Csillagtúra

Ha minden jól megy, 2024-ben magyar űrhajós indul a Nemzetközi Űrállomásra. 2022. január végéig várják azok jelentkezését, akik nem túl magasak, de nem is alacsonyak, nem túlsúlyosak és nem is soványak, minden rendben a vérnyomásukkal, a hallásukkal és a látásukkal. Beszélnek angolul, tudnak úszni, jó a pszichéjük, diplomások és magyar állampolgárok. Csupán ennyi.

803378192 Fotó: Anton Novoderezhkin

A Szovjetunióban kiképzett első magyar űrhajós, Farkas Bertalan három óra híján nyolc napot töltött az űrben. A kétszeres űrturista, a Budapesten született Charles Simonyi 26,6 napot időzött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). 2024-ben újra magyar űrhajós indulhat a kozmoszba. A Hungarian to Orbit, vagyis a Hunor nevezetű program – amire 2022. január 31-ig lehet jelentkezni a Hunor.gov.hu oldalon – amerikai együttműködéssel jön létre. 

A jelentkezők rostálása jövőre lesz, a végső felkészítést négyen kezdik meg.

Az élményt nem adják ingyen. A leendő űrhajóssal szemben támasztott követelmények megegyeznek a nemzetközi sztenderdekkel. Ugyanazoknak a szigorú feltételeknek kell megfelelni, mint az űrállomáson szolgálatot teljesítőknek. Az űrrepülés várhatóan 2024-ben lesz, ez azonban műszaki, időjárási és egyéb okok ­miatt későbbre tolódhat. 

A tervek szerint honfitársunk legalább három hétig, de legfeljebb három hónapig tartózkodik a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.

Ezalatt szinte percre lebontott aprólékossággal osztják be az idejét. Küldetése a Földre visszaérkezését követően sem ér véget – a magyar űrkutatás és tudomány népszerűsítése hosszú ideig feladata marad.

A történelmi jelentőségű feladatra olyan elhivatott, öntudatos és kiegyensúlyozott személyiségűek jelentkezését várják, akiknek stresszhelyzetben is kiváló az ítélő- és döntési képességük, találékonyak és csapatban tudnak dolgozni. 

Elvárás, hogy nagy mennyiségű információban gyorsan meglássák a lényeget, jól érveljenek, nagy nyilvánosság előtt is magabiztosan kommunikáljanak.

Nem utolsósorban pedig alkalmasnak érezzék magukat fizikailag is a nem mindennapi terheléssel járó megpróbáltatásra.

A magyar űrhajósjelöltek kiválasztása az Euró­pai Űrügynökséggel (ESA) összhangban történik. Az együttműködésnek köszönhetően az ESA űrhajós-válogatására korábban jelentkező és ott továbbjutó magyar jelöltek részévé válnak a magyar űrhajós-kiválasztásnak is. (Az európai szervezet idén meghirdetett pályázatára 22 ezren jelentkeztek. Magyarországról 116 férfi és 36 nő pályázott, míg három férfi paraűrhajósnak jelentkezett.) Egyetlen űrhajós repül, aki a magyar kiválasztási folyamat végén a négy legalkalmasabb és legjobban teljesítő jelölt közül kerül ki. A fennmaradó három jelölt közül az egyik lesz a tartalék – Farkas Bertalan tartaléka Magyari Béla volt –,

de az űrhajósjelölttel azonos alapkiképzésben részesül. A másik kettő, biztonsági tartalékként, váratlan esemény bekövetkezte esetén léphet az űrhajós vagy a tartalék helyére.

A jelentkezők először online alkalmassági tesztet oldanak meg, ennek célja a válogatáshoz minimálisan szükséges készségek és képességek felmérése. A legjobbakra pszichometriai és pszichológiai felmérés vár, amelynek célja a küldetés szempontjából lényeges személyiségjegyek felmérése és értékelése. A pszichés próbatételre leginkább felkészültek kerülnek a következő fordulóba. Rájuk repülő- és űrorvosi alkalmassági vizsgálat vár, amelynek célja nem csupán az aktuális egészségügyi alkalmasság megállapítása, hanem annak prognosztizálása, hogy a jelölt szervezete mekkora valószínűséggel képes a küldetés végéig egészségügyi állapotának és fizikai teljesítőképességének megőrzésére. Alapfeltétel az érvényes repülőorvosi alkalmassági igazolás. A jelöltek a repülőorvosi vizsgálathoz hasonló, de annál szigorúbb és összetettebb kivizsgáláson is átesnek. Ezek során alacsony nyomásnak, nagy és hosszan tartó gyorsulási és lassulási erőnek, terheléses vizsgálatoknak lesznek kitéve. A legígéretesebbeknek ezek után a gyakorlatban is bizonyítaniuk kell a küldetés során rájuk váró feladatokhoz hasonló kihívások és szimulált problémák megoldásával. Az egyes jelöltekről kialakult össz­kép alapján választja ki a „zsűri” a négy „leginkább alkalmas jelöltet”. Ők aztán részt vesznek még egy magyar szervezésű bevezetőképzésen, és az itt nyújtott teljesítményt figyelembe véve, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzést követően dől el, hogy ki repül és ki lesz a tartalék.

