Jó az idő, csendesek a tengerek. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, a Nézőpont Intézet elemzője szerint ez az egyik oka, hogy nyáron megnő a migrációs nyomás Afrika felől. Az Égei-tengeren sem kell tartani ilyenkor a hullámzástól, a viharoktól, ott is több migráns indul el Európa felé. A statisztikai adatokon már látszik, a február óta tartó viszonylagos nyugalomnak vége.
Csak Magyarországon ismét kétezer feletti a hetente próbálkozó, a balkáni útvonalról érkező határsértők száma, az olasz és a spanyol partokon ennél is rosszabb a helyzet.
Nagy fogás a halászoknak
A dél-európai államok parti őrségei szerint a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceánon is megnőtt az embercsempészhajók forgalma. A legnagyobb probléma a szicíliai partok mellett a Kanári-szigeteken tapasztalható, ami már Spanyolországhoz tartozik, vagyis európai uniós terület. Bárkákkal szállítják a főként szenegáli migránsokat, a többségében marokkói halászok egy fuvarért – másodállásként – 1000-1500 dollárt kérnek. Georg Spöttle emlékeztetett: Marokkó rengeteg pénzt kapott Brüsszeltől, hogy fejlessze a tengeri rendőrségét, az unió hajókat, drónokat, éjjellátó készülékeket bocsátott rendelkezésre, de ez csak a Gibraltári-szoros védelmére elég. Utóbbi a legolcsóbb migrációs átkelő, hiszen rövid szakaszt kell áthajózni, viszont itt a legtöbb a visszafordítás is, kevés csempész éri el a kontinens partjait.
A biztonságpolitikai szakértő azt mondta, Afrikából nem csak Szenegál felől érkeznek gazdasági menekültek, a Líbiában zajló polgárháborús helyzet miatt is fokozódik az Európa felé tartó migráció.
Afrikában ma sem ritka a rabszolgaság, a líbiai káosz remek terep a rabszolgavadászoknak, akik tucatjával rabolják el a fiatal fiúkat, akiket a kontinens belső részeibe, sóbányákba visznek.
Nyugtalan kelet
Georg Spöttle kitért arra is, hogy a balkáni útvonalon is történtek olyan geopolitikai változások, amelyek a migráció megerősödéséhez vezethetnek. A békefenntartó erők afganisztáni kivonását követően már most észlelhető, hogy az országban kiélesedtek a törzsi ellentétek, előjöttek az eddig bujkáló, illegalitásba vonuló tálibok, több a gyilkosság, a leszámolás. Ezzel párhuzamosan nőtt a félelem, a viszonylagos biztonságot egyelőre nem tudja fenntartani a helyi rendőrség, a legszegényebb rétegek is újra elindultak a hegyeken át nyugatra, a számukra biztonságot jelentő Európa felé. Ők a legelhivatottabbak, mindent kockára téve kelnek vándorútra, nem lehet őket visszafordítani, nincs is hová visszamenniük.
A szakértő hozzátette, a szerb, macedón, görög területen várakozó afgán migránsok kivétel nélkül ilyenek, soha nem fognak hazatérni, ha kell, naponta megpróbálkoznak a határsértéssel. Ezt a helyzetet uniós szinten, de másképpen kellene kezelni, nem megoldás, hogy az európai határvédelmi szerveknek Görögországtól Ausztriáig folyamatosan munkát adnak.
