– A Rákóczi Szövetség nehéz és szerencsésebb időkben is a nemzetpolitika szolgálatában állt – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szervezet örökös, tiszteletbeli elnökének, Halzl Józsefnek az emlékére rendezett konferencián Budapesten. Gulyás Gergely elmondta: a nemzetpolitika 1990 óta attól függően változott, hogy polgári kormány volt hatalmon vagy sem. – Ugyan a Horn-kormány kötelezettségnek tekintette azt, 2002 után a nemzetpolitika tagadása része lett a baloldalnak – tette hozzá. A tárcavezető kiemelte:
2010 után azonban a kormányzati politika és a Rákóczi Szövetség tevékenysége egymásra talált,
így az egy éve elhunyt Halzl József láthatta kiteljesedni saját munkájának eredményeit, megerősödni a szövetséget. Azt is láthatta, hogy ma, Magyarországon a remények szerint többsége van annak a gondolkodásnak és politikának, amely az egységes magyar nemzetet tartja vezérlő elvnek – húzta alá.
– Halzl József felfogása szerint a magyar közéleti gondolkodásban a határok helyett a nyelvnek, a hagyományoknak kell meghatározónak lennie, és e gondolat jegyében alakította a Rákóczi Szövetséget Magyarország legnagyobb és talán legnemesebb tevékenységét folytató civil szervezetévé – fogalmazott.
A miniszter beszédét követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a konferenciához intézett levelében felelevenítette: mindmáig meghatározó számára Halzl József alakja, tevékenysége és a Rákóczi Szövetség nemzetszolgálata, amely segítette a magyar nemzetpolitika megteremtését és kialakítását. Hangsúlyozta:
a nemzetpolitika a kormány tevékenységének sarokköve, az állampolgárság és a külhoni választójog megadásával pedig megtörtént a nemzet közjogi újraegyesítése.
Szili Katalin a globalizálódó és túlspecializálódó világban az egyik utolsó reneszánsz embereként, a magyar és az egyetemes kultúra csodálójaként beszélt Halzl Józsefről, akinek az volt a célja, hogy együtt mentsük a nemzetnek a jövőt és a jövőnek a nemzetet. Felidézte: Halzl József úgy gondolta, hogy „a magyar nyelven oktatás a magyar megmaradás és a magyar megmaradás a magyar jövő”. Kijelentette,
a kormány ma tettekben is a világ magyarjainak támogatója.
– A nemzet valós függetlensége nélkül nem lehet megoldást adni a szétszakítottság okozta ezer bajra – erről már az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszélt. Németh Zsolt szerint Halzl József olyan koherens rendszert alakított ki a Rákóczi Szövetséggel, amely előképe lett a nemzetstratégiának.
A szervezet nem ideológiát valósított meg, hanem egy elemi társadalmi igényre adott megfelelő választ, amikor Trianon sebeit kezdte gyógyítani, mindig azt nézve, mit lehet építeni, nem azt, hogy hol lehet konfrontálódni.
Megmutatta, mit lehet civilként elérni e felfogással – mutatott rá.
A felvidék iránt legelhivatottabb magyarországi emberként méltatta Halzl Józsefet Forró Krisztián, a felvidéki szövetség elnöke. Kiemelte, Halzl József mindent megtett azért, hogy lobogó lánggá változtassa a magyarság akár csak lappangó szikráját is, a legkisebb falvakba is eljárt, hogy ott a szülőket meggyőzze a magyar iskola választásáról, vagy a népszámlálás előtt az embereket magyarságuk megvallására biztassa, a magyar pártokra szavazásra buzdítson. Hozzá hasonlóan
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy fogalmazott:
Trianon után a magyarság szétfejlődött, ezért szükség volt olyan emberekre, akik újraépítik a hidakat az anyaországi és a külhoni magyarok között.
Ezek egyike volt Halzl József is, aki kulcsfontosságú kérdéssé tette a határon túli magyar oktatást, többek között a magyar iskolák választása melletti kampányával – szögezte le.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke végül azt emelte ki: Halzl József a szövetség szíve-lelke volt, akinek munkája, stratégiai gondolkodása meghatározza a szervezet életét. Kiépült a magyar iskolaválasztást támogató Kárpát-medencei hálózat, amely jelenleg 57 régióban működik.
Borítókép: Gulyás Gergely (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
