Schmidt Mária: Mi rendelkezünk valamivel, amivel Nyugat-Európa nem

Orbán Viktor 2019-ben, a bársonyos forradalom harmincadik évfordulóján azt mondta, hogy harminc éve még azt gondoltuk, Közép-Európa jövője Európa, de ma tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője, és készen is állunk erre a küldetésre. Ez a kijelentés szolgáltatja a mai konferencia alapját – jelentette ki Schmidt Mária szerdán, a XXI. Század Intézet Európa a 21. században című online konferenciáján.

mi lesz Európa szerepe a 21. században? Mit kezdünk az Európai Unióval? - tette fel a kérdéseket Schmidt Mária. Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI

Elvesztette értékeit, a vallási, kulturális, identitásbeli kérdésekben folyamatos terület feladásokat érzékelhetünk, egy multikulturalista nyomulás határozza meg az európai baloldalt. Ez az új erőszakos ideológia elveti a hagyományt, a keresztény örökséget, Isten és a vallás szerepét kiiktatja, mára oda jutottunk, hogy alapvető természeti törvényeket is megkérdőjeleznek.

Hidvéghi Balázs szerint az unió nem vállal fel fontos konfliktusokat, ezalatt Magyarországon egyre többen vallják magukat jobboldalinak, és talán fordulóponthoz érkeztünk egész Európa tekintetében.

A független európai parlamenti képviselő arról is beszélt, hogy a szolidaritás szó egyre abszurdabbá válik,

a migrációs kvótát a szolidaritás nevében kérik számon azokon a tagállamokon, akik az Európai Unió külső határait védik,

ez is azt jelzi, hogy éppen a krízishelyzetben nem működik jól ez a központosított rendszer. – A tagállami hatásköröket támadó, kioktató rendszer nem teljesít jól, a problémákat nem tudja orvosolni, legyen szó a migrációról, vagy a koronavírus-járványról – fogalmazott Hidvéghi.

Hidvéghi Balázs szerint ma a multikulturalista nyomulás határozza meg az európai baloldalt
Fotó: MTI

A képviselő elmondta, egy föderális, centralizált Európa zsákutca, életidegen, a valósággal nem korreláló elképzelés, minden eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem jó irány, csak a szuverén államok együttműködése lehet sikeres a jövőben. Ehhez társakat és szövetségeseket kell keresni, azokat az európai embereket és politikusokat megszólítva, akik ugyanúgy gondolkodnak Európáról, mint mi. Csak így jöhet újra létre egy büszke Európai Unió.

Vég nélküli viták, cselekvés nélkül

A XXI. Század Intézet online konferenciáján G. Fodor Gábor Kormányozni a vírust címmel tartott előadást, amelyben elmondta, a bizonytalanság idejét éljük. A politikai filozófus szerint mindenki a vírusról beszél, de bizonytalanok vagyunk. Ez nem volt mindig így, a Nyugat magabiztos volt számos olyan dologban, ami azóta megbukott, és sajátos kormányzati formát épített ki, amelyet

G. Fodor Gábor bürokratikus kormányzati formának nevezett, amely „felzabálta” a politikai vezetést.

Az ügyek intézése az ügyek nem intézése által, egy vég nélküli vita cselekvés nélkül. A mostani helyzetben ez a rutin nem célravezető, a politikai vezetés új kihívásokkal szembesült.

Ehhez cselekvőképességre van szükség, a bürokratikus kormányzat azonban semmit nem csinál, egy pszichopata triász képét mutatja: nem szeret, nem szorong és nem tanul

– fogalmazott G. Fodor.

A bürokratikus kormányzat rákfenéjét mutatja az is, hogy egyre inkább felélénkül a vakcinaimperializmus vitája, amely arról szól, hogy a keleti országok immunizálják majd a világot. A verseny, a rivalizálás, a nemzeti érdek, az egymással konfliktusban álló országok küzdelmét látjuk.

A liberális elvek és gyakorlatok nemhogy nem fékezték meg, de hátráltatták az európai nemzeteket, de ugyanígy kudarcot vallott a globalizáció, és a „szép új világ” gondolata is.

