Gyurcsány kormányszóvivőjének cége a magyarok oltási kedvét kutatja

Bár a legtöbb felmérés mást mutat, Batiz András cégének munkatársai arra jutottak, hogy a magyarok elutasítóak a keleti vakcinákkal szemben, és kevesen oltatnák be magukat. A kutatás módszertanilag is megkérdőjelezhető – írja a Mandiner.

A Mandiner újságírója ezeket a kérdéseket kapta Forrás: mandiner.hu

Módszertanilag megkérdőjelezhető, nagy valószínűséggel torzító, prekoncepcióval készült kutatást tett közzé koronavírus elleni vakcinák népszerűségéről az Euronews még tavaly novemberben. Az anyagot a Gyurcsány-kormány szóvivője, Batiz András cége, az Impact Works Kft. készítette egy telefonos alkalmazás segítségével. Az erről megjelent cikk szponzorált tartalom, de nincs feltüntetve, ki rendelte azt meg. Ez azért is érdekes, mert az Euronews a cikkben szereplő videóban saját kutatásaként hivatkozik a felmérésre.

Az ilyen, megbízhatónak látszó kutatások közzététele mindenesetre kiváló eszköz egyes politikai pártok (jelen esetben például Gyurcsány Ferenc pártja, a DK, illetve szövetségesei) narratívájának alátámasztására.

Ily módon tehát ez a projekt is illeszkedik a baloldal keleti vakcinák ellen indított kampányába, és a teljes képet nézve jogosan vetődik fel, hogy a felmérés pontosan ezzel a céllal is készült.

A cég ráadásul azóta újabb kutatást is készített a témában. De nézzük meg az egészet egy kicsit közelebből!

Tanácsadó-PR kommunikáció cég végezte a közvélemény-kutatást

A kutatást végző Impact Works Kft.-nek három alkalmazottja van, fő tevékenysége „üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás”, ráadásul egyéb tevékenységei között sem közvélemény-kutatás, sem piackutatás nem szerepel.

Batiz cége, az Impact Works Kft.

Fotó: mandiner.hu

Ellenben a cégkivonat alapján állattenyésztéssel is foglalkoznak. A melléktevékenységek között ugyanakkor megtalálható a „PR, kommunikáció”, „Médiareklám” és „Reklámügynöki tevékenység” is, tehát

az említett „kutatást” valószínűleg érdemesebb reklámkampányként értelmezni.

Módszertani problémák – közvélemény-kutatás mobilapplikációval

A kutatások az Opinio névre hallgató okostelefonnal használható alkalmazással készültek, amely az egyes kérdőívek kitöltéséért „jutalompontokat” ad. Ezekkel különböző kuponokat, kedvezményeket vásárolhat a felhasználó. Ez azért fontos, mert ily módon felméréseik mintájában a lakosság okostelefonnal rendelkező rétegének is csak az a kis része szerepel, aki egyáltalán használ ilyen alkalmazásokat.

Ez már önmagában torzítja a felmérés eredményét.

Így néz ki a „közvélemény-kutató” alkalmazás. Könnyen szerezhetünk tíz pontot

Az applikáció használatához regisztrálni kell ugyan, de ahhoz mindössze egy e-mail címet kérnek, vagyis nem lehet megakadályozni, hogy különböző címekről bárki többször is kitöltse a kérdőívet. Aligha kérdéses, hogy ilyen módszerrel olyan eredményt hoz ki a kutató, amilyet akar, ám egyelőre feltételezzük, hogy nem manipulálták a kutatást. Van azzal elég probléma egyébként is.

A Mandiner újságírója ezeket a kérdéseket kapta

Fotó: mandiner.hu

Reprezentatív kutatás?

Az ügyben két kutatóintézet munkatársait is megkerestük, egybehangzó véleményük szerint több módszertani probléma is felvetődik Gyurcsányék ex-szóvivőjének felmérésivel kapcsolatban. Egyrészt nincs feltüntetve sem az, hogy a kutatás milyen adatokra nézve reprezentatív, sem a kutatás pontossága, sem a hibaszázalék.

A tudományos kutatások módszertana szerint egy felmérés bizonyos adatokra nézve akkor lehet reprezentatív, ha a minta hűen tükrözi a benne szereplő csoportok megoszlását a társadalomban. Ennek érdekében a mintákat a társadalmi statisztikákhoz viszonyítva súlyozzák.

