A kiskunlacháziak joggal érzik úgy, hogy a várossá avatással régi jussukat kapták vissza. A mai települést 1950-ben egy közigazgatási átszervezéssel hozták létre a katolikus Pereg és a kunok által alapított, református Kiskunlacházából. Ahogy a város történetével is foglalkozó Galambos Lajos, a református egyházközség főgondnoka segített felidézni,
a lacházi városrész 1839-ben már mezővárosi rangot kapott, amelyet aztán, a kiegyezés után a monarchia közigazgatási átszervezésekor vesztett el.
Az egészen addig privilégiumokkal élő, az önrendelkezést alapvető jognak tekintő kunok, akik az úgynevezett redempció során a jászokhoz hasonlóan saját szabadságukat vásárolták vissza, rendkívüli sértésként élték meg a városi jog elvesztését. Ellenállásuk a hirtelen felerősödő Kossuth-kultuszban vált érzékelhetővé, identitásuk pedig a katolikus uralkodóházzal szemben álló református hit megélésében erősödött tovább.
Erős helyi gazdaság
A frissen avatott város, amelyet olykor a Kunság kapujaként is emlegetnek, a térségben betöltött szerepe miatt már régóta jogosult lett volna e jog elnyerésére. A Ráckevei járáson belül, a Kis-Duna bal partján, az Apaj, Áporka, Majosháza, Bugyi által határolt területen ez a legfontosabb település.
– Ez egy jól prosperáló város, nagyon innovatív szellemű lakossággal – mutatta be a települést a Magyar Nemzetnek Répás József polgármester.
– Rengeteg vállalkozás, gazdasági egység működik itt, kiemelkedően fontosak a családi vállalkozások. Ősi örökségünk, hogy a legtöbben megpróbálnak a saját lábukon megállni. A 2008-as válság idején sok település költségvetése rendült meg amiatt, hogy az iparűzési adóbevételük egy-két nagy cégen alapult, amelyek megérezték a krízist. Nekünk ez a sok kis cég stabilitást jelentett akkor is, azóta is – fejtette ki a város vezetője.
Kedvez Kiskunlacházának a fekvése is. Már nem számít agglomerációs településnek, ám az 51-es főútnak köszönhetően viszonylag gyorsan elérhető a főváros, illetve az MO-ás autóút és az M5-ös autópálya. A Budapestről kiköltözők ezt már felfedezték maguknak, de – ahogy a polgármester fogalmazott – egészséges ütemben gyarapodik a lakosság létszáma. Az alapvetően agrártelepülésnek számító Kiskunlacházán nincsenek olyan ingatlanfejlesztések, amilyenek például a közeli Dunavarsányban voltak, inkább az jellemző, hogy régebbi házakat vesznek meg, vagy családilag építkeznek.
Használni a Dunát
Kiskunlacházát az Árpád híd (a neve azonos a főváros egyik hídjával) köti össze a Csepel-sziget egyik ékességével, Ráckevével. A turisztikai fejlesztésekkel kapcsolatban Répás József úgy véli, tudomásul kell venni a szerb gyökerű város közelségét.
– A térség különös értéke, szerintem küldetése, hogy a Csepel-sziget Szentendréje legyen – mondta. – Ezzel mi semmiképpen sem szeretnénk versenyezni. A Duna-part fejlesztését azonban fontosnak tartjuk. Park, játszótér épül, nálunk a vízitúrázók is ki tudnak kötni, sőt sátorozásra is van lehetőség.
A turizmusban nem érdemes a városnak a patinás szomszéddal versenyezni, a már említett kedvező földrajzi fekvése azonban rengeteg lehetőséget rejt a helyi gazdaság számára.
A polgármester tájékoztatása szerint a fejlesztés alatt álló Budapest–Kelebia vasútvonalat egy iparvágány köti majd össze a volt szovjet katonai repülőtérrel. Az elmúlt években egyre gyakrabban került szóba, hogy Ferihegyet minél inkább mentesíteni kell a teherforgalom alól. Ennek a város is nyertese lehet egy repülőtér és egy logisztikai bázis fejlesztésével. Ráadásul ez a városon kívül található, tehát nem zavarja majd a lakosságot.
