Lazán kezelik közös etikai kódexüket a baloldal pártjai

Az előválasztásra készülő baloldali pártok tegnapi nyilatkozatukkal is megerősítették: jelöltjeiknek el kell fogadniuk a tavasszal megfogalmazott közös etikai kódexben és értéknyilatkozatban foglalt feltételeket. Ehhez képest mégis gyakori az elvileg szövetséges pártok és jelöltek közötti ellenségeskedés, valamint a kétes múltú aspiránsok feltűnése a színen.

A Századvég Alapítvány a baloldal veszélyes állításaira hívta fel a figyelmet

A szivárványkoalíció pártjai tegnap hozták nyilvánosságra azt a dokumentumot, amely szerint az előválasztáson induló jelölteknek harminc napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük, el kell fogadniuk a pártok értéknyilatkozatát, az előválasztás etikai kódexét, valamint vagyonnyilatkozatot kell tenniük. A kódex szerint az előválasztáson induló jelölteknek tiszteletben kell tartaniuk jelölttársaik emberi méltóságát, magánéletük szentségét. Továbbá a jelöltek a jelölttársaik ellen nem folytathatnak lejárató kampányt, és azt is vállalniuk kell, hogy jelölttársaikkal szemben nem lépnek fel etikátlanul.

Bár már áprilisban elfogadták a jelöltek „tisztaságára” vonatkozó alapelveket, azóta több konfliktus is kialakult a baloldal pártjai és jelöltjei között. Az egyik ilyen csatatérnek számító körzet Zugló, ahol Hadházy Ákos a Momentum támogatásával indul a kerület szocialista képviselőjével, Tóth Csabával szemben. Korábban Hadházy arról számolt be, hogy közvélemény-kutatásnak álcázott automata telefonhívásokkal próbálják lejáratni.

– Minden etikai kódex annyit ér, amennyit betartanak belőle a versengő felek

– üzente akkor Hadházy az esettel kapcsolatban. Tóth Csaba pedig azt mondta: „a kampány során akár Hadházy Ákos múltjáról is kiderülhet valami”.

Hadházy Ákost (jobbra) a Momentum indítja Zuglóban Fotó: Havran Zoltán

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6-os választókerületben pedig a Jobbik azt a Bíró Lászlót indítja az előválasztáson, aki a tavaly őszi időközi országgyűlési megméretésen alulmaradt a Fidesz jelöltjével, Koncz Zsófiával szemben. A Gyurcsány vezette baloldal által elfogadott, 15 pontos feddhetetlenségi nyilatkozat szerint viszont jelölt csak az lehet, aki eddigi munkája során „a magyar és az uniós adófizetőket nem károsította meg”.

Ezt Bírónak is tanúsítania kell magáról, pedig a gyanú szerint varrodai munkavállalókat rövidíthetett meg a Hegyalja-Mix szociális szövetkezet tulajdonosaként. Emiatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – Tényi István és Hadházy Ákos feljelentése nyomán – költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljárást Bíró ellen.

A nyilatkozat tartalmaz egy olyan pontot is, miszerint a jelöltek nem állnak büntetett előélethez fűződő hátrány hatálya alatt. Ez a kitétel azért kerülhetett be a feltételek közé, hogy Gyurcsány Ferenc ügyvédje, az Altus és a DK jogi képviseletét is ellátó Czeglédy Csaba is elindulhasson az előválasztáson,

akit ugyancsak költségvetési csalással vádolnak. Czeglédy már többször állt bíróság előtt, 2003-ban pedig el is ítélték, mert bebizonyosodott, hogy a Rébusz Iskolaszövetkezet képviselőjeként valótlan tartalmú fizetési számlákkal és pénztárbizonylatokkal próbált adót csalni.

Említésre méltó az is, hogy a Momentum elnöke, Fekete-Győr András – éppen a közös értéknyilatkozat tavaszi elfogadásának az idején – Mesterházy Attilát, a szocialisták egykori vezérét vamzernak, árulónak nevezte, Tóth Csabával, a XIV. kerület MSZP-s ország­gyűlési képviselőjével kapcsolatban pedig korrupcióról beszélt.

A baloldali pártok minap kiadott nyilatkozatukban is jelezték: az előválasztást teljes mértékben saját forrásokból és adományokból bonyolítják le, utóbbiakat adatvédelmi és pártfinanszírozási megfontolásokból külön gyűjtik. Ezzel kapcsolatban ifj. Lomnici Zoltán a Magyar Nemzetnek korábban azt mondta: ha a baloldali pártok valóban komolyan vennék az előválasztást, akkor pontosan meghatározott jogi és pénzügyi részletszabályokat alkalmaznának.