Vádlottak sora kapott többhetes haladékot a járványhelyzet miatt

Amikor a kormány március elején a pandémia miatt a korábban kihirdetett vészhelyzet előírásait tovább szigorította, a bíróságokon is azonnal rendkívüli intézkedéseket hoztak. Ezek április 5-ig biztosan érvényben maradnak, de a hatályuk május 25-ig tart.

Budapest, 2014. március 12. Simon Gábor volt MSZP-s országgyűlési képviselőt rendőr kíséri a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol előzetes letartóztatásáról döntött a bíróság 2014. március 12-én. Az MSZP volt elnökhelyettesét adócsalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítják. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: MTI

Simon Gábor, Czeglédy Csaba, Simonka György, Varju László – csak néhány közszereplő azok közül, akiknek a büntetőperét csak április 5-e után tudják folytatni. Március 6-án a pandémia miatt korábban kihirdetett vészhelyzet előírásait tovább szigorította a kormány. A magyar bíróságokon azonnal rendkívüli intézkedéseket hoztak, amelyek április 5-ig biztosan érvényben maradnak, de a hatályuk május 25-ig tart. Április 5-e után a központi intézkedésekkel egyezően lehet majd dönteni a szigorítások fenntartásáról vagy módosításáról, esetleg eltörléséről.

Elnapolták tehát Simon Gábornak, az MSZP volt elnökhelyettesének a perét. Már hét éve volt február 4-én, hogy kirobbant a szocialistákat megrázó költségvetési csalási ügy, 2014-ben a Magyar Nemzet írta meg elsőként, hogy Simon Gábor mesés vagyont tart egy osztrák bankfiókban.

Simon Gábort, az MSZP volt elnökhelyettesét nagy kárt okozó költségvetési csalással is vádolják
Fotó: Bach Máté

A több száz millió forintnyi valutáról azóta se lehet tudni, hogy kié – Simon tagadja, hogy az övé lett volna –, az adót mindenesetre elmulasztotta befizetni, így a politikust különösen nagy kárt okozó költségvetési csalás mellett hamis közokirat miatt is felelősségre vonják.

Az utóbbit a Welsz Tamás-féle bissau-guineai hamisított útlevél miatt; Simonnak édesanyja vezetékneve után Derdák (Gábor) névre állították ki az iratot és számlát nyitottak vele egy hazai banknál.

Ugyancsak elnapolták Gyurcsány Ferenc ügyvédje, a politikával is kacérkodó Czeglédy Csaba és társai 6,3 milliárdos perét, amit április 7-én tárgyalhatnak tovább, ha addig normalizálódik a járványhelyzet.

Czeglédy Csaba mellett húszan ülnek a vádlottak padján. Bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt felel a gyurcsányista vádlott és társai.

Varju László DK-s országgyűlési képviselő büntetőügyét már február 10-én napolták el, mivel az egyik érintett Covid-pozitív lett. Aztán márciusra sem tudták kitűzni a tárgyalást a járványügyi szigorítások miatt, így Varju csak később felel a vád szerinti tetteiért.

Választás rendje elleni bűntettel és súlyos testi sértés kísérletével és garázdasággal vádolják.

Eszerint 2018 februárjában az egyik budapesti egyéni választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeként egy független jelöltnek anyagi juttatást ígért, hogy lépjen vissza a javára. A vád többi része a 2018-as MTVA-székházba történt „behatolás” során történtekről szól.

A nagy létszámú vádlottas perek egyike Simonka György országgyűlési képviselő (Fidesz) és társai ügye. A képviselőt 32 társával (köztük a feleségével és unokahúgával) együtt 1,4 milliárd forintnyi kárt okozó költségvetési csalással és korrupciós bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.

Ugyancsak elnapolták az április 5. utáni időszakra az úgynevezett Quaestor-ügy tárgyalását. A 2016. július 12-én kezdődött perben öt vádpontban 5458-rendbeli csalást és sikkasztást ró az ügyészség Tarsoly Csaba és tíz társa terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753-rendbeli. Csalás miatt az ügyészség az ötvenmillió forintosnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére elkövetett cselekmények miatt emelt vádat.

Az összes vádbeli cselekmény elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje van. A vádirat több mint 2500 oldalt tesz ki.