Az iskolaújság szerkesztői által készített, LMBTQ-témájú kérdőív még április végén, a gyermekvédelmi törvény elfogadása előtt látott napvilágot. Az Eötvös Diákot készítő fiatalok ugyanis fontosnak érezték, hogy a szexuális kisebbségeket érintő témákról szó essen az iskolai környezetben is, hangsúlyozva, hogy az intézményi és rendszerszintű változások eléréséhez szükség van támogatókra.
A lapunk birtokába jutott dokumentumok szerint a szerkesztők arra voltak kíváncsiak, hogy a gimnázium diákjai hogyan jellemeznék a nemi identitásukat, a szexuális orientációjukat és a romantikus vonzalmaikat.
Emellett arra is kitértek, hogy a kérdőívet kitöltő fiatalok milyen személyes névmással szeretnék, hogy hivatkozzanak rájuk olyan nyelvekben, amelyekben az egyes szám harmadik személyű alaknak van specifikus neme. A felmérésben továbbá olyan kérdések is szerepeltek, hogy a diákok milyen nehézségeket éltek meg a szexualitásukkal kapcsolatban, miképpen vallották be a családtagjaiknak és a barátaiknak, hogy az azonos nemű emberekhez vonzódnak.
A kérdőív minden eddiginél jobban megmozgatta a diákságot, ugyanis több mint háromszázan töltötték ki. A válaszadók 93,3 százaléka vallotta magát ciszgendernek (vagyis a saját nemével azonosulónak), 3,4 százaléka nem bineáris (a nemi identitását különböző módon kifejező) személynek, 0,3 százalékuk transzneműnek, 0,3 százalékuk interszexuálisnak, a maradékuk pedig jelezte, hogy jelenleg folyamatban van a genderidentitásuk kialakulása.
A szexuális orientációjukat tekintve kiderült, hogy 70,7 százalékuk heteroszexuális, 12,3 százalékuk biszexuális, 3,1 százalékuk homoszexuális, két százalékuk aszexuális, 0,8 százalékuk pánszexuális, 0,8 százalékuk queer, a maradék 6,1 százaléknak pedig még nem alakult ki a szexuális irányultsága.
A kitöltők majdnem húsz százalékának akadtak nehézségei a szexualitásával kapcsolatban, sőt az is kiderült, hogy összesen 21-en vállalták a másságukat a barátaik előtt, viszont csak öt személy merte ezt bevallani a szüleinek is.
Megkerestük az Eötvös József Gimnázium igazgatóját is: tudott-e a diákok által elindított közvélemény-kutatásról, valamint ki engedélyezte a kérdőív közzétételét a suliújság szerkesztőinek. Moss László közölte: az április 30-án kiküldött kérdőív ügyében az újság tanárszerkesztője – aki egyben felelős vezetője is a szerkesztőségnek – járt el, hiszen a korábban kiküldött kérdőíveknél is mindig az aktuális tanárszerkesztő döntött. Ugyanakkor – folyatta – mivel az iskolaújság felelős kiadója az igazgató, az elkészült cikkről a megjelenés előtt több beszélgetést folytattak a szerkesztőkkel és a mentortanárral is. Elmondása szerint a kérdőív összeállításához a diákok nem kaptak külső segítséget, hanem maguk dolgozták ki azt, mivel munkájukat öntevékenyen, a mindenkori mentor segítségével végzik.
Az intézményvezető végül megjegyezte: az Eötvös Diákban megjelenő cikk a toleranciáról szól, célja pedig a tájékoztatás volt, hiszen egy értelmiségi csak akkor mondjon véleményt, ha tájékozódott.
Hozzátette: a kérdőív nem a diákok szexuális orientáltságának puszta felmérését célozta, csak azt akarta bebizonyítani, hogy a fiatalokat érdekli, és többeket érint is a téma.
Az intézményt fenntartó Belső-Pesti Tankerületi Központ a felmérésről és a lapban szereplő cikkekről sem értesült.
