Gyűlöletkampánnyal készül a jövő évi választásra a magyar baloldal

Dobrev Klára országjárása két célt szolgál: a saját miniszterelnök-jelölti esélyeit akarja ezzel javítani, illetve a DK vidéki profilját próbálja megerősíteni – mutat rá Tóth Erik a lapunknak készített elemzésében. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a botránypolitizálásra építő, negatív kampány a magyarországi baloldal sajátja, akiknek 2022-es célkitűzésük az, hogy Orbán Viktort diszkreditálják, akár elvtelen eszközök használata árán is.

A baloldal a szükséges felhatalmazás nélkül is átalakítaná a jogrendszert Fotó: Teknos

Előtérben a migráció

A baloldali pártok győzelmük esetén a 2010 előtti rendszer restaurálásába fognak kezdeni. Az alaptörvényt illegitimnek és ebből adódóan bármilyen eszközzel felülírhatónak tartják. Az új alkotmányos keretek kidolgozása azonban számos egyéb, politikai és nem jogi természetű döntést hozna magával.

Az ellenzéki pártok eltörölnék a családtámogatási rendszert

– erre kiváló bizonyíték, hogy a parlamenti zárószavazásokkor nem támogatták a kormánypárti javaslatot a családi otthonteremtési kedvezmények kibővítésekor – és helyette a migrációra kívánnak komoly erőforrásokat biztosítani, még úgy is, hogy ma már szinte nemzeti egyetértés mutatkozik az illegális bevándorlást elutasító, hazai lakosságot támogató családpolitika terén. Ismét jelentős terheket raknának tehát a középosztályra és a családosokra. Az államadósság csökkentésének helyébe a 2002 és 2009 közötti kincstári politika lépne: a hiány növekedne, a devizában jegyzett, külföld felé fennálló tartozásokat nem csökkentenék, hanem növelnék, az állami vagyont pedig kiszerveznék – sorolja az elemző.

Dobrev Klárának nehezen hisszük el, hogy a társadalmi béke helyreállítására fog törekedni.
Forrás: Facebook

Liberális segítség

Tóth Erik elemzésében kifejti: látható, hogy az országgyűlési választások közeledtével hirtelen a baloldal számára is fontossá válik a vidéki választók képviselete, megszólítása. Dobrev Klára országjárása két célt szolgál: a saját miniszterelnök-jelölti esélyeit akarja ezzel javítani, illetve a DK vidéki profilját próbálja megerősíteni. Utóbbira azért van szükség, mert a 2019-es EP-választáson, bár pont a Gyurcsány Ferenc vezette DK jól szerepelt önmagához képest, de a Fideszhez viszonyítva jelentősen kikapott.

A Fidesz–KDNP Budapestet és Csongrád-Csanád megyét leszámítva minden más megyében 50 százalék feletti szavazatarányt szerzett, a 2018-as országgyűlési választáson pedig a 106 egyéni választókerületből 91-ben – vagyis a megnyerhető körzetek 86 százalékában – győzni tudott, a pártszövetség népszerűsége mit sem kopott a kistelepüléseken.

Ezt erősíti az a tény is, hogy 2010 óta csupán hat olyan egyéni választókörzetben győzött ellenzéki politikus, amely nem budapesti volt. Mindez annak köszönhető, hogy a 2010 óta tartó polgári kormányzás eredményei Budapesten kívül is éreztetik hatásukat. A Magyar falu program keretében megvalósuló beruházások, a családtámogatási rendszer, a 2010-hez képest megduplázódott átlagkeresetek, az infrastrukturális fejlesztések fokozatosan javítottak a vidéki, elmaradottnak mondott területek lehetőségein.

A 2022-es országgyűlési választás kampányához hasonlót valószínűleg még nem láttunk Magyarországon, minden eddiginél durvább, személyeskedőbb és offenzívabb, indulatoktól felfűtött időszak következik majd. A botránypolitizálásra építő, negatív kampány a magyarországi baloldal sajátja, 2022-ben az a célkitűzésük, hogy Orbán Viktort diszkreditálják, akár elvtelen eszközöket használata árán is. Ebben egészen biztosan segítségükre lesznek az európai baloldal és a liberális, nyílt társadalom eszmerendszerét támogató politikai aktivistacsoportok is – zárul az elemzés.