Orbán Viktor miniszterelnök a beszédében szellemi ívet húzott a nyugati világon és Közép-Európán át egészen a hallgatókig.
Miért fontos az önök teljesítménye Magyarország számára?
– tette fel a kérdést.
A miniszterelnök szerint a politikai vezetők feladata, hogy felkészítsék a népüket a rá váró kihívásokra. – Tudni kell azt, hogyan formálódik a körülöttünk lévő világ, de ehhez nagy formátumú szellemekre van szükség – árulta el. Hozzátette, a politikai vezetőknek ebből kell kihámozniuk a főbb tendenciákat.
Ázsia százada következik
Orbán Viktor szólt arról is, hogy az, hogy a XXI. század Ázsia százada lesz, de ez egyáltalán nem ördögtől való. – Hogy volt lehetséges, hogy négyszáz évig a Nyugat állt a világ élén? Az utóbbi szorul magyarázatra – mondta a kormányfő. A Nyugat a küldetéstudata nélkül nem tudott volna a világ élén állni,
a nyugati embernek a küldetéstudat a kereszténységben rejlett
– tette hozzá. Mindez tovább élt a Nyugaton a felvilágosodás után is.
Hosszan kitartott az a meggyőződés, hogy a nyugati civilizáció mérlege alapvetően pozitív.
Valami megváltozott a XXI. század elejére, és mindez a hidegháború megnyerése után történt
– mondta Orbán Viktor. Az apokaliptikus gondolkodás egyre jobban jellemzi a nyugati gondolkodást – tette hozzá. A kormányfő közölte, hogy a woke kultúra vette át az irányítást az USA-ban, míg
Európában egyfajta muszlim dagály indult el dél felől, és ez új helyzetet teremtett Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Olaszországban.
A Nyugat egyetlen nagy víz partján sem képes adekvát válaszokat adni – mondta a kormányfő. – A Nyugat fokozatosan elveszítette hitét a küldetéstudatában – tette hozzá.
Gyanús lett, akinek van küldetéstudata
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy akik küldetéstudattal bírnak, azok egyes nézetek szerint a nyílt társadalom ellenségei. Ez az egyik leginkább romboló hatású gondolat a II. világháború után Nyugaton.
Ma a nyílt társadalom Nyugat-Európa egyetlen koncepciója
– mondta a kormányfő. Most, a muszlim dagály és Ázsia felemelkedése idején a Nyugat nem tudja a saját küldetéstudatát szembeállítani a kihívásokkal, mivel foglya a nyílt társadalom eszméjének.
Mi itt, Közép-Európában nem vesztettük el a saját hitünket és inspirációnkat – fejtette ki.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy néhány évvel ezelőtt az EU részesedése 25 százalék volt a világ GDP-jéből, míg 2020-ban már csak 18 százalék, a csökkenés jelentős. A kormányfő rámutatott arra, hogy mára
a világban a beruházások 66 százaléka keletről érkezik.
– Vetélytársaink hatékonyabban képesek megszervezni magukat, és elhúznak a nyugati országok mellett – tette hozzá. – Ebben a helyzetben Közép-Európa nem veszítette szem elől a saját küldetését, és a magyarok sem – mondta a kormányfő. Napjaink vitái Brüsszellel éppen ezen a különbségen nyugszanak. – Nyugaton egy nemzet küldetéstudata elfogadhatatlan és gyanús – húzta alá.
Így kapcsolódott össze a Kárpát-medence és a kereszténység védelme
Orbán Viktor elmondta, hogy
a legfontosabb a Kárpát-medencei népek összeszervezése.
A magyarok mindig is sokszínűek voltak, sok száz éven át a Kárpát-medence megvédése jelentette a küldetésünket. – Később összekapcsolódott a Kárpát-medence és a kereszténység védelme. Hasonló folyamat játszódott le Lengyelországban és a Balkánon is – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor közölte, hogy amikor a kormány kereszténydemokráciáról beszél, akkor létformákról beszél, amik a kereszténységből kinőttek.
Nincs helye a kormányzásban a hitelvekben való döntésnek
– tisztázta.
Orbán szerint egy eltérő gondolkodás formálódott ki Közép-Európában. – Nyugaton úgy értelmezik a véleménykülönbségeinket, hogy azok fejlődésbeli hátrányok – tette hozzá. Szerinte nem értik, hogy egy mély kulturális, geopolitikai és filozófiai különbségről van.
„A szellemi emberek feladta, hogy megértsék a magyar küldetés jelentőségét”
A kormányfő elmondta, hogy
Nyugaton egy rossz döntést könnyű korrigálni, míg Közép-Európában lehet, hogy egy-egy tévedést már nem lehet kijavítani.
Orbán Viktor szerint minden produktív élet hozzájárulás a nagy magyar vállalkozáshoz. Mindenki tisztában van saját élete fontosságával, mivel a küldetésre épülő életfelfogás szívkérdés. – Nagy ajándéka ez a sorsnak – mondta a kormányfő. – A magyar ember hajlamos úgy tekinteni a munkájára, hogy az élete függ tőle – tette hozzá. Orbán szavai szerint itt, Közép-Európában a hivatás mutatja meg, hogy könnyűnek találtatunk-e, és ebből fakad a magyar önérzet.
– A szellemi emberek feladta, hogy megértsék a magyar küldetés jelentőségét, tartalmát és bővülő tartalmát – mondta Orbán Viktor. A magyar szellemi emberek állapota mindig nemzetstratégiai kérdés – tette hozzá. – A tehetséggondozás a magyar nemzet legnagyobb kihívása és erőforrása egyben – mondta a kormányfő.
Önöknek minősített felelősségük van, 1100 év súlya nyomja a vállukat
– foglalta össze.
(A borítóképen Orbán Viktor miniszterelnök fiatalokkal az MCC évadnyitóján. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
