A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a korábbi elsőfokú ítéletet, és másodfokon, jogerősen a Magyar Idők – a Magyar Nemzet jogelődjének – javára ítélt Czeglédy Csabával szemben. A Demokratikus Koalíció udvari jogásza, a hatmilliárdos költségvetési csalás gyanújával letartóztatott Czeglédy Csaba a Magyar Idők internetes oldalán megjelent Czeglédy Csaba választásokat is pénzelhetett című cikkben több állítást is kifogásolt keresetében.
A Magyar Idők cikkének címén kívül az írásban további, jó hírnévhez fűződő személyiségi jogának sérelmét kifogásolta az alábbi állítások kapcsán:
Czeglédy azt kérte a bíróságtól, hogy az állapítsa meg: a Magyar Idők megsértette jó hírnévhez való személyiségi jogát ezen állítások közreadásával, másrészt hétszázezer forintos sérelemdíjat kért.
A másodfokú bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla a perbeli jogvitát az Alaptörvényben is oltalmazott jó hírnév tiszteletben tartásához való jog és a sajtószabadság alapjogi összeütközéseként azonosította.
Az ítélőtábla az Alkotmánybíróság (AB) egyik korábbi határozatában (34/2017. (XII. 11)) hangsúlyozta, hogy a „híresztelés” polgári jogi fogalmának (Ptk. 2:45.§ (2)) szokásos értelmezése nem veszi kellőképpen figyelembe a sajtó tevékenységének sajátos alkotmányos értékét, így nincs összhangban azokkal az alkotmányossági követelményekkel, amelyek a sajtószabadság jogából fakadnak. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlatára is hivatkozva az AB kiemelte, hogy a sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk, köztük a közéleti szereplők megnyilatkozásainak, álláspontjainak terjesztése. A demokratikus vita többi résztvevőjének pedig joga van ehhez a tájékoztatáshoz.
Az AB hangsúlyozta, hogy a közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról tudósító újságírók nem saját állításaikat vagy véleményüket tárják a nyilvánosság elé, nem saját gondolataikkal igyekeznek befolyásolni a szélesebb közvéleményt. Ezért a közéleti szereplők kijelentéseit közvetítő sajtónak a valótlan tényállításokért fennálló felelőssége más mérce szerint ítélendő meg ahhoz képest, amikor a szerkesztők és újságírók pusztán saját elképzeléseik és előzetes döntéseik mentén határozzák meg a médiatartalmat. A mások állításait közlő sajtó felelősségének korlátozottsága kiváltképp fennáll akkor, amikor a média a közéleti vita frontvonalában tevékenykedő politikusok kijelentéseit terjeszti. Mindezért az AB a közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítást is olyan kivételnek tekinti, amikor a sajtó mentesül a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó szokásos kötelezettsége alól. Ez a mentesség sem tekinthető azonban feltétlennek, mert a sajtó felelősségére vonatkozó teszt lényegi eleme, hogy az újságíró a más személyek által megfogalmazottakat hűen, a közlések beazonosítható forrását egyértelműen megjelölve, saját értékelés nélkül közvetíti-e a közvélemény felé. Az pedig a perben nem volt vitatott, hogy az alperesi jogelőd sérelmezett cikke Budai Gyula közszereplő politikus, képviselőjelölt sajtó számára megfogalmazott nyilatkozatát saját értékelés nélkül, szöveghűen, a közlések beazonosítható forrását egyértelműen megjelölve közvetítette a nyilvánosság felé.