Vonzóbbá teszik a Dunakanyar településeit

Ahhoz, hogy a vidék élhető legyen, fejleszteni kell a nagyobb térségi központokat, de nem szabad magukra hagyni a kistelepüléseket sem. Jó példa erre az esztergomi választókerület, ahol nemcsak a körzet központjába, hanem a többi városba, így például Dorogra és a kisebb településekre is jut a fejlesztési támogatásokból. Felújítják az utakat, az oktatási és egészségügyi intézményeket, támogatják a közösségek fontos szereplőit, a civil szervezeteket. Az ott élőkkel együtt építik a jövőt.

2021112 Dorog Falu felújítási, fejlesztési program. Völner Pál, Komárom-Esztergom megye fideszes országgyűlési képviselője. fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

Mindent megteszünk azért, hogy a körzet településein élők helyben megtalálják a számításukat, és itt nemcsak a városokban, az Esztergomban vagy például Dorogon lakókra kell gondolni, élhetővé kell tennünk a kisebb községeket is

 – erről beszélt a Magyar Nemzetnek az esztergomi központú választókerület Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselője. 

Völner Pál a térségi falvak között jó példaként említette a közkedvelt kirándulóhelyet, Dömöst, amelyet a turisták a Rám-szakadékról vagy a prépostsági altemplomról ismernek. Ugyanakkor a település 1100 ember lakóhelye is, ahová 2014 óta több mint félmilliárd forint támogatás érkezett közösségi célokra. A községben a kisgyermekes családok helyzetének javítása érdekében csaknem százmillió forintból épült új bölcsőde, emellett öt-ötmillió forintból fejlesztették az óvodaudvart és a játszóteret. A polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítésére 58 millió forint kormányzati támogatást kaptak, de az önkormányzat ezt az összeget kiegészítette még csaknem negyvenmillió forint saját forrással. A településen utak, járdák, hidak újultak meg, fejlesztették a temetőt, a faluházat, továbbá 15 millió forintból karbantartó gépeket szereztek be. Nem csoda, hogy Herman Jenőné, a település polgármestere elégedett az elért eredményekkel, de Dömösön már a következő évek fejlesztéseit tervezik, amelyekhez további támogatásokat szereznének.

Fejlesztésözön a kis településeken

Nagyon aktív a különböző pályázatokon a szintén a választókerülethez tartozó Mogyorósbánya is, az alig nyolcszáz lelkes községben is új bölcsőde épült, ehhez a Széchenyi 2020 programban 120 millió forintot kaptak, míg az óvodát és az udvarát 37 millió forint támogatásból fejlesztették. Az orvosi rendelő korszerűsítésére csaknem 42 millió forint, míg a közterületek vízelvezetésére például több mint kétszázmillió forint támogatás érkezett. 

Havrancsik Tibor polgármester elmondta: igyekeznek a településre látogató turistáknak is a kedvében járni, a kirándulókat pihenőhelyek várják, és a vendégek akár helyben is megkóstolhatják a sajtkészítő manufaktúra termékeit, a Mogyorósi süteményt és a helyi borokat. 

Az egykori bányászfaluba, Annavölgybe is jócskán jutott központi segítség, itt szintén épült többek között minibölcsőde, továbbá új kültéri játékokat kapott a helyi óvoda. Jelentős összeget költöttek az utak, hidak és járdák rendbe tételére, a faluház felújítására pedig húszmillió forint támogatást szereztek. Bánhidi József polgármester – aki szinte azóta vezeti a települést, hogy az önállóvá vált – büszke lokálpatriótaként mutatta be a nemrégiben kialakított ivókutat és pihenőt a Zsigmondy-forrásnál.

Erős a közösségi élet a körzet csaknem négyezer lelkes nagyközségében, Tokodon, amelynek az élére 2019-ben került új polgármester Bánhidi László személyében, aki lelkes önkéntes tűzoltó is. A fiatalember 2015-ben élesztette újjá helyben az 1999-ben feloszlatott önkéntes tűzoltóságot, amelynek polgármesterré választásáig, 2019-ig elnöke is volt. Az önkéntes tűzoltók a mai napig rendkívül aktívak, lényegében minden helyi rendezvény megszervezésében részt vesznek. A központjuk, csakúgy mint az eszközparkjuk, folyamatosan fejlődik, így a mentéseknél is mind hatékonyabb szereplőkké válnak. Bánhidi László, ahogy az önkéntes tűzoltók elnökeként, úgy a nagyközség polgármestereként is sokat dolgozik a rá bízott közösségért. 

