időjárás -1°C Mária 2021. December 8.
logo
Az anyagi támogatások mellett nagyon jólesik az anyaország törődése is

Az egész Kárpát-medencére kiterjedő gazdasági tér épül

Borsodi Attila
2021.11.26. 05:45 2021.11.26. 08:05
Az egész Kárpát-medencére kiterjedő gazdasági tér épül

– Miután régiós szinten megerősítettük a vállalkozókat, megpróbáljuk őket egymással is összekapcsolni, ennek köszönhetően egyre inkább egy egységesen működő Kárpát-medencei gazdasági térről beszélhetünk – fogalmazott a folyamatban levő mentorprogram kapcsán a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János úgy véli, a külhoni magyar vállalkozások megerősítése nemcsak az érintett személyeknek, kezdő cégtulajdonosoknak fontos, hanem elemi érdeme Magyarországnak és a külhoni magyar régióknak is.

– A mentorprogramot a határon túli területek közül először a Vajdaságban indították el 2019 végén. Miről szól a kezdeményezés?

– A nemzetpolitika 2015-ben kezdett a gazdaság irányába fordulni. Az identitásmegőrzés, oktatás és kultúra támogatása mellett egyre hangsúlyosabb céllá vált a külhoni magyarság gazdasági megerősítése és szülőföldön való boldogulásának elősegítése. Ennek érdekében 2016-ban a külhoni magyar fiatal vállalkozók, 2017-ben pedig a külhoni magyar családi vállalkozások számára hirdettünk tematikus éveket. Pályázatokat indítottunk határon túli mikro- és kisvállalkozások támogatására, ezzel párhuzamosan pedig elindult a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program a Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálásában. A gazdasági programok során egyre inkább világossá vált, hogy a pénzügyi támogatás mellett a szakmai segítség az, amire a külhoni magyar vállalkozóknak a leginkább szükségük van. Ezt szem előtt tartva elkezdtük kiépíteni a Kárpát-medencei vállalkozókat összekötő hálót, csakúgy mint korábban a nagycsaládosoknál, a testvértelepüléseknél, gyerekgyógyászoknál, óvodáknál és iskoláknál tettük.

– Hogyan lehetett ezt a hálót kiépíteni?

– Fórumokat, továbbképzéseket szerveztünk, regionális, illetve Kárpát-medencei szinten kezdtünk a vállalkozókkal foglalkozni. Innen jött az ötlet, hogy egy olyan, szakmai segítséget nyújtó programot kellene indítani, ami lerövidíti a kezdő vállalkozók tanulási, felkészülési időszakát. Ez azért fontos, mert akár több évig, egy évtizedig is eltarthat, amíg egy kezdő vállalkozó megismeri a gazdasági, jogi és adminisztrációs környezetet, kiépül a kellő kapcsolatrendszere. Ennek jegyében hívtuk életre a nagyvállalkozói mentorprogramot szakmai partnerünkkel, a Design Terminallal. A program lényege, hogy sok éve vagy akár több évtizede működő, jól menő vállalkozókat kötünk össze most induló, fiatal vállalkozásokkal. Az együttműködésben a már befutott nagyvállalkozók átadják szakmai tudásukat és tapasztalataikat a kezdőknek, azaz mentorálják őket. A program alapgondolata abból a tapasztalatból származott, hogy a külhoni magyar területeken helyben is rendelkezésre áll az a tudás, amely a ré­gión belüli, egymást segítő együttműködést hosszú távon is sikeressé teheti.

– Hol és mikor indult el a program?

– A mentorprogram 2019 végén indult el a Délvidéken. Jellemző, hogy az alapötleteink egy jó része a Vajdasághoz köthető. Onnan indult el a kettős állampolgárság és a gazdaságfejlesztési programok ötlete is. A vajdasági szakasz 2020 elején fejeződött be, a zárógálát Palicson tartottuk. Vajdaság után Erdély következett, ott 2020 tavaszán indítottuk el a programot, ezt követően pedig a többi külhoni régióban is megkezdtük a szervezőmunkát. Most párhuzamosan zajlik a horvátországi, a felvidéki, valamint a kárpátaljai mentorprogram, és ezzel egy időben elindítottuk Erdélyben a második évadot, mert azt láttuk, hogy óriási igény mutatkozik rá. Eddig összesen ötszáz vállalkozó vett részt a programokban a különböző régiókban, 330 mentorált és 170 mentor. Fontos, hogy a partnereinkkel nem veszítjük el a kapcsolatot, hanem folyamatosan, egész évben, különböző programokon keresztül együttműködünk velük.

– Kikre számíthatnak a mentorprogram lebonyolításánál?

– A legfontosabb magyarországi partnerünk a Design Terminal, amely minden régióban segíti a munkánkat. Emellett az egyes régiókban is vannak együttműködő partnereink, Vajdaságban a Prosperitati Alapítvánnyal és a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületével, Erdélyben a Pro Economica Alapítvánnyal, Horvátországban az Economica Hungarica Alapítvánnyal, Felvidéken a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségével, Kárpátalján pedig az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvánnyal dolgozunk közösen.

– Mit ad a mentorprogram a mentoráltaknak?

