– A Magyar falu programot a szükség hívta életre, kistelepüléseink ugyanis annyira elhanyagolt állapotban voltak a nyolcévnyi baloldali kormányzás után, hogy sok helyen még az alapinfrastruktúra sem állt rendelkezésre – nyilatkozta lapunknak a 2010 előtti időszakról a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár hozzátette: leromlott állapotú utak, elhagyatott ingatlanok, rendezetlen településkép, reménytelenség jellemezte a 2010 előtti időszak vidéki Magyarországát. – A Gyurcsány–Bajnai-kormányok összesen 38 vasúti mellékvonalon állították le a személyszállítást. Emellett 2010-ig közel négyszáz kistelepülésen teljesen megszűnt az oktatás. Az ötezer lélekszám alatti települések csaknem 85 milliárd forint tartozást halmoztak fel – emlékeztetett a kormánybiztos.
a baloldalnak a falu nem volt érték
A rendkívül nehéz helyzet miatt 2010 után a kormány mindent megtett azért, hogy fejlődő pályára állítsa Magyarországot, nemcsak a falvakat, hanem a kisvárosokat, nagyvárosokat és a fővárost is. – Segíteni azonban elsősorban ott kell, ahol arra a legnagyobb szükség van. Leghátrányosabb helyzetben pedig falvaink voltak, amelyeket a baloldali kormányok tettek tönkre azzal, hogy a vidéket elutasították. Számukra a falvaink nem jelentettek értéket. Most sincs ez másképp, ráadásul mindezt olyannyira nyíltan kifejezésre juttatják, hogy éppen a miniszterelnök-jelöltek narrációjában jelenik meg rendre a vidék gyalázása. Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester például nemrégiben azt mondta, hogy a kormánypárti szavazók leépült szellemi színvonalú emberek. Jakab Péter (Jobbik) pedig egy nézett internetes műsorban nevezte tudatlannak a vidéki embereket – hívta fel a figyelmet Gyopáros Alpár.

fotó: Kurucz Árpád
A politikus kiemelte: a polgári kormány azonban azt vallja, hogy a kistelepülések Magyarország szerves részét képezik, és olyan erőtartalék van a falvainkban, amely kellő támogatás mellett az egész ország felemelkedéséhez, gazdaságunk megerősödéséhez is jelentősen hozzájárul. Ezen erőforrások felszínre emelését nemzeti érdeknek nevezte. A 2010-es kormányváltást követően ezért is szerepelt az akkori kabinet első lépései közt az önkormányzatok tehermentesítése, adósságaik átvállalása. Az adósságkonszolidációban részt nem vett településeket pedig kompenzálta a kormány, támogatást kaptak fejlődésükhöz.