A településre jelentős források érkeztek az elmúlt években az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére. 

A Magyar falu programban több mint 43 millió forintot kaptak az orvosi rendelő épületének fejlesztésére, illetve orvosi eszközök beszerzésére, más kormányzati forrásból pedig a fogászat és a védőnői szolgálat épületeinek megújítására költöttek. Óvoda és minibölcsőde építésére összesen 250 millió forint érkezett a Széchenyi 2020 programban, de kültéri gyermekjátékok építésére, telepítésére is nyertek tízmillió forintot. A település új falubusz beszerzéséhez is kapott segítséget, miként jelentős összegeket költöttek az infrastruktúra fejlesztésére is.

A büszke múlt alapjain építik a jövőt

A választókerület egyik központja Dorog, amely a bányászmúltjára és a mindenkori sportéletére is méltán lehet büszke. Tittmann János polgármester a fejlesztések kapcsán arról beszélt, hogy a városlakók leginkább azon keresztül vonnak mérleget az elvégzett munkáról, hogy mennyire rendezettek a közterületek, hogyan működnek az intézmények, és mennyire fejlettek az életminőségüket befolyásoló szervezetek, szolgáltatások. 

Az utóbbit nagyon összetett kérdésnek tartja, ahová szavai szerint a testi-lelki feltöltődés is tartozik. E beruházások között kiemelte a futókör, illetve a tekepálya kialakítását és a stadion felújítását. 

Fontosnak nevezte a vasúti pályaudvar fejlesztését és a civil szervezetek működési feltételeinek a javítását is. A szerteágazó programok 1,7 milliárd forintba kerültek, ehhez 900 millió forint uniós és hazai támogatást kaptak. A beruházásokat folytatnák, a terveik között szerepel a közterületek további rendezése, így a város utolsó murvakővel fedett útjának leaszfaltozása és tovább fejlesztenék a Buzánszky Jenő Stadiont is. Völner Pál, a körzet országgyűlési képviselője Dorogról úgy fogalmazott: a városban nagyon sok sportág él és virul, a Reimann Bányászattörténeti Miniverzum pedig egyszerre épít a múlt hagyományaira, és felel meg a jelen kihívásainak. – Az emlékművek és az itt élő hagyományok mind tükrözik, hogy az a munkakultúra, amit a több évszázados bányászat létrehozott Dorogon, a mai napig tovább él – tette hozzá.

Jelentős turisztikai beruházások

Esztergomban az elmúlt években sok beruházás indult, fejlesztik az oktatási és más intézményeket, megújul a bazilika és a környezete, hamarosan megkezdődhet a várost megvédő gát építése, folyamatosak az útfelújítások. 

A fejlesztések egyik legfontosabb eleme a Dobó Katalin Gimnázium korszerűsítése, amelyre több mint nyolcszázmillió forintot fordítanak. 

Csaknem egyéves előkészítő munka után, idén nyáron elindult a Studiolo Boutique Hotel építése, amely egyedülálló módon szolgálja a megújult szakképzési rendszert, a városközpont műemléki rehabilitációját, a térség turisztikai, így a gazdasági élénkülést is. A várost 2019 óta vezető Hernádi Ádám hangsúlyozta, hogy a beruházás megvalósításához az esztergomi önkormányzat a régóta hányattatott sorsú, volt Fürdő Szálló épületét és a régi Gőzfürdőt ajánlotta fel az Esztergomi Szakképzési Centrumnak vagyonkezelésbe, ebben kap helyet a tanétterem, a tanszálloda, tankonyha és tancukrászda. Az önkormányzat vállalta továbbá, hogy felújítja a teljes homlokzatot, a munkálatok folynak. Jövőre elkezdik a Szent István Strandfürdő és az ország első, 1912-ben épült fedett uszodájának a felújítását is.

Völner Pál a város beruházásairól elmondta, hogy a megkezdett pozitív folyamatot maga is igyekszik támogatni. – Továbbra is azon dolgozunk, hogy a fejlődés folytatódjon – hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Borítókép: Völner Pál (Fotó: Havran Zoltán)