Álhír, hogy az Európai Bizottság a közbeszerzési törvény módosítását kérte

A kormány semmilyen, sem hivatalos, sem informális megkeresést nem kapott a brüsszeli testülettől a közbeszerzések ügyében – jelentette ki Gulyás Gergely kedden az MTI-nek, miután előző nap a Reuters hírügynökségre hivatkozva több magyarországi médium is az európai bizottsági felszólításról cikkezett.

A Miniszterelnökség vezetője hozzátette:

a kormány folyamatosan egyeztet a bizottsággal a helyreállítási alapról és a következő hétéves költségvetésről, Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár jelenleg is Brüsszelben tárgyal.

A miniszter azt mondta, a kormány elvárja az Európai Bizottságtól, hogy teremtsen tiszta helyzetet, és azonnal cáfolja a megjelent felvetéseket, mert az ilyen jellegű álhírek aláássák és veszélyeztetik a saját forrásokkal kapcsolatos határozat ratifikációjához szükséges közbizalmat.

Kiemelte továbbá, hogy a brüsszeli testület saját adatai alapján Magyarországon a közbeszerzési gyakorlat a döntési szempontokat illetően kifejezetten jó,

a közbeszerzési eljárások átláthatósága kiemelkedő, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk 98 százaléka nyilvános.

A közzététel nélküli közbeszerzési eljárások száma az elmúlt hat évben 3600-ról 274-re csökkent – jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy összességében az EU a belső piaci eredménytábla alapján 2019-ben a magyar közbeszerzési rendszert átlagos szintűnek értékelte.

Magyarország a legjobb mutatóval rendelkező tíz tagállam között van, és összesen öt olyan tagország van, amelynek kevesebb a „piros jelzése” – tehát olyan területe, ahol a bizottság változást ajánl –, mint a magyar kormánynak – mutatott rá Gulyás Gergely.

Jelezte ugyanakkor, hogy ettől függetlenül a kabinet külön elfogadott egy határozatot,

amely az egy ajánlattévős közbeszerzések arányának jelentős – 15 százalék alá – csökkentését tűzi ki célul.

A miniszter megjegyezte végül: – mi voltunk azok, akik kifejezetten támogatták, hogy az EU pénzügyi érdekeinek védelmében hozzunk szabályokat, ne pedig általánosságban, nem ismert, jogállamiságinak nevezett politikai kritériumok mentén.