellett szerveznie. Az alapszervezetek létrehozásának feladatát Varju Lászlóra bízta, aki korábban az MSZP-ben végzett hasonló tevékenységet, ő maga pedig feleségével, Dobrev Klárával 2011 és 2014 között több „országjáráson” igyekezett személyesen eljutni a választókhoz. Azt aligha lehet eltagadni, hogy a volt kormányfő komoly politikai munkát végzett: a teljes ismeretlenségből, a nulláról a parlamenti küszöb környékére húzta fel pártja támogatottságát. Mindeközben a baloldal többi pártja azon vitatkozott, hogy vajon Gyurcsány „többet visz-e, mint hoz?”.

A volt kormányfő azt is bemutatta, hogy hiába alacsony a pártja támogatottsága, ha akar, komoly károkat tud okozni szövetségeseinek (is). Ilyen eset volt, amikor országjárása egy állomásán úgy fogalmazott az MSZP-vel kapcsolatban: – Én voltam ennek a pártnak az elnöke. Sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon. Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk – mondta.

A 2014-es választáson a baloldali pártok összefogva, pártszövetséget alkotva indultak, az Összefogás, majd Kormányváltás nevű formációban megtalálható volt az MSZP, a DK, az Együtt, a Liberálisok és a Párbeszéd Magyarországért. Az LMP és a Jobbik ekkor még külön indult.

Teljes kudarc

Az ellenzéki választási együttműködés a pártszövetségi formátumban teljes kudarc lett a baloldal szempontjából: a Fidesz–KDNP 2014-ben újabb kétharmados sikert tudott elérni, amivel történelmet írt. A választás legnagyobb vesztese a Gyurcsány által vezetett DK volt: miközben a szövetség törpepártjainak semmi esélyük nem lett volna egyedül indulva megugorni az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a DK építkezése sikeresnek volt mondható, az akkori közvélemény-kutatások szerint lett volna esélye bejutni az Országgyűlésbe. A Medián például hat százalékra mérte a pártot 2013 decemberében.

Az egyedüli indulás hazardírozás lett volna, ám ebben a konstrukcióban a DK-nak négy képviselője lett az Országgyűlésben, így frakciót alakítani nem tudott. Mindez óriási csalódottsággal töltötte el Gyurcsányt, hiszen a frakcióalakítási jog egyrészről több pénzt, másrészről több szereplési lehetőséget (önálló napirend előtti felszólalás) jelentett volna.

Romokra épült

A 2010-es években Gyurcsány ellenzéki szerepfelfogása a totális ellenzékiség volt: a volt kormányfő a Fidesz–KDNP minden döntését ellenezte, függetlenül azok tartalmától. A családpolitikától kezdve a bevándorlási politikán át a szembenállás volt az egyetlen gondolat, amelyet a korszakban következetesen képviselt. Mindez rányomta bélyegét pártja támogatottságára is, 2014 és 2018 között nem tudott növekedni.

A 2018-as választáson kis részben koordináltan indult az ellenzék, amely – ismét – megsemmisítő vereséget szenvedett el. A néppártosodó Jobbik széthullott, az LMP-t belülről emésztette fel a vereség. Ám váratlan dolog történt: a DK pont a totális ellenzékiség miatt egyre népszerűbb lett az ellenzéki szavazók körében, egy évvel később, az európai parlamenti választáson pedig komoly, az ellenzéki oldalon rég nem látott sikert aratva négy képviselőt küldhetett az EP-be. Egyikük, Dobrev Klára, az őszödi szónok felesége pedig a DK miniszterelnök-jelöltje lesz Gyurcsány Ferenc múlt heti bejelentése szerint.

Gyurcsány Ferenc álma így az ellenzék romjain épülhetett fel: a teljes megsemmisülés lehetősége és a kilátástalanság egymás karjaiba lökte az ellenzéki pártokat, amelyek politikai irányvonala ma már egyértelműen radikális, populista baloldali.

Ellentétes az alapító nyilatkozattal

Amint arra Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára tegnap felhívta a figyelmet, a Jobbik vasárnapi bejelentése, miszerint csatlakozik a baloldali összefogáshoz, teljességgel ellentétes a párt alapító okiratában megjelölt célokkal. – A Jobbik Magyarországért Mozgalom előtt álló elsődleges feladat a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása a politikai hatalomból – olvasható a párt honlapján fellelhető dokumentumban.