Ha lesz elég oltott, május közepétől fellélegezhetünk – interjú Merkely Bélával

Mennyi embernek kell megkapni az oltást ehhez? Mikor lesz vége a járványnak? Kombinálhatók-e egymással a vakcinák? A Semmelweis Egyetem rektora válaszol – olvasható a Mandiner.hu cikkében.

Merkely Béla minden részletre odafigyel a sportolók védelme érdekében Forrás: Facebook

Nem enged a vírus a szorításából, csütörtökre elérte az idei csúcsot az új fertőzöttek és a halottak száma: 6278 új fertőzöttet regisztráltak, és életét vesztette 152, többségében idős, krónikus beteg, de

az elhunytak 15 százaléka 65 év alatti.

Jelenleg 6544 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 639-en vannak lélegeztetőgépen.

– Március 8-ától jön az országos zár: április 7-ig bezárnak az oktatási intézmények, március 8-tól két hétre a legtöbb üzlet is – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

A különböző matematikai modellek előrejelzései szerint az elkövetkező hetekben tovább erősödik a járvány. – Lesznek még a mostaninál magasabb számok is, amik viszonylag hosszabb ideig tartják majd magukat. Azt is el tudom képzelni, hogy

akár nyolcezerig is felmegy majd a napi esetszám

– mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.

Ez azonban csupán a jéghegy csúcsa, ennél ugyanis jóval több tényleges napi új eset lehet. Mint Merkely hangsúlyozza, a H-uncover nevű országos reprezentatív epidemiológiai kutatás is kimutatta, hogy az igazolt fertőzések nem egy az egyben fedik le a valós megbetegedéseket, az utóbbi akár sokszorosa lehet az előbbinek. – A regisztrált esetszám nyilván függ a lakosság szűrési hajlandóságától, sajnos nem mindenki megy el szűrni, aki találkozott a környezetében pozitív esettel, vagy koronavírussal összefüggő tüneteket észlel magán – indokolta a tényleges esetek száma és a regisztrált esetek közötti különbséget a Semmelweis Egyetem rektora.

– Annál, hogy mennyi lehet majd a harmadik hullám legmagasabb napi estszáma, pontosabban meg lehet becsülni, hogy mennyi ideig tart majd a mostani hullám – vélte Merkely. Szerinte, ha még tovább tudjuk növelni az oltottak számát, és a következő hetekben legalább annyi embert be tudnak oltani, mint a múlt héten, akkor május közepén várható a lecsengés. Jelentős szigorítások esetén az esetszámok növekedése két héten belül megállhat. A nyájimmunitás kialakulásához azonban minimum

három-négymillió embernek fel kell vennie a vakcinát,

még akkor is, ha az átfertőzöttek száma több millió is lehet. Mint ismert, a nyájimmunitást ugyanis a víruson már átesettek és az oltottak számának összege adja, és természetesen van átfedés.

Két út van: a koronavírus-fertőzés vagy az oltás

Annak kapcsán, hogy vajon lesz-e ennyi ember, aki kéri az oltást, azt mondja, jelenleg úgy látja a környezetében, hogy minden második ember utasítja el a vakcinát, ám a rektor optimista, szerinte előbb-utóbb belátják az emberek, hogy az immunitás megszerzésének két útja van, az egyik, ha megfertőződünk, a másik, ha kérjük az oltást. – Koronavírusosnak lenni azonban nemcsak fájdalmas, hiszen a kór következtében tüdőgyulladás, többszervi elégtelenség alakulhat ki, de bele is lehet halni. Kiszámíthatatlan betegségről van szó, még a harmincévesek sem lehetnek biztosak abban, hogy könnyedén átvészelik – szögezte le. Hozzáteszi, hogy aki eddig megúszta a fertőzést, az nem az immunitásának, hanem a szerencséjének köszönheti elsősorban, így csak idő kérdése, hogy megkapja. A másik út az oltás, ami nemcsak biztonságos, de sokkal hosszabban tartó immunitást és védettséget ad, mint amikor valaki átfertőződik – vélte Merkely.