Trabanton szállni élvezet
Idén már tizedik alkalommal találkoztak Kiskunlacházán a Trabant és a Wartburg márka szerelmesei. Mindez a nagyon aktív helyi rajongói klubnak köszönhető. Egy fél Trabanttal már a város határában, a Retró vendéglő előtt találkozhat a látogató: virágokat ültettek bele. A polgármester szerint régi tisztelete él itt a szocialista gyártású kétüteműeknek.
– Van egy Trabant-klubunk, a tagok nagyon lelkesek és agilisek. Nekik köszönhető, hogy a hasonló érdeklődésű emberek messzebbről is rendszeresen járnak ide hozzánk – mesélte. Úgy tűnik, a technikai sportok is megtalálták a várost, az ország egyik legjobb motocrosspályája üzemel itt, így rendszeresen rendeznek komoly versenyeket. Ez természetesen hatással van a fiatalok érdeklődésére is, a motorozás professzionális formája sokak számára követendő példa.
A Petőfi Kör és a Kárpát-medence
Feltűnő az is, hogy Kiskunlacházán nagy szerepe van a kultúrának. Az 1992-ben épült és szépen karban tartott Petőfi Művelődési Központ és Könyvtár folyamatosan kínál programokat, ezek között számos helyi civil vagy művészeti csoportok bemutatkozását, összejövetelét jelenti. A lapunknak nyilatkozó Galambos Lajos megemlítette a református kórust is, amelynek sok fiatal tagja van.
Ez a csoport gyakori résztvevője például a Petőfi Kör rendezvényeinek, amelyekről Kátai István, a szervezet egyik tagja beszélt nekünk.
– A Petőfi Kör nem helyi kezdeményezés. Eredete a régmúltra nyúlik vissza, a lényege pedig az, hogy országszerte szerveződő kisebb csoportok tartanak kapcsolatot egymással – mesélte. – A kezdeményezés mára kiteljesedett, és lényegében az egész Kárpát-medencei magyar nyelvterületet lefedi. Olyan települések közösségei keresik így egymást, amelyek története valamiképpen érintkezik Petőfi életével. Szerencsére nagy költőnk nem volt otthon ülő fajta, van hová menni bőven.
Lacházán belül a kör irodalmi esteket, előadásokat is szervez, Kátai István közlése szerint van közöttük olyan amatőr Petőfi-kutató, akinek nemcsak a tudása tiszteletre méltó, az előadó-képességével is kivívja az érdeklődők elismerését.
A városon kívül az egyik legfontosabb esemény a kiskőrösi Petőfi-szilveszter, amely kifejezetten exkluzív eseménynek számít, ezen a lacházaiak a rendezvény tekintélye és érdekessége miatt igyekeznek minden évben részt venni.
– Csak az a baj, hogy a fiatalokat nehéz ebbe bevonni – árulta el Kátai István. – A tagjaink leginkább idősek. Mi viszont nagy lelkesedéssel tevékenykedünk, azt remélve, hogy hátha mégis lesz a fiatalok között, akinek megtetszik ez és majd tovább szervezi a programokat.
Nyírbogát is lépett
Magyarországon legutóbb 2013-ban avattak városokat, akkor kilenc megyében összesen tizennyolcat, köztük Kondorost, Csákvárt, Fegyverneket, Piliscsabát, Őrbottyánt. Kiskunlacháza büszke lehet, hiszen nyolc év után összesen két település emelkedhetett ilyen rangra. A másik a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbogát. A nevét az Árpád-kori Bogát vezérig visszavezető település érdekessége, hogy itt található az Alföld legmagasabb pontja, a 183 méter magas Hoportyó, és az is, hogy már legalább 250 éve foglalkoznak itt méhészettel. Nyírbogáton október 8-án tartottak avatóünnepséget.
(Répás József a várossá válást igazoló okmánnyal, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az avatási ünnepségen. Fotó: Jakab Gergely)