Kudarcot vallott a bürokratikus kormányzás, amit inkább nevezhetünk „burokratikusnak”, hiszen a brüsszeli elit a saját burkában intézi ügyeit, saját pozícióikat és a számukra fontos ügyeket védve.

Olyan politikai vezetőkre van szükség, akik meg tudják őrizni a stabilitást, a vírus abszurd módon egy új lehetőséget is jelent Európa megújítására – hangsúlyozta G. Fodor Gábor. – A jobboldali fordulat be fog következni Európában – zárta a filozófus.

Név nélküli ellenkultúra jött létre

Frank Füredi szociológus-professzor, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa Magyarország szellemi tekintélyének megteremtéséről fejtette ki gondolatait. Mint mondta, a legnagyobb probléma, hogy a globalisták és a föderalisták állítják össze évek óta a politikai napirendet, a konzervatív pártokat nem érdekli a kultúrharc. Magyarország azért emelkedik ki, mert nemcsak reagál, de újjáéleszti a szuverenista és hagyományos elveket olyan formában, ahogyan máshol nem is létezik.

Frank Füredi kifejtette,

egy új fajta, név nélküli ideológia jött létre, amely egy ellenkultúra, el akarja pusztítani a régi világot lecserélve egy olyanra, ahol az ő kilátásai dominálnak.

Alapelvei a multikulturalizmus és a sokszínűség. Nem akarják, hogy saját kultúrája legyen a nemzeteknek, ezért olyan fontos számukra a sokszínűség. Második alapelve az identitáspolitika, amely évről évre egyre agresszívabb. A harmadik alapelv a nemi semlegesség, amely fenyegeti az életünket és családunkat, magát a humanizmust. A negyedik alapelve a kozmopolitizmus, amely meg akarja fosztani az embereket nemzeti identitásuktól, ezt minden formában láthatjuk Európában. Az utolsó alapelv, ami ellen harcolni kell, a hagyományellenesség.

Ezek az alapelvek mind a konzervativizmus, mind a klasszikus liberalizmus elveinek ellentmondanak.

Frank Füredi szerint józan észre lesz szükség, Magyarország jelenlegi szerepe egész Európában relevánssá vált.

Döntő fontosságú, hogy a fontos vitákba Magyarország beavatkozzon, és alternatívát mutasson a kozmopolitizmus ellen. Angliában a kulturális elit megpróbálja aláásni a nemzet történetét, ebbe a csatába végre a konzervatívok is becsatlakoztak.

Segítenünk kell külföldi barátainkat, hogy kitörhessenek a konzervatív „médiagettóból”, és meg kell erősítenünk a köztünk lévő bizalmat.

A liberális világrend csődöt mondott

A konferencia záró előadásában Schöpflin György a liberális monopólium veszélyeire hívta fel a figyelmet. A politikaelméleti professzor, volt európai parlamenti képviselő szerint 1945-ben sokféle demokráciafogalom- és forma létezett, manapság azonban csak a liberális demokráciát fogadja el a politikai fősodor.

Schöpflin György szerint a vakcinabotrány után az Európai Bizottság képtelen lesz visszaállítani megbízhatóságát
Fotó: MTI

A fő kérdés a mai napig az, hogy hol húzható meg a határvonal a jobb- és baloldal között. Az 1960-as években a liberalizmus sikeresen összekapcsolta magát a demokráciával, ezt egy további vezércsellel támasztotta alá: magához ragadta az európai integrációs folyamatot, azt hangoztatva, hogy az integráció csak és kizárólag liberális lehet. Erre a demokratikus jobboldalnak nem volt válasza, ezért lassan, de elfogadta a liberális föderációt.

A liberális világrend csődöt mondott, a háborúk és nagy válságok sorozata megtépázta az Európai Uniót.

– A hatalmi monopólium megbosszulta önmagát, új megoldásokra, „kevesebb Európára” van szükség. Az európai demokrácia nem életképes

– jelentette ki Schöpflin György, aki szerint a vakcinabotrány után az Európai Bizottság képtelen lesz megbízhatóságát visszaállítani.

A XXI. Század Intézet konferenciájáról készült videó az Intézet Facebook-oldalán megtekinthető.