Változik az oltási rend

A Semmelweis Egyetem rektora egyetért az oltási rend megváltoztatásával. Mint ismert, a napokban az operatív törzs arról döntött, hogy a rendelkezésre álló vakcinákat nem tartalékolják, azokkal inkább beoltják azokat, akik még nem kaptak oltást. Mint mondja, így még több magyar állampolgárt lehet megvédeni. – Az első oltás a lényeges, annak van nagyobb jelentősége – mondta, hangsúlyozva, hogy a vizsgálatok is azt mutatták, hogy két-három héttel a beadása után az első adag Pfizer-vakcina akár a hetvenszázalékos hatékonyságot is elérheti, sőt ez a szám akár nyolcvanra is felemelkedhet még akkor is, ha a második oltást később kapja meg az illető. És hasonló a helyzet a Moderna- és az AstraZeneca-vakcina esetében is.

– Márpedig ez komoly eredmény, egyetlen oltás is megvéd a súlyos megbetegedéstől

– emelte ki. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy vannak olyan vakcinák, ilyen a Szputnyik V vektorvakcina, amelyik esetében az első és a második oltás nem egyezik meg, vagyis a második oltást nem lehet elsőként beadni, így a második oltás időbeni eltolásának nincs értelme. Ez azonban csak erre a vektorvakcinára érvényes, a többi oltásnál ugyanis megegyezik az első és a második összetétele.

Kombinálhatók-e az oltások?

Annak kapcsán, hogy mennyire kombinálhatók az oltások, és hogy mondjuk a Sinopharm kínai vakcinára lehet-e oltani mondjuk mRNS-vakcinával, azt mondta, hogy bár nem javasolt, de elméleti akadálya nincs.

– Baj nem lehet belőle, hiszen alapvetően nem a bevitel, hanem az immunitás kialakulásának a módja számít

– vélte. Az mRNS-vakcina például úgy működik, hogy egy RNS segítségével viszik be a szervezetbe a koronavírus tüskefehérjéjének információját. A vektorvakcinánál vagy egy humán, vagy csimpánz adenovírusba – ez nem okoz az emberben megbetegedést – teszik bele a koronavírus-fehérjének a genetikai kódját. Gyakorlatilag a fehérje ugyanaz a két oltás esetében, amiből pedig az következik, hogy elméletileg kombinálható is a két vakcina, merthogy nem okoz problémát a betegnek. Egyetlen dolog okozhat gondot – jegyezte meg – mégpedig az, ha ugyanazt az adenovírust kettőnél többször kapjuk meg. Mégpedig ez azért gond, mert a harmadszor kapott adenovírus ellen a szervezet azonnal ellenanyagot kezd termelni, vagyis abban a pillanatban megsemmisíti, ahogy bejut a szervezetbe, így pedig egész egyszerűen hatástalan lesz az oltás. Ha tehát szükség lesz még egyszer oltani, akkor két Szputnyik V oltást követően mRNS-sel vagy Sinopharmmal kell majd immunizálni.

Valóban több a súlyos eset?

– Nehéz megmondani, hogy több-e a súlyosabb eset, mint a második hullámban, egy biztos, hogy nagyon sok a súlyos eset, ez biztosan látszik a kórházi felvételek számából – hangsúlyozta Merkely. Szerinte elképzelhető, hogy emögött az van, hogy nagyon sok a tünetmentes vagy enyhe tünetes eset is. Ezt viszont nem látjuk pontosan, a különböző variánsok okozta betegséglefolyás közti különbséget is úgy tudnánk pontosan felmérni, ha meghatározhatnánk az átfertőzöttséget, ami elég nehéz. A Semmelweis Egyetemen kezeltek száma egyébként a héten már mintegy tíz százalékkal meghaladta a novemberi csúcsot, míg az intézmény intenzív osztályainak 60–65 százalékát teszik ki a covidos betegek – mondta Merkely Béla, az egyetem rektora. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az intenzív osztályokon természetesen nemcsak koronavírusos betegeket ápolnak, így az jóval telítettebb.

