„A hadsereg fejlesztése egy lezárhatatlan folyamat része”

A hadsereg fejlesztésének nincs céldátuma, ami zajlik, az egy lezárhatatlan folyamat része – jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség közelmúltban kinevezett parancsnoka a Magyar Hírlap szombati számában megjelent interjúban.

Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnoka tiszteleg az afganisztáni szerepvállalás befejeztével Magyarországra érkezett utolsó váltás katonáinak fogadásán, a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázison 2021. június 8-án. Fotó: Ujvári Sándor Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Ruszin-Szendi Romulusz elmondta, hogy vezetése alatt óriási irányváltásra nem kell és nem is szabad számítani, továbbá hozzátette, hogy elődje, Korom Ferenc elindította a honvédséget egy felívelő pályán, „amit tovább kell, tovább fogunk vinni”.

– Arra törekszünk, hogy a fejlesztések révén legyen mihez nyúlni, azaz már előzőleg felhalmozzuk a megfelelő emberi, anyagi és technikai készleteket azért, hogy senki ne akarjon belénk kötni – fejtette ki Ruszin-Szendi Romulusz.

Ahogy a régi mondás tartja: a hadsereg azért kell, hogy ne legyen rá szükség.

A parancsnok elmondta: – A veszélyt mi állandóan elemezzük, és időben fogunk szólni, ha érzékeljük a lehetséges konfliktust. Vagy ha beüt a krach – teszem föl – egy pandémia formájában, akkor rögvest képesek leszünk cselekedni.

A NATO-n belüli együttműködésről Ruszin-Szendi Romulusz úgy nyilatkozott, hogy

a szövetségi érdekek nem feltétlenül egyeznek meg a nemzetállamokéval, és a nap végén minden kormány a saját állampolgáraiért tartozik elszámolással, nem máséért.

Megfogalmazása szerint: „A klasszikus felállás szerint bármelyik ország védelmi stratégiája négyféle összetevőből áll. Az első a semlegesség, amit vagy ő maga vagy mások garantálnak. Lehetnek tömegpusztító fegyverei – látható, hogy az az exkluzív klub, amely ebbe a körbe tartozik, nem nagyon akar mást beengedni. Lehet nagy hadereje, és lehet valaki egy szövetség tagja, illetve ezek bármelyik kombinációja. Mi az utóbbi utat választottuk, de ettől még a nemzeti érdekeinket nem adtuk, adhatjuk föl.”

Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnoka tiszteleg az afganisztáni szerepvállalás befejeztével Magyarországra érkezett utolsó váltás katonáinak fogadásán, a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázison 2021. június 8-án.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor

A parancsnok arra is emlékeztetett, hogy a NATO-t alapító washingtoni szerződés sokat idézett ötödik cikkelye a kollektív védelemről szól, ám ezt megelőzi a hármas paragrafus.

– Utóbbi azt írja elő, hogy minden állam köteles a saját védelme érdekében a maximumot megtenni. A NATO támogatása nem lesz itt három perc alatt, nekünk viszont addig is kezdeni kellene magunkkal valamit

– szögezte le.

– A társadalomnak pedig újra és újra azt üzenjük, hogy a magyar katona mindenkor és mindenben helytáll, megoldja, amire emberileg képes – mondta Ruszin-Szendi Romulusz.