Újabb megdöbbentő részletek a vasúti szabotázsról

Valaki szakszerűen leakasztotta a Rákospalota-Újpest állomáson a várakozó teherszerelvény utolsó vagonját, amit befékezett. Az érkező következő tehervonatnak legfeljebb óránkénti 40 kilométeres sebesség volt engedélyezve, így még éppen meg tudott állni a magányos vagon előtt. Szerencsére nem történt baleset. A rendőrség volt vasutasok között is keresi a tettest.

Budapest, 2020. július 30. A Rákospalota-Újpest vasútállomás 2020. július 30-án. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

A Magyar Nemzet újabb részleteket tudott meg arról a szabotázsról, ami a Rákospalota-Újpest vasútállomáson történt.

Alig negyven méteren múlt a baleset, ekkora távolságra tudott megállni még februárban a Rákospalota-Újpest állomáson magányosan álló vasúti vagontól az érkező tehervonat mozdonyvezetője. Az, hogy elmaradt az ütközés, a vakszerencsének és annak volt köszönhető, hogy a beérkező szerelvénynek óránként legfeljebb 40 kilométeres sebességet engedélyeztek a szokásos 80 kilométer/órás sebesség helyett. Bár a Budapest, Nyugati pályaudvar–Szob vagy Budapest, Nyugati pályaudvar–Esztergom vonalon IC-szerelvények nem közlekednek, a Metropolitan EC Prágából itt halad át a Nyugati pályaudvarra, méghozzá a megengedett legmagasabb, 80 kilométeres sebességgel.

Az Iho.hu szakportál a Telex.hu-t idézve számolt be a történtekről.

„»Két hete vasárnap a Rákospalota-Újpest állomás előtt egy tehervonatnak nyolc percet állnia kellett. Ezalatt valaki szakszerűen lekapcsolta az utolsó kocsit.« Biztos, hogy tudta, mit csinál, ha elrontott volna valamit, a mozdonyvezető a fékrendszer légnyomásának csökkenése miatt észrevette volna, hogy »piszkálják a vonatot«. A lekapcsolás után a zártárcsát is átrakták. A lekapcsolt vagont az elkövető be is fékezte.

Hogy mégsem sikerült a szabotázs, az a szerencsének is köszönhető. A következő tehervonat csak 40 kilométer/órával közlekedhetett, ezért tudott negyven méterrel a vagon előtt megállni” – írja az Iho.hu, hozzátéve: a MÁV is elismerte az esetet, értesítették a rendőrséget, az esemény belső vizsgálata folyamatban van.

Lapunk vasutas körökből további részleteket tudott meg. A zártárcsának is mondott végjelzéstárcsa például mindig a szerelvények utolsó vagonjának hátsó homlokfalán van. Gyakran láthatjuk, hogy végállomásokon a kalauz a szerelvény egyik végéből a másikba megy a zártárcsával, és felhelyezi a menetirány szerinti utolsó vagon hátsó homlokfalára. A zárótárcsa alapfelszerelés minden szerelvényen, a vasútállomásokon szolgáló szolgálattevő vagy az állomásfőnök mindig megszemléli a kihaladó szerelvény utolsó vagonját is, hogy ott van-e a zártárcsa. Ebből tudja, hogy a szerelvény valamennyi vagonja elhagyta-e az állomást. A szabotázs végrehajtója pontosan ismerte ezt a szabályt is, és a lekapcsolt vagonról átrakta az egyben maradt „maradékszerelvény” utolsó vagonjának homlokfalára a zártárcsát. Ugyancsak képzett elkövetőre utal, hogy mielőtt lekapcsolta az utolsó vagont, a légfékrendszert elzárta a két vagon között, így a szerelvény mozdonyvezetője nem észlelt nyomáscsökkenést, nem vehette észre, hogy „megbabrálták” a szerelvényét.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény miatt nyomoz, egyelőre ismeretlen tettes ellen. Volt és jelenlegi vasutasokat egyaránt átvilágítanak. Vasutas körökben egyértelműen a szakterületen egykor dolgozó, ám a MÁV-tól valószínűleg fegyelmivel eltávolított szakemberről, például tolatásvezetőről, kocsirendezőről beszélnek, aki meg tudta csinálni ilyen szakszerűen a szabotázst, amit bosszúból követhetett el. A rendőröknek mindenesetre azt is kell vizsgálniuk, hogy az elkövető nem egy lopásra készülő hozzáértő volt-e, aki azért választotta le a vagont és fékezte be kézifékkel, hogy el tudjon csenni a szállítmányból néhány tárgyat. A vasútnál dolgozók szerint azonban ennek ilyen formában nincs értelme, mivel egy teherpályaudvaron, éjszaka sokkal kockázatmentesebben el lehetett volna lopni a kiszemelt árut. (Azt egyelőre senki nem árulta el, hogy a lekapcsolt vagonban mit szállítottak.)

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elkövetője akár három év szabadságvesztésre is számíthat, emellett pedig akár kártérítést is követelhet tőle a közlekedési vállalat a forgalomban okozott tetemes késés miatt.

(A borítókép illusztráció: A Rákospalota-Újpest vasútállomás. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)