– Mindenesetre az biztos, hogy az új mutánsok sokkal jobban fertőznek, mint az eredeti, úgynevezett vadvírus, ezért

most még jobban oda kell figyelni a szigorító és a most bevezetett, még szigorúbb intézkedések betartására. Ez most legfontosabb

– emelte ki. Mint mondta, az eredeti vírusváltozás úgynevezett reprodukciós rátája, vagy R-értéke – ez mutatja meg, hogy egy beteg hány embert képes megfertőzni – akkor, ha semmilyen korlátozó intézkedést nem alkalmazunk, átlagosan 2,7. Vagyis egy ember átlagosan majdnem háromnak adja át a fertőzést. A brit, a dél-afrikai, a brazil variánsok R-értéke 3-4, vagyis jóval gyorsabban tud terjedni, mint az elődje. Márpedig ezt a tényt számításba kell venni, amikor a nyájimmunitást próbáljuk megbecsülni, az eredeti vírus esetén hatvanszázalékos védettség (átoltottság vagy átfertőzöttség) is elég, ám 3-as R-értéknél már 66, 4-nél meg 75 százalékra volna szükség.

Ezért is nagyon fontos, hogy minél hamarabb minél több embert beoltsunk, mert annál kisebb a mutánsok kialakulásának az esélye. Márpedig a mutánsokat a járvány hozza létre, ha nagyon sok ember megfertőződik, akkor annak a folyamatnak a során, amikor is a vírus megsokszorozza magát a mi sejtjeink segítségével, nagyobb az esély, hogy hibázik, vagyis az eredetitől különböző genetikai állományú vírus jön létre. Az esetek 99 százalékában egyébként a mutáns kevésbé fertőzőképes, mint az eredeti, de sajnos a fennmaradó kevesebb, mint egy százalék

súlyosabb kórlefolyást idéz elő, mint a járvány kitörésekor észlelt változat.

Merkely felhívta a figyelmet arra is, hogy amellett, hogy ha Magyarország el is érte a nyájimmunitást, továbbra is az a cél, hogy a lehető legtöbb ország elérje ugyanezt, mert a járvány globális probléma, a mutánsok kialakulásának esélyét csak a mihamarabbi oltással tudjuk minimalizálni. Mint mondja, bár az új oltóanyagok a legérzékenyebb pontját képesek eltalálni a koronavírusnak, és rendkívül hatásosak, de mivel szűk spektrumúak, ezért megvan rá az esély, hogy ha az eredeti vírus úgy mutálódik, hogy a tüskefehérje genetikai állománya is módosul, akkor lehet, hogy a kifejleszett vakcinák nem lesznek hatásosak.

A gyerekek oltásáról azt mondta a rektor, hogy bár a jelenlegi oltóanyagokat 16 éves kor alatt nem ajánlják, nem vagyunk messze attól, hogy hamarosan ők is immunizálhatók legyenek. Azoknál a legkisebbeknél, akik elkapták, ritkán átmeneti autoimmun szerű kórkép alakulhat ki, tüdőgyulladást és annak szövődményeit 10–14 éves korban láttak először. Jelenleg hat ilyen beteg van a gyerekklinikán, ők a remdesivirtől jól gyógyulnak. Mint mondja, nagyon súlyos megbetegedéssel gyermekek esetében nem találkoztak, lélegeztetőgépre senkit nem kellett tenni a Covid-vírus miatt.

Az egyre több helyen olvasható tévhit kapcsán, miszerint az oltás meddőséget okozhat, azt mondta, hogy kizárt, sőt annak, aki gyermeket szeretne, érdemes mihamarabb oltással védettséget szereznie, mintsem átesni a betegségen, mert az utóbbi ezerszer jobban megviseli a szervezetet, mint az oltás. Merkely arra biztat, hogy aki a közeljövőben gyermeket szeretne, feltétlenül oltassa be magát.