Orbán Viktor: Magyarország levonta a tanulságokat történelme sötét fejezetéből

A kormányfő a holokauszt nemzetközi emléknapján a legmagasabb elismerését fejezte ki a Zsidó Világkongresszus elnökének.

Oswiecim, 2021. január 27. A holokauszt nemzetközi emléknapján, az egykori auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadulásának 76. évfordulóján, 2021. január 27-én közreadott kép a haláltáborba vezetõ vágányok sínpárjairól a lengyelországi Oswiecimben. A felvétel 2019. december 7-én készült. MTI/AP/Markus Schreiber Fotó: Markus Schreiber

Az Auschwitz (lengyel nevén Oświęcim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, a nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetének parancsnoksága egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei). A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat. Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gyilkolták meg ciángázzal (Zyklon–B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában a holttestek elégetésére szánt négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg.

Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált, az oda érkezők egy idő után már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok.

Az auschwitzi múzeum hozzávetőleg 1,3 millióra teszi a haláltáborba deportáltak számát, akik közül mintegy 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük; a meggyilkolt, meghalt emberek száma legkevesebb 1,1 millióra tehető. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, közülük 325–330 ezret azonnal kivégeztek a gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.

A tábort 1945. január 27-én a szovjet Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, akik a táborban és az altáborokban mintegy 7500 végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Az auschwitzi múzeum honlapja azt írja: „Történelmi paradoxon, hogy a náci totalitarizmus foglyainak a sztálini totalitarizmust képviselő katonák hozták el a szabadságot.”

A lengyel parlament 1947-ben törvénnyel hozott létre múzeumot az auschwitzi koncentrációs tábor helyén az áldozatok emlékére. Az auschwitzi haláltábor a holokauszt jelképévé vált, felszabadításának napján, minden évben január 27-én szerte a világon és az auschwitzi kulturális központban is megemlékezést tartanak, az idén a koronavírus-világjárvány miatt online formában.

Budapesten a Dohány utcai zsinagóga Emanuel Emlékparkjában áll a Holokauszt áldozatainak emlékfája, a 2004 óta működő Páva utcai Holokauszt Emlékközpont belső udvarát körülölelő, nyolc méter magas kőfalon pedig különleges üvegtáblákra vésve látható a népirtás magyarországi áldozatainak neve. Az első nemzetközi holokauszt emléknapi rendezvényt Magyarországon 2006-ban tartották. A magyarországi holokauszt emléknap április 16., mert 1944-ben ezen a napon kezdődött el a magyar zsidók gettókba zsúfolása.