időjárás 4°C Miklós 2022. december 6.
logo

„Igen, valóban a kanyarban előzünk, és erősebbek leszünk a válság után”

Csekő Imre
2021.05.28. 06:05
„Igen, valóban a kanyarban előzünk, és erősebbek leszünk a válság után”

– Az országot miniszterelnöksége idején morálisan és gazdaságilag is csődbe vivő Gyurcsány Ferenc most annak a baloldalnak a vezére, amely az oltások, a vakcinák kapcsán a magyar emberek életével szórakozik – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Menczer Tamás. Hozzátette: ez az elmúlt harminc év legaljasabb és legembertelenebb politikai akciója. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt is hangsúlyozta: minden beoltott magyar utazhat majd azoknak a kétoldalú megállapodásoknak köszönhetően, amelyekről most tárgyalnak.

– Az elmúlt hónapokban a vakcinavásárlás volt a legfontosabb feladatuk. Hány ember köszönheti a védettségét a keleti oltóanyagok beszerzésének?

– A képlet nagyon egyszerű: akinek van vakcinája, az tud oltani, akinek nincs, az nem. Nekünk volt és van oltóanyagunk, így most, amikor beszélgetünk, a magyar lakosság 51,7 százaléka kapott oltást, átléptük az ötmilliót, és a beoltottak csaknem negyven százaléka keleti vakcinát kapott. Sinopharm-vakcinát több mint egymillió, Szputnyikot mintegy kilencszázezer honfitársunk. Jelenleg kétmillió ember életét védi keleti oltóanyag. Ha nem lett volna keleti vakcinánk, akkor nagyjából ott tartanánk, mint a mostani uniós átlag, ami messze elmarad a miénktől: az EU-ban jelenleg 35,5 százalékos az átoltottság.

– Mennyi időt sikerült nyerni a keleti beszerzésnek köszönhetően?

– Április 30-án értük el a négymillió beoltottat Magyarországon, de keleti vakcinák nélkül csak június második felében jutottunk volna el idáig. Ez azt jelenti, hogy másfél-két hónapnyi előnyünk van a többi uniós tagállamhoz képest. Mi már a gazdaság és az egész élet fokozatos újraindításánál tartunk, a többi európai országban azonban még jelentős korlátozások között telnek a mindennapok.

– Számokra lefordítva mennyire jelentős ez a siker?

– Mindig elmondtuk, hogy emberélet nem múlhat pénzen, ezt most is így gondolom. De ha számokról akarunk beszélni, akkor látható, hogy a teljes zárás idején napi 10-15 milliárd forint volt a magyar gazdaság vesztesége. Ennek a középértékét véve alapul, és felszorozva 45 nappal, nagyjából 550 milliárd forintot kapunk, aminek jelentős részét sikerült megspórolnunk azzal, hogy másfél hónappal korábban sikerült elkezdeni a gazdaság újraindítását. Ennek a pénznek a töredékébe kerültek a keleti vakcinák. Így elmondható, hogy óriási összeget nyertünk a kínai és orosz oltóanyagok beszerzésével.

– Ezek szerint nem volt igazuk azoknak, akik a keleti vakcinák magas árát kifogásolták?

– A baloldal kezdettől támadta az életmentő munkát. Sajnos, teszem hozzá. Mindig kiderült, hogy a támadások alaptalanok, hogy nagyon finom legyek.

– A baloldal először felrótta a kormánynak, hogy nincs elég vakcina, majd azt mondták, drágán vásároltak. Ezután kifogásolták egyes oltóanyagok hatékonyságát. Ugyanez történt a lélegeztetőgépek esetében is, ahol most már arról beszélnek, hogy túlvásárolta magát a kabinet. Mi lesz a többletvakcinák sorsa?

– Korábban vakcinahiány volt világszerte. Hazánk viszont már át tudott állni a hiánygazdálkodásról a készletgazdálkodásra. Többféle oltóanyag áll rendelkezésre, és Európában egyedülálló módon választhatnak az emberek, hogy milyen vakcinával oltatják be magukat. Jócskán van még idő a beszerzett oltóanyagok beadására. A most rendelkezésre álló vakcinák és a már megrendelt, de még meg nem érkezett oltóanyagok által bőven biztosítható, hogy egy esetleges harmadik vagy akár negyedik dózist is kaphasson mindenki.

