Régi-új város a Kiskunság szélén

Mintegy százötven év után Kiskunlacháza újra városi rangot kapott. A hír annyira friss, hogy a hivatalos honlapon a település még mindig községként szerepel. Pedig a tősgyökeres lacháziak a mai napig nem felejtették el, hogy a monarchia közigazgatási átszervezésének az áldozatai lettek. Ellátogattunk a „régi-új” városba.

Kiskunlachza, 2021. szeptember 25. Rps Jzsef (Fidesz) polgrmester (b) mutatja a Gulys Gergely Miniszterelnksget vezet minisztertl (j) tvett dszoklevelet a Kiskunlachza vross avatsa alkalmbl rendezett nnepsgen a Petfi Mveldsi Kzpont s Knyvtr eltti tren 2021. szeptember 25-n. MTI/Bruzk Nomi Fotó: Bruzák Noémi

Használni a Dunát

Kiskunlacházát az Árpád híd (a neve azonos a főváros egyik hídjával) köti össze a Csepel-sziget egyik ékességével, Ráckevével. A turisztikai fejlesztésekkel kapcsolatban Répás József úgy véli, tudomásul kell venni a szerb gyökerű város közelségét.

– A térség különös értéke, szerintem küldetése, hogy a Csepel-sziget Szentendréje legyen – mondta. – Ezzel mi semmiképpen sem szeretnénk versenyezni. A Duna-part fejlesztését azonban fontosnak tartjuk. Park, játszótér épül, nálunk a vízitúrázók is ki tudnak kötni, sőt sátorozásra is van lehetőség. 

A turizmusban nem érdemes a városnak a patinás szomszéddal versenyezni, a már említett kedvező földrajzi fekvése azonban rengeteg lehetőséget rejt a helyi gazdaság számára. 

A polgármester tájékoztatása szerint a fejlesztés alatt álló Budapest–Kelebia vasútvonalat egy iparvágány köti majd össze a volt szovjet katonai repülőtérrel. Az elmúlt években egyre gyakrabban került szóba, hogy Ferihegyet minél inkább mentesíteni kell a teherforgalom alól. Ennek a város is nyertese lehet egy repülőtér és egy logisztikai bázis fejlesztésével. Ráadásul ez a városon kívül található, tehát nem zavarja majd a lakosságot.

Trabanton szállni élvezet

Idén már tizedik alkalommal találkoztak Kiskunlacházán a Trabant és a Wartburg márka szerelmesei. Mindez a nagyon aktív helyi rajongói klubnak köszönhető. Egy fél Trabanttal már a város határában, a Retró vendéglő előtt találkozhat a látogató: virágokat ültettek bele. A polgármester szerint régi tisztelete él itt a szocialista gyártású kétüteműeknek.

– Van egy Trabant-klubunk, a tagok nagyon lelkesek és agilisek. Nekik köszönhető, hogy a hasonló érdeklődésű emberek messzebbről is rendszeresen járnak ide hozzánk – mesélte. Úgy tűnik, a technikai sportok is megtalálták a várost, az ország egyik legjobb motocrosspályája üzemel itt, így rendszeresen rendeznek komoly versenyeket. Ez természetesen hatással van a fiatalok érdeklődésére is, a motorozás professzionális formája sokak számára követendő példa.

A Petőfi Kör és a Kárpát-medence

Feltűnő az is, hogy Kiskunlacházán nagy szerepe van a kultúrának. Az 1992-ben épült és szépen karban tartott Petőfi Művelődési Központ és Könyvtár folyamatosan kínál programokat, ezek között számos helyi civil vagy művészeti csoportok bemutatkozását, összejövetelét jelenti. A lapunknak nyilatkozó Galambos Lajos megemlítette a református kórust is, amelynek sok fiatal tagja van. 

Ez a csoport gyakori résztvevője például a Petőfi Kör rendezvényeinek, amelyekről Kátai István, a szervezet egyik tagja beszélt nekünk.

– A Petőfi Kör nem helyi kezdeményezés. Eredete a régmúltra nyúlik vissza, a lényege pedig az, hogy országszerte szerveződő kisebb csoportok tartanak kapcsolatot egymással – mesélte. – A kezdeményezés mára kiteljesedett, és lényegében az egész Kárpát-medencei magyar nyelvterületet lefedi. Olyan települések közösségei keresik így egymást, amelyek története valamiképpen érintkezik Petőfi életével. Szerencsére nagy költőnk nem volt otthon ülő fajta, van hová menni bőven.

Lacházán belül a kör irodalmi esteket, előadásokat is szervez, Kátai István közlése szerint van közöttük olyan amatőr Petőfi-kutató, akinek nemcsak a tudása tiszteletre méltó, az előadó-képességével is kivívja az érdeklődők elismerését.

A városon kívül az egyik legfontosabb esemény a kiskőrösi Petőfi-szilveszter, amely kifejezetten exkluzív eseménynek számít, ezen a lacházaiak a rendezvény tekintélye és érdekessége miatt igyekeznek minden évben részt venni. 

– Csak az a baj, hogy a fiatalokat nehéz ebbe bevonni – árulta el Kátai István. – A tagjaink leginkább idősek. Mi viszont nagy lelkesedéssel tevékenykedünk, azt remélve, hogy hátha mégis lesz a fiatalok között, akinek megtetszik ez és majd tovább szervezi a programokat.

Nyírbogát is lépett 

Magyarországon legutóbb 2013-ban avattak városokat, akkor kilenc megyében összesen tizennyolcat, köztük Kondorost, Csákvárt, Fegyverneket, Piliscsabát, Őrbottyánt. Kiskunlacháza büszke lehet, hiszen nyolc év után összesen két település emelkedhetett ilyen rangra. A másik a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbogát. A nevét az Árpád-kori Bogát vezérig visszavezető település érdekessége, hogy itt található az Alföld legmagasabb pontja, a 183 méter magas Hoportyó, és az is, hogy már legalább 250 éve foglalkoznak itt méhészettel. Nyírbogáton október 8-án tartottak avatóünnepséget.

(Répás József a várossá válást igazoló okmánnyal, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az avatási ünnepségen. Fotó: Jakab Gergely)