A mintában szereplő egyes csoportok a tagjaik számától függően kapnak egy szorzót, azért, hogy arányos súllyal essenek latba, s minél kisebb ez a szám, annál pontosabb a mérés. Ezt a szorzót a kutatóintézetek nem szokták közölni, azt viszont igen, milyen adatok alapján (jellemzően a forrás a KSH) súlyoznak. Batizék egyik kutatásánál sem szerepel erre vonatkozó információ.

A szakemberek még azt is hozzátették, hogy a kutatásoknál jellemzően ötszázas-ezres nagyságrendű mintákkal dolgoznak, épp ezért furcsa, hogy az említett mérésekhez 1231 és 1475 főt kérdeztek meg.

Az időseket kihagyták

Mindkét kutatás eredményinél látható, hogy a legidősebb korosztály nem szerepel külön feltüntetve a mérésekben. Az őszi, az Euronews által publikált eredményekben nagyvonalúan „55 évesnél idősebb” a legidősebb csoport. Kérdés, mennyivel. A második, januári felmérésben pedig a legidősebb csoport is fiatalabb hatvan évesnél.

Tekintve, hogy a magyar társadalom több mint 20 százaléka hatvan évesnél idősebb, egy olyan kutatásból, amelyben az idősek nem szerepelnek, nem lehet „a magyar emberek” véleményére következtetni.

Ennél is fontosabb, hogy mivel a koronavírus épp a felmérésből kihagyott korosztályt veszélyezteti leginkább, az ő véleményük nem csak számarányuk, hanem hozzáállásuk alapján is nagy mértékben befolyásolta volna a végeredményt.

Valóban népszerűtlenek a keleti vakcinák?

Ahogy a videóban hallható, teljesen egyértelmű, hogy maga a felmérés a keleti vakcinák népszerűségére (pontosabban az Euronews narratívája szerint népszerűtlenségére) fókuszál, ezt állítja szembe az amerikai gyártmányú oltóanyagok elfogadottságával. A kutatásban egyébként az egyébként a feltételezett mellékhatások miatt népszerűtlenebbé vált, és több országban felfüggesztett brit Oxford-AstraZeneca oltóanyag nem is szerepel. Talán nem véletlenül.

A Nézőpont Intézet március 22-én közzétett közvélemény-kutatása szerint 2020 decembere óta megduplázódott azok aránya, akik tervezik magukat beoltani a koronavírus ellen, vagy már be is vannak oltva. Ez az arány jelenleg 69 százalék.

Az oltási kedv az idősek és a nagytelepüléseken élők körében a legmagasabb (ez is mutatja, hogy mennyire torzít, ha ezt a korosztályt kihagyják a mérésből), és minden vizsgált csoport esetében is növekszik.

A vakcinák közül a Pfizer a legnépszerűbb, a magyarok 61 százaléka ezt választaná és 6 százalék csak ezt az oltást fogadná el. A legkevésbé népszerűbb oltóanyag az AstraZeneca, ezzel csak 37 százalék oltakozna és csupán 1 százalék választaná kizárólag ezt a vakcinát. Népszerűek azonban a keleti vakcinák. A kínai Sinophramot 50, míg a Szptunyik V orosz vakcinát 48 százalék adatná be magának. Emellett az előbbivel 5, míg az utóbbival 3 százalék oltakozna kizárólagosan. A Moderna termékét a megkérdezettek 53 százaléka választaná.

Természetesen tavaly november vége, sőt 2021 eleje óta is nagyot változott az oltásokhoz való hozzáállás, de érdemes megjegyezni, hogy a Nézőpont adatai szerint az oltást már decemberben is 35 százaléknyian szerették volna beadatni, azaz több mint kétszer akkora hányad, mint amit Batizék mértek.

Mit keres itt egy álmentős?

Külön érdekessége a történetnek, hogy az Euronews az első felmérést bemutató videójának elején egy nő látható, aki gyanúsan hasonlít az MSZP elhíresült kamuvideójának főszereplőjére, Német Athinára. Az említett hölgyről gyorsan kiderült, hogy nem mentős, ellenben még a saját lánya szerint is megrögzött hazudozó.

Persze lehetséges, hogy teljesen véletlen, hogy az Euronews operatőre épp akkor filmezett a Blaha Lujza téren, amikor Németh Athina arra járt.

Az eredeti cikk ITT érhető el.