– A kezdő vállalkozók hasznos tudást és egy jól működő üzleti kapcsolatrendszert kapnak a mentoroktól, ezáltal sokkal jobban és gyorsabban tudnak fejlődni. Már amikor a mentorprogram zajlott, arról számoltak be, hogy több százezer eurós üzletek is köttettek a mentori segítség eredményeként. Voltak olyanok is, akik minden szükséges háttértudatás nélkül örökölték meg a hirtelen elhunyt édesapjuktól a vállalkozást, amelyet a mentorprogramnak köszönhetően tudtak átvenni és felfejleszteni. A mentoruk segítette át őket a legnehezebb időszakon. S persze nemcsak anyagi, hanem lelki oldala is van a kezdeményezésnek, hiszen a külhoni vállalkozóknak nagyon jólesik az anyaország és egy számára korábban elérhetetlennek hitt mentor törődése.

– S mit profitálnak a programból a mentorok?

– Az együttműködés nekik is üzleti kapcsolatokat jelent, hiszen a fiatalokat, a kezdőket bekapcsolják a saját szférájukba. Emellett a mentorok is arról számoltak be, hogy új szempontokkal gazdagodtak a mentorálás alatt. Mi azt láttuk a mentorokon, hogy nagyon élvezik a közös munkát, még akkor is, ha sokszor nem személyesen találkoznak, hanem online tartják a kapcsolatot. Voltak olyanok, akik a járványhelyzet miatt csak a programot lezáró gála­esten látták egymást először személyesen. Köszönettel tartozunk minden mentorfeladatot vállaló vállalkozónak, hogy idejét és tudását a közösség szolgálatába állítja.

– Milyen előnyökkel jár a kezdeményezés az anyaországnak?

– Fontos tudni, hogy a külhoni magyar vállalkozók több mint kilencven százalékban magyar embereket foglalkoztatnak, így ha őket támogatjuk, azzal külhoni magyar családok sokaságát segítjük. Az elmúlt években az anyaország jelentős forrásokat juttatott a határon túli területekre a gazdaságfejlesztési programokkal, és szeretnék, ha ezek a támogatások úgy térülnének meg, hogy az Magyarországra is pozitív hatással legyen. Mivel a külhoni vállalkozások egy jelentős része működik Magyarországon is, illetve az üzleti partnereik sok esetben hazánkban vannak, ezért a gazdaságfejlesztésnél nyújtott támogatás adóforintok formájában visszatérül a magyar gazdaságba. Ráadásul egy-egy támogatásban odaadott forrás további pénzeket tud máshonnan bevonzani, ami tovább erősíti a határon túli magyar vállalkozók, így végső soron Magyarország, a Kárpát-medencei térség pozícióit is. Arról nem is beszélve, hogy Magyarországnak sem mindegy, hogy a határon túli régiók gazdasági fejlődése milyen szintű és gyorsaságú, az az érdekünk, hogy a szomszédaink is erősek legyenek.

– Mi a mentorprogram végső célja?

– Miután régiós szinten megerősítettük a vállalkozókat, megpróbáljuk őket egymással is összekapcsolni, ennek köszönhetően egyre inkább egy egységes Kárpát-medencei gazdasági térről beszélhetünk. Azt tapasztaljuk, hogy egyre több olyan külhoni vállalkozó van, aki már a munkája során, a gyakorlatban is teljes Kárpát-medencében gondolkodik. Van pél­dául Csíkdelnén egy pálinkafőzde, ahol két fia­talember prémiumminőségű pálinkát készít. Miután Csíkban kevés gyümölcs terem meg, a pálinkák alapanyagát Erdély más részeiről, Magyarországról vagy akár a Felvidékről szerzik be, mindenhonnan a legjobbat. S nemcsak ők, borászatok is működnek már így. Ennek a folyamatnak rendkívül erős nemzetépítő ereje van, ami Magyarország és a magyar nemzetpolitika számára kiemelt jelentőséggel bír.

– Várható, hogy a következő években is folytatják a képzéseket?

– Mindenképpen indítunk még hasonló programokat. A Vajdaságban például egyből a mentorprogram lezárása után – annak hatására és folytatásaként – elindult egy hasonló kezdeményezés, az Előttem az utódom. Ez a generációváltást segíti a vállalkozások életében, amire nagy szükség van, mert minél zökkenőmentesebben zajlik le a folyamat, annál erősebb marad a cég. S ha szem előtt tartjuk, hogy egy-egy vállalkozásban, cégben tízen, húszan vagy akár több százan dolgoznak, jellemzően magyarok, akkor ez a kérdés Magyarországnak is fontos, ezért az ilyen programokra mindig szükség lesz. Ráadásul idővel mindig újabb és újabb vállalkozások kerülnek a látókörünkbe. Az ő támogatásukra ugyanúgy szükség van, mint a már meglévő kapcsolatok megtartására, és a szereplők között minél szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot. Ezt a mentorprogramon kívül más kezdeményezések is segítik, ilyen például az évente megrendezett, szintén a nemzetpolitikai államtitkárság által szervezett Kárpát-medencei magyar vállalkozók találkozója is, ahol szintén egymásra találnak egy-egy régió szereplői. Ez a külhoni vállalkozások és Magyarország érdeke is.

Borítókép: Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár (Bach Máté/Magyar Nemzet)