– Tudott ártani a baloldal az oltásellenes megnyilvánulásaival, vagy az oltási program sikere azt mutatja, hogy nem hittek nekik a magyarok?

– Szerintem tudtak ártani, elbizonytalanítottak embereket az oltásellenes politikájukkal, és ezért vállalniuk kell a felelősséget. Sok mindent láttunk már a politikában. Például most volt az őszödi beszéd évfordulója, és abból a beszédből kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként morálisan és gazdaságilag is csődbe vitte az országot. Azt is látjuk, hogy ma ugyanez a politikus ismét a baloldal vezére. Az azonban, hogy a baloldal a magyar emberek életével szórakozik, az elmúlt harminc év legaljasabb és legembertelenebb politikai akciója. Ráadásul hónapok óta csinálják az oltásellenes akcióikat. Emlékezhetünk a Gyurcsány-párt kínai vakcina elleni petíciójára, a baloldali polgármesterek közös, a keleti oltóanyagokat visszautasító sajtótájékoztatójára vagy azokra a megszólalásokra, amelyekben emberkísérletről beszéltek. Előfordult, hogy három nap alatt hetven olyan cikk jelent meg a baloldali sajtóban, amely a kínai vakcinát támadta. Pedig világos volt, hogy hazudnak, hiszen először a magyar szakemberek vizsgálták meg és hagyták azokat jóvá, majd a nemzetközi tapasztalatok is minket igazoltak, végül az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kimondta, hogy a kínai vakcina hatásos és biztonságos, nem utolsósorban pedig maga az élet is bizonyította, hogy ezek a vakcinák jók, hiszen a járványügyi adatok folyamatosan javulnak. A baloldal viszont mindezek után sem kér bocsánatot, úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi. Pedig aki emberéletekkel játszik, semmiképpen sem méltó arra, hogy a magyarok bizalmát kérje.

Az államtitkár most is úgy gondolja, hogy emberélet nem múlhat pénzen Fotó: Katona Vanda

– Milyen tanulságokat lehet levonni az uniós vakcinabeszerzés kudarcából?

– A járvány idején a brüsszeli döntéshozatal háromszor is elbukott. Először az első hullám alatt, amikor a védőeszközök és lélegeztetőgépek beszerzéséről volt szó. Mi a saját utunkat járva intéztük a beszerzést, így nem fordulhatott elő, hogy ne jusson valakinek lélegeztetőgép. A brüsszeli lélegeztetőgép-beszerzés bürokratikus előkészítése viszont csak a harmadik hullám alatt zárult le. Hangsúlyozom: itt most csak az előkészítésről beszélek. Ez mindenképpen megdöbbentő. Az unió a vakcinabeszerzést is elrontotta. Megkésve, kis mennyiségre kötöttek szerződést, de még ezeket a rossz megállapodásokat sem sikerült érvényesíteniük. A magyar miniszterelnök és a magyar külügyminiszter ismerte fel Európában először ezeket a hibákat, ezért vásároltunk keletről is oltóanyagot, és a magyar oltási program ezért lehet a világ élmezőnyében. Brüsszel az utazási igazolások kiadásánál is elhasalt, hiszen a legderűlátóbb forgatókönyvek szerint is csak júliusra lesz meg az úgynevezett zöldkártya, pesszimista számítások szerint még ennél is később, így ez a nyár jelentős részben elúszik. Mi ezért döntöttünk úgy, hogy kétoldalú megállapodásokat kötünk. Eddig tíz ilyen egyezséget hoztunk tető alá. De jó reményünk van arra, hogy a szezon kezdetére a régiós országokkal és a fontos turisztikai célországokkal is meglesz a megállapodás.

– Mit szól hozzá, hogy az Európai Parlament megszavazta, hogy ne automatikusan fogadják el a keleti oltóanyagok beadását igazoló dokumentumokat?

