A Jobbik járatta csúcsra a bérkommentelés intézményét

Ahogy a közösségi média egyre fontosabb közeggé válik a politikában, a Facebookhoz hasonló platformok felületein egyre több szervezett kísérlet történik az üzenetek célba juttatásának akadályozására vagy megzavarására. Ennek egyik legfőbb eszközei a bérkommentelők vagy úgynevezett trollok alkalmazása. A köznyelvbe is beépült kifejezés azokat a zavarkeltőket takarja, akik jellemzően álprofilokról írnak megtévesztő, dezinformáló vagy indulatkeltő kommenteket a politikusok bejegyzéseihez vagy más politikai tartalmakhoz. Egy témában jártas digitális szakértő lapuknak elmondta: Magyarországon

profi „trollhadsereget” először a Jobbik hozott létre a 2018-as választás kampányában,

ám várakozásaikhoz képest jócskán elmaradt e politikai fegyver hatékonysága. Szerinte ennek egyik oka a profilok anonimitása lehet, hiszen a legtöbb esetben könnyen felismerhető, hogy nem valós személyről van szó.

Jakab Péter selfie-t készít.

– Jellemzően viccesnek szánt vagy idegen nyelvből vett kifejezést adnak meg névként a trollprofilok gazdái, de az is megszokott, hogy nagyon gyakori vezeték- és keresztneveket tüntetnek fel. Ám hiába keresztelnek el mondjuk Kiss Istvánnak egy profilt, annak

troll mivoltáról árulkodik, hogy rendszerint egyáltalán nem vagy csak nagyon hiányosan vannak kitöltve az egyéb adatok, illetve feltűnően kevés ismerősük van, akik szintén bérkommentelők, hasonlóan furcsa nevekkel és profilokkal

– sorolta a szakember. Elmondása szerint a bérkommentek további jellegzetessége a rövidség.

Mivel – folytatta – egy-egy aktivista akár többtucatnyi profilt is működtet, nem képes sok energiát fektetni a hozzászólásokba, amelyek általában tőmondatnyi rövidségűek. – Sőt, a trollok jellemzően az összes profiljukkal nagyjából ugyanazt a kommentet osztják meg, gyakran szó szerint másolják át azt – fogalmazott a digitális szakértő. Hozzátette: korábban egy-egy troll akár száz profilt is fenntartott, ám a Facebook már folyamatosan gyomlálja a nem valós személyt takaró regisztrációkat.

– Ha a közösségi médiacég azt tapasztalja, hogy egy IP-címről több profilt is létrehoznak, akkor például személyazonosságot igazoló okmányt kérhet, de egyértelmű esetekben kérdés nélkül is törölhetnek profilokat. Még ma is léteznek azonban kiskapuk, például az úgynevezett TOR-hálózaton keresztül belépve az internetezési információk proxyként szolgáló más IP-címeken futnak keresztül – fejtette ki a szakember. Arra is kitért, hogy

a bérkommentelők gyakran osztanak meg álhíroldalakon található információkat, ami egyre inkább elterjedtebb módja az online világban történő dezinformációnak. – A pártokhoz köthető, szélsőségesebb véleményeket közlő honlapokon, közösségi médiacsoportokban – például a DK-közeli Nyugati Fény felületein vagy a Gondolkodó és az Európa Expressz nevű Facebook-csoportokban – rendszeresen hivatkoznak vagy osztanak meg álhíroldalakról származó, hamis tartalmakat,

amelyek meglepő hatékonysággal működnek ezeken a felületeken. A párt szimpatizánsainak kemény magja jellemzően kritikátlanul, az igazságtartalommal nem törődve terjeszti ezeket – ismertette a szakértő. Megjegyezte: a politikán kívül más területeken, például adathalászat céljából vagy gazdasági előnyszerzéséért is működnek trollok, akik egyes esetekben a csalás kategóriáját is kimerítik.