Kihirdették a Recski Nemzeti Emlékparkra kiírt építészeti tervpályázat eredményét. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára így fogalmazott a november 30-i eseményen:
– A recski kényszermunkatábor a kommunizmus szimbóluma, emlékét meg kell őriznünk, hogy figyelmeztesse a következő generációkat is a szabadság fontosságára.
A politikus felidézte: a Rákosi-rendszerben, 1950–53 között az Államvédelmi Hatóság által működtetett recski kényszermunkatábor a magyar Gulág volt, ahol ítélet nélkül elfogott politikai foglyokat őriztek, összesen ezerötszáz embert. A kegyetlen bánásmód és a kőbányában végeztetett kényszermunka fokozta a rabok szenvedéseit, sokan belehaltak az éhezésbe, betegségekbe. Nagy Imre miniszterelnök 1953 szeptemberében felszámolta a tábort, de a szabaduló foglyokkal aláírattak egy papírt, hogy erről a helyről soha nem beszélhetnek.
– Most méltó emlékhely épülhet a tábor helyén, amely emlékeztet az ott történt szörnyűségekre, és egyben figyelmeztetés a jövő generációknak is: a szabadság soha nem jön el magától, minden pillanatban meg kell küzdeni érte – mondta Orbán Balázs.
Az államtitkár, aki a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) által meghirdetett tervpályázat bírálóbizottságának elnöke volt, elmondta: tíz tervezőiroda pályázott, a zsűri egyhangú döntése alapján a nyertes az Egyheted Stúdió és a ZDA-Zoboki Építésziroda konzorciuma.
A rendezvényen Fajcsák Dénes, a bírálóbizottság társelnöke, Heves megyei állami főépítész azt hangsúlyozta: az emlékezés nagyon fontos a jövő generáció számára, ezért hiánypótló a beruházás.
Kis Miklós, a Recski Szövetség elnöke a Rákosi-korszakra utalva leszögezte:
ennyi disznóság nem múlhat el nyomtalanul.
A BFK tájékoztatása szerint a megújult emlékpark a tervek szerint 2024–2025-re válik látogathatóvá.
Borítókép: Orbán Balázs a tervpályázat eredményhirdetésén
Belső kép: A pályaművek a Hungexpón láthatók (Fotók: MTI/Balogh Zoltán)
