Tizenhat éve árulta el Gyurcsány először a magyarokat

Tragikus évforduló a mai: tizenhat évvel ezelőtt, 2004. december 5-én került sor a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra, amelynek kampányában az akkor regnáló Gyurcsány-kormány a határon túli magyarok elleni voksolásra buzdított – hívja fel a figyelmet Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője. Lapunknak készített elemzésében kifejti, a díszletek ugyan változtak, ám a baloldal szemében a politikai haszonszerzés elsődlegességét sem a nemzeti összetartozás, sem az emberéletek és a munkahelyek védelmének szempontja nem írhatja felül.

A szocialista kormányfő nem spórolt a hazugságokkal Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI

Erdős Gergely elemzése kiindulópontjaként leszögezi, hogy nemzetközi összehasonlításban példátlannak tekinthető, hogy egy hivatalban lévő kormány saját nemzettársai ellen folytasson kampányt. Európa országaiban ugyanis – az egyes politikai erők közti nézetkülönbségek ellenére – egyfajta nemzeti minimumként tételezhető, hogy a nemzeti összetartozás minden mást megelőző érték, amelyet nem lehet aktuálpolitikai számítások tárgyává tenni.

A hazai baloldal szemében ugyanakkor a külhoni magyarok státusánál fontosabb volt a jobboldallal szembeni hangulatkeltés, a nemzeti szolidaritás leértékelése a politikai ellenfeleik hiteltelenítése érdekében

– mutat rá az elemző.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció húzása tökéletesen illeszkedett a szociális demagógiára épülő, a kétezres évek első felében folytatott politikai marketingtevékenységükbe. Gyurcsány Ferenc szerint a magyar adófizetőknek egy évben plusz 168 ezer forintot kell fizetniük, amennyiben a határon túli magyaroknak bevezetik a kedvezményes honosítás lehetőségét, Lendvai Ildikó az ország gazdaságának összeroppanását vizionálta, a szabaddemokraták kalkulációi szerint pedig az anyaországi magyaroknak évente súlyos százmilliárdokat kellett volna fizetniük a referendum sikeressége esetén – idézi fel Erdős Gergely, hozzátéve:

érdekes, hogy a baloldal több mint tíz évvel később, a migrációs krízis kirobbanásakor – az Európába érkező illegális migránsok tekintetében – már megfeledkezett a magyarság ellen egykoron bevetett gazdasági érveiről.

A Századvég elemzője szerint nem a szóban forgó népszavazás volt az utolsó alkalom, amikor a baloldal a nemzet közös ügyei, vagyis a nemzeti összefogás iránt érdektelenséget mutatott. Fontos hangsúlyozni, hogy a koronavírus-járvány térhódításának kezdetével számos európai országban létrejött valamiféle konszenzus a kormányoldal és az ellenzék között a pandémia által előidézett kihívások hatékony leküzdése érdekében,

a hazai baloldali pártok azonban tavasz óta álhírek, illetve félrevezető vélemények terjesztésével, valamint egyéb, politikai indíttatású akciókkal igyekeznek aláásni az eredményes védekezésbe vetett közbizalmat, várva a jobboldali kormányzat bukását

– emlékeztet Erdős Gergely.

Mindezek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette ellenzék semmit sem tanult a múlt hibáiból. A díszletek ugyan változtak, ám a baloldal szemében a politikai haszonszerzés elsődlegességét sem a nemzeti összetartozás, sem az emberéletek és a munkahelyek védelmének szempontja nem írhatja felül – zárja írását a Századvég elemzője.