„Az alaptörvény nem legitim. Ha miniszterelnök leszek, nem fogok rá felesküdni” – fogalmazott a Népszavának a főpolgármester. Karácsony Gergely ugyanakkor 2014-ben, megválasztott zuglói polgármesterként és 2019. november 5-én, a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén, főpolgármesterként már letette az esküt a mostani alaptörvényre (a polgármesteri eskü szövegét lásd lejjebb). Erről a videót itt nézheti meg. Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját arról kérdezte a Mandiner.hu munkatársa, hogy érvényes-e egy kormányfői vagy épp képviselői mandátum az eskü letétele nélkül.
Szánthó Miklós elmondta, hogy az eskü letétele nélkül e tisztségeket nem lehet legitim módon betölteni. Bár ez „csak” egy formai kellék, ugyanúgy, mint minden hasonló eljárásjogi elem, ez is
kötelező része a mandátum alkotmányos teljességének.
Az egész felvetés azért is szürreális jogilag, mert az egész országgyűlési választás az alaptörvény alapján megy végbe – tehát aki nem teszi le rá az esküt, az valójában a saját maga megbízatását kérdőjelezi meg. És ami súlyosabb: végső soron annak adja tanújelét, hogy saját magát szeretné mentesíteni a törvények betartása alól – emelte ki az igazgató.
– Az alaptörvénnyel való verbális babrálás már régóta a baloldali kommunikációs eszköztár egyik kedvelt eleme: egyszerre egy közjogi nonszensz és egy beláthatatlan következményekkel járó államcsíny-előkészítés. Nemrég állítólagosan „neves jogászok” értekeztek arról, hogy feles többséggel is lehet alkotmányt módosítani, de Karácsony felvetése sem új keletű az eskü megtagadását illetően. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy
2012 óta valamennyi ellenzéki képviselő, megválasztott országgyűlési tisztviselő felesküdött már az alaptörvényre,
melyet egyébként „hivatalosan” folyamatosan illegitimnek tételeznek. Hozzáteszem, maga Karácsony Gergely is így tett, hiszen 2014-ben Zuglóban és 2019-ben Budapesten is letette városvezetőként az esküt az alaptörvényre a képviselő-testületek előtt, mikor átvette megbízólevelét – nyilatkozta Szánthó Miklós.
1. melléklet a 2011. évi CLXXXIX. törvényhez
A polgármester, az önkormányzati képviselő esküjének szövege:
„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.
(Az eskütevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”
A Századvég igazgatója hozzátette: A baloldali jogászok, „értelmiségiek” és politikusok megjegyzéseivel az igazi gond épp ott van, hogy láthatóan – a történelmileg szokásos bolsevik tempót diktálva – ki akarnak ezekből a keretekből lépni. Egy legális és legitim alkotmány megkérdőjelezése, annak jogellenes „lecserélésével” való fenyegetés vagy az arra leteendő eskü megtagadásának belengetése az egész közjogi struktúránkat megkérdőjelezi, ami nem pusztán jogi blabla, hanem polgárháborús állapotokat, anarchiát szülhet. Az alaptörvény minden egyéb jogszabály forrása, a polgári és büntetőjogiaktól a fogyasztóvédelemig, az adózásig.
Ha ez a »forrás« kiesik, borul az egész, egyik hétköznapi cselekedetünknek sem lesz jogi alapja. Ez totális káoszhoz vezet.
Szánthó Miklós szerint az a képviselő, aki nem tesz esküt, nem tud részt venni a Parlament munkájában, így legkésőbb egy év után automatikusan megszűnik a mandátuma – ha egyéniből került be, értelemszerűen időközi választást kell kiírni, ha listáról, a pártja dönthet az utódjáról. Persze ha a cél a szabályok szándékolt felrúgása, ez a kör a végtelenségig folytatható, végső soron a baloldal saját magával szúr ki, hiszen parlamenti szavazatot veszít.
A miniszterelnök esetében egy speciális exlex, a törvényenkívüliség határát súroló állapot állhat be
hasonló helyzetben, ugyanis a kormányfő egyfelől az Országgyűlés általi megválasztásával lép hivatalba, másfelől a miniszterek kinevezését követően a kormány többi tagjával együtt esküt kell tennie. Ha utóbbi hiányzik, nem beszélhetünk legitim kormányról, hiszen éppen azt az alaptörvényt ignorálják ezzel, amin a kormány hatalma közjogilag alapszik.
A teljes interjút IDE kattintva olvashatják.
(A borítóképen Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Fotó: MTI/Soós Lajos)
