Nemzetközi összevetésben is helytáll a magyar egészségügy

Míg külföldön előfordult, hogy választani kellett, a fertőzöttek közül ki kapja meg az esélyt a túlélésre, addig idehaza jól vizsgázik az egészségügy. A magyar orvosok és ápolók állhatatos munkájának köszönhetően nálunk nem fordulnak elő olyan esetek, mint Nyugat-Európában, ahol sztrájkolnak az egészségügyi dolgozók, és a szomszédos államokba szállítják a betegeket ágyak híján.

Budapest, 2020. május 14. Védőfelszerelést viselő orvosok és ápolók vizitelnek a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított Covid Ortopéd-Traumatológiai Osztályon a fővárosi Szent János Kórházban 2020. május 14-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Európa-szerte rettenetes eseményekről lehetett hallani az elmúlt évben a koronavírus-járvány kapcsán: a kórház parkolójában saját gépkocsijukban oxigént kapó betegekről, országhatárokon átszállított fertőzöttekről, sztrájkoló vagy éppen fertőzötten dolgozó orvosokról szóltak a tudósítások.

Hiába állította a baloldal, hogy a magyar egészségügyi rendszer nem bírja a járvány kezelését, idehaza sikerült elkerülni a Nyugaton tapasztalt, összeomlás közeli helyzeteket.

Talán ezért is érezte szükségesnek a szocialista Korózs Lajos, hogy kamuvideóval riogassa a magyar állampolgárokat, amelyben azt hazudták, hogy otthon halnak meg a kórházakból hazaszállított betegek.

„A magyar állam felelőssége abban áll, hogy az elérhető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátást biztosítsa a fertőzötteknek. Ehhez minden szükséges lépést megtettünk, felkészítettük az egészségügyet a járvány második hullámára. Míg tavasszal sem lélegeztetőgépből, sem maszkból, sem gumikesztyűből nem volt elég, és fel kellett szabadítani kórházi ágyakat, addig most minden rendelkezésre áll a védekezéshez” – nyilatkozta lapunknak korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány tavasszal hatékony korlátozó intézkedéseket hozott, amelyek következtében sikerült időt nyerni, így

mára a rendelkezésre álló kórházi ágyak és az időközben nagy mennyiségben beszerzett lélegeztetőgépek számát figyelembe véve is Európa legjobban teljesítő országai között van hazánk. A magyar egészségügy a rendszerben dolgozók hősies helytállásának köszönhetően így egyelőre bírja a terhelést.

A kontinens nyugati felén ugyanakkor Magyarországon elképzelhetetlen dolgok fordulnak elő. Franciaországban a laboratóriumi dolgozók hirdettek sztrájkot ősz elején. A munkabeszüntetéssel – a saját elmondásuk szerint – háborús állapotok ellen tiltakoztak a koronavírus-teszteléssel foglalkozó szakemberek. Észak-Franciaországban megteltek a kórházak, így a szomszédos Németországba kellett betegeket átszállítani, hogy bírja a helyi egészségügyi rendszer a terhelést.

Belgiumban is hasonló probléma adódott. Liége városából kellett német kórházakba vinni a betegeket.

Szintén Belgiumban fordult elő, hogy olyan orvosokat és ápolókat kellett továbbra is bevonni a kórházi munkába, akik tüneteket ugyan nem mutattak, de pozitív lett a koronavírustesztjük.

Az egész világot megrázták a tavasszal Lombardiából érkező képsorok. Olaszországot a járvány második hulláma is súlyosan érintette. Rómában szállodai szobákat kellett a koronavírusos betegek rendelkezésére bocsátani, mert megteltek a kórházak. Egyes helyiségekbe még lélegeztetőgépeket is beállítottak arra az esetre, ha súlyosabb fertőzött kerül oda. Nápolyban pedig

egy kórház parkolójában az ott sorakozó, koronavírusos tüneteket mutató személyeket úgy kezelték, hogy a gépkocsijukhoz vitték ki nekik az oxigént, mert nem volt rá lehetőség, hogy az épületben lássák el őket.

Spanyolországban a tavaszi első hullám alatt előfordultak olyan esetek, hogy választani kellett, ki kapjon esélyt a túlélésre, mert annyi volt a beteg. Volt, hogy a kórház folyosóján haltak meg fertőzöttek, mielőtt még kezelni tudták volna őket. De az őszi második hullám is súlyosan érintette az országot. Október végén odáig fajultak a dolgok, hogy 25 év óta először, a járvány közepén hirdettek sztrájkot a spanyol egészségügyi dolgozók, megfelelő munkakörülményeket követelve. Málagában pedig novemberben ágyszűke miatt egy kórház étkezőjét kellett átalakítani, hogy a menzán lássák el a betegeket.

A baloldal által oly sokat kritizált magyar egészségügyben mindeközben az orvosok soha nem látott mértékű béremelést kaptak, az ápolók fizetése is jelentősen nő, mindvégig jutott ágy a betegeknek, és mindig kellő mennyiségben állt rendelkezésre lélegeztetőgép.