– Szerencsére nem brüsszeli hatáskör eldönteni, hogy egy uniós tagállamba ki mehet be és ki nem, de természetesen valóban jobban örültünk volna egy fair megközelítésnek. Még egyszer: ennek nincs nagy jelentősége, mert az uniós közös megoldásra még nagyon sokat kell várni. Jelenleg meglehetősen korlátozottak az utazási lehetőségek Európában és a világban. A kétoldalú megállapodásokkal lehetőséget teremtünk a beoltott magyar állampolgároknak az utazásra. Természetesen és a megszokott módon hazug a baloldal azon kommunikációja, hogy a kormány a keleti vakcinákkal elvette volna az utazás lehetőségét a magyaroktól. Pont fordítva igaz. Érdemes felidézni azt is, hogy Angela Merkel német kancellár április végén a német–kínai kormánycsúcs után azt javasolta, hogy a WHO által engedélyezett vakcinákat kölcsönösen fogadjuk el, és a kínai vakcinát a WHO elfogadta. Az orosz vakcinát pedig a németek és az osztrákok is megrendelték, és az Európai Gyógyszerügynökség is vizsgálja. Ráadásul az uniós tagállamok jól felfogott gazdasági érdeke, hogy a beoltott embereket beengedjék.

– Mintha az uniós helyreállítási alap is lassan indulna be, pedig egyes tagállamoknak égető szükségük lenne az ebből nekik járó forrásokra.

– A brüsszeli források sohasem ajándékok, hanem megállapodások szerint járnak a tagállamoknak. Most uniós forrásokról és hitelről is szó van, amiből mi az utóbbit nem kérjük, mert hitelfelvétel nélkül is újra tudjuk indítani a gazdaságot. Egyébként a politika tapasztalati műfaj, és emlékezhetünk rá, hogy a baloldal is kezelt már válságot. A 2008-as gazdasági válság előtt a baloldali kormány már legyengítette az országot, és csődbe is jutottunk. A baloldali kormányok elvettek egyhavi bért és nyugdíjat, adót emeltek, bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, eladósították az országot, és devizacsapdába lökték a magyar családokat. Most az a különbség, hogy az ország gazdaságilag erős lábakon állt, amikor szembenézett a járvánnyal. 2010-ben csaknem 12 százalékos volt a munkanélküliség, most, a járvány előtt 3,4 százalék, a gazdasági növekedéssel kapcsolatos számaink a legjobbak között voltak Európában, és az államadósságunk is 64 százalékra csökkent 83 százalékról. Ezért tudtuk vállalni, hogy annyi munkahelyet teremtünk, amennyit a válság elpusztít, és jelenleg már annyian dolgoznak, mint a múlt év azonos időszakában. A válság rombolását mindenhol helyre fogjuk hozni.

– Ön szerint mik a járvány tanulságai, hogyan változhat meg hatására a nemzetközi politika?

– Az unió jövőjéről kétfajta – egy föderalista és egy szuverenista – felfogás volt már a járvány előtt is. Mi szuverenisták vagyunk, akik szerint erős, egymást tisztelő és egymással együttműködő, ugyanakkor bizonyos – például gazdasági – területeken egymással versenyző nemzetállamokra kell építeni az EU-t, hiszen a verseny is erősíti a közösséget. A járvány idején is azt láttuk, hogy erős, cselekvőképes nemzetállamokra van szükség. Korábban ugyanez bizonyosodott be a pénzügyi válság kezelésével és a migráció megállításával kapcsolatban is. A tapasztalatok igazolják tehát, hogy nem szabad további nemzeti hatásköröket átadni Brüsszelnek. Ne oda telepítsük a jogköröket, ahol lassú a döntéshozatal, és vagy nem hoznak döntést, vagy fontos kérdésekben rossz döntést hoznak!

– Valóban sikerülhet hazánknak a kanyarban előzés a gazdasági versenyben, ahogy azt többször is hangsúlyozták?

– Mi a munkaalapú gazdaságpolitikában hiszünk. Ha munka van, minden van. Jelenleg új típusú verseny zajlik a beruházásokért, mert ha a világban valahol bezárt egy vállalat, nem biztos, hogy ott is fog kinyitni. Mi az elmúlt években folyamatosan beruházási rekordot döntöttünk, és a válság idején is beruházási programokat hirdettünk. A járvány alatt a külügyminisztériumhoz tartozó támogatási programok során 1435 beruházásról született döntés, és ezek kétszáznyolcvanezer munkahely megőrzését, illetve létrehozását jelentették. Tavaly jelentősen visszaesett a világkereskedelem, de a mi exportunk az előző évben is meghaladta a százmilliárd eurót, ami csúcsközeli adat. A megőrzött munkahelyek számát, a beruházások mértékét és az exportteljesítményünket figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy igen, valóban a kanyarban előzünk, erősebbek leszünk a válság után, mint előtte voltunk.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.