1848 öröksége időtállónak bizonyult: a márciusi ifjak szabadságvágya és az áprilisi törvények szilárd erkölcsi iránytűként állnak ma is előttünk. Az azóta eltelt több, mint százhetven év alatt számos dicső, avagy dicstelen fordulópontja volt történelmünknek, amely magán hordozta a nemzeti–nemzetközi törésvonalat, a forradalmiság „morális többletét” azonban mindig a ’48-asok szellemisége, azaz a szuverenitásért való küzdelem adta – olvasható a XXI. Század Intézet elemzésben, amelyben hozzáteszik: így volt ez 1956-ban és ezt vártuk a rendszerváltoztatás alkotmányos forradalmától is. Ezzel szemben a baloldali forradalmak, habár az egyenlőség és a társadalmi igazságosság eszméjét hirdették, rendre nemzetközi érdekeket szolgáltak ki.
A magyar forradalmak morális igazolása
Az elemzés szerint a forradalom kifejezés mára súlyosan megterhelt fogalommá vált, sokrétű használata reménytelenül relativizálta jelentését, így a szó mögött is elvitatott tartalom áll. Morális igazolásra azonban minden fegyverrel vagy politikai eszközzel élő, rendszereket vagy korszakokat leváltó, társadalmakat vagy kultúrákat felforgató, balról vagy jobbról kirobbanó forradalomnak szüksége van, ellenben menthetetlenül elveszik.
Egy forradalom valódi értékmérője ugyanis nem a gyors politikai siker, hanem a tartós értékrögzülés, amely generációkon átívelő normákat képes állítani egy közösség elé. Fontos, hogy a forradalom után egy olyan építkezés vegye kezdetét, amely erkölcsi szempontok szerint igazolja a változás létjogosultságát.
Az 1848-as forradalom olyan morális többletet ad, melyben a polgári átalakulásért és a nemzet szuverenitásáért folyó küzdelem olvadt egybe. A márciusi ifjak és az áprilisi törvények célja a rendiség lebontása, az egyéni szabadságjogok megvalósítása és az ország függetlenségének kiharcolása volt, ám a részsikerek után kitört szabadságharc elbukott.
Az európai nagyhatalmak elfojtották a függetlenségért folytatott küzdelmet, azonban a ’48-ban felébredt nemzeti öntudat tovább élt. 1848 törekvései maradandó értékeknek bizonyultak, ugyanis március 15-ét ma is a szabadság ünnepnapjaként tartjuk számon.
Permanens baloldali forradalmak
A rendszerváltoztatás utáni Magyarország egy olyan Európába integrálódott, amely szintén változáson ment keresztül. A Szovjetunió és a vasfüggöny mögötti keleti blokk felbomlásával Nyugat-Európa is forradalmi módon alakult át. Szellemiségéből – az antikommunizmus elvesztésével – számos, a baloldal internacionalista politikájával szemben támasztott morális fenntartás megszűnt. A nemzetközi baloldali mozgalmak, felvállalva a liberális ügyeket, egyre nyíltabban hirdették az egyenlőségért folytatott végtelen forradalmi helyességét. A nyugati civilizáció, a kommunizmus bukásával együtt, elvesztette morális távolságtartását az erőszakos és természetellenes egyenlőségre törekvő forradalmisággal szemben.