A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátusának többsége pénteken támogatta, hogy költségvetési intézményből állami alapítású közhasznú alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménnyé alakuljanak.
A Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint a szenátus az előzetes, több héten át tartó egyeztetést követően, az egyetemi polgárok tájékoztatása mellett hozta meg döntését. Az SZTE legfőbb testülete rendkívüli ülésén hozzájárult, hogy a szegedi universitas elinduljon azon az úton, amely az egyetem, a város és a régió számára is új távlatokat nyit.
A lehetőséget, hogy költségvetési intézményből állami alapítású közhasznú alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménnyé alakuljon át az SZTE, január elején a fenntartó, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ajánlotta fel. A szenátus rendkívüli ülésén a modellváltást 29-en támogatták, 16-an nemmel szavaztak, heten pedig tartózkodtak – áll a közleményben.
Erős többség Pécsett
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) szenátusa is az intézmény modellváltása mellett döntött. Az egyetem közleményében azt írta: a szenátus pénteki, online élőben közvetített nyilvános rendkívüli ülésén 29 igen, kilenc nem és egy tartózkodás mellett, komoly feltételekkel mondott igent a modellváltásra. Közölték, hogy az ülés előtt intenzív egyeztetések folytak, kari fórumokon is, amelyeken a rektori vezetés is képviseltette magát. Kitértek arra is, hogy a testület nem egyszerű többséggel, hanem kétharmaddal döntött a történelmi jelentőségű szavazáson.
A PTE ismertetése szerint a határozati javaslatban egyebek mellett az oktatás, kutatás, művészeti tevékenység szabad művelésének biztosítása, a szenátus jogkörének erősítése, az egyetem egységének megőrzése – beleértve minden kart, egységet, klinikumot –, a kuratóriumi tagok delegálásával kapcsolatban javaslati jogkör szerepel, tekintettel az egyetem összetett képzési portfóliójára.
A kormány ezerötszázmilliárd forintot fog befektetni
Orbán Viktor kormányfő péntek reggel a Kossuth rádióban bejelentette: kilenc terület között osztotta szét a magyar kormány az unióval együttműködve a rendelkezésre álló forrásokat, ebből a legfontosabbként a felsőoktatást emelte ki, mint fogalmazott: a gazdasági akciótervben szereplő tételek közül a legnagyobb nyertes a felsőoktatás lesz.