A kiválasztottakkal megkezdődik a végső akkreditációs eljárás: az űrhajóst szállító Axiom Space Inc. és az űrhajóst fogadó Nemzetközi Űrállomás programjának illetékes testülete is jóváhagyja a jelöltek személyét. Ehhez mindkettőnek alá kell vetnie magát az űrrepülésekre vonatkozó amerikai törvényi követelmények alapján végzett orvosi és pszichológiai vizsgálatoknak, továbbá meghallgatásoknak az Egyesült Államokban. A kijelölt űrhajós és a tartalék részt vesz Houstonban az Axiom Space Inc. által szervezett körülbelül hat hónapos alapkiképzésen, amelynek keretében szimulált körülmények között (parabolarepülés, többórás víz alatti kiképzés) készítik fel az űrrepülésre és a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodásra. A kijelölt űrhajós ezenfelül részt vesz a küldetés szempontjából elengedhetetlen speciális képzéseken is. A jelentkező a kiválasztás bármely pontján dönthet a folyamat megszakításáról, azonban ezzel automatikusan kizárja magát az eljárásból.

Az űrhajósjelöltekkel szemben számos elvárást fogalmaztak meg. Feltétel a magyar állampolgárság, a bejelentett állandó magyarországi lakcím, az 1981. január 31. utáni születés, a büntetlen előélet, az úszótudás és a vezetői engedély. Ugyancsak szükséges a magas szintű és magabiztos angolnyelv-tudás, előnyt jelent az orosznyelv-ismeret, tekintettel az ISS orosz moduljára és műszereire. 

Követelmény a felsőfokú, Magyarországon elismert végzettség, előnyt jelent a mérnöki, műszaki és természettudományos, továbbá az orvosi, fogorvosi végzettség. Jelentkezési feltétel a legalább három év szakmai tapasztalat műszaki, természettudományi vagy orvosi területen – doktori fokozat a megnevezett tudományterületeken három év szakmai tapasztalatnak beszámítható. 

A jelentkező 150-190 centiméter magas lehet, a testtömege 50-95 kg közé kell hogy essen, míg a vérnyomása legfeljebb 140/90 Hgmm lehet. Feltétel az egészséges hangérzékelés és a színlátás. Műtéttel végzett látáskorrekció elfogadott, feltéve, hogy a beavatkozás látást és egyebeket befolyásoló komplikációktól mentes. (A jelentkezés kedvéért senkinek nem tanácsolják látásjavító műtét elvégzését!) A feltételeknek való megfelelést dokumentumokkal kell igazolni, illetve angol nyelvű – maximum háromezer karakter terjedelmű – motivációs levél is elvárás.

Az előbb felsorolt megannyi feltétel azt a célt szolgálja, hogy a kozmonauta a lehető legjobban teljesítsen odafent. Mert legyen bármilyen szuperember valaki, a földi kiképzőközpontokban nem készíthető fel a mikrogravitációs környezetben bekövetkező hatásokra. Az űrállomásra érkezést követően mindenkinél hányinger jelentkezik, vérszegénység alakul ki, emellett gyorsított öregedési folyamat zajlik le. Ennek lényege, hogy csont- és izomtömeg-lebomlás következik be, amely főképp a testtartásért felelős izmokat és csontokat, valamint az alsó végtagokat érinti. Megváltozik az ízérzékelés, az anyagcsere-folyamat felgyorsul. Az űrhajósok a szénhidrátban gazdag ételeket kívánják, ennek ellenére a Földre lefogyva térnek vissza. Gyakori az alvászavar és még hosszasan sorolhatók, hogy miféle próbatételek várnak az újabb magyarra.

Falfúrás szerelmi bánatból?

 2018 szeptemberében derült ki, hogy az űrállomás orosz egységének falán apró, milliméteres rés keletkezett, amin szökni kezdett a levegő. A problémát a Földről vették észre, a legénységnek nem tűnt fel. Az űrállomáson három asztronauta volt: az orosz Szergej Prokofjev, a német Alexander Gerst és az amerikai Serena Auñón-Chancellor. A lyukat befoltozták, a legénység év végén biztonságban földet ért. Eleinte arra gondoltak, hogy apró meteorit vagy űrszemét lékelte meg az egységet. Idén már arról beszéltek, hogy szándékos szabotázs volt és az amerikai űrhajós volt a tettes, aki idegösszeomlást kapott, mert nem viszonozta egyik kollégája a szerelmét. Így inkább meglékelte az állomást, hogy hamarabb térhessenek vissza. A NASA természetesen kétségbe vonta a vádakat. Az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz a vizsgálatot lezárva jutott arra a következtetésre – erről a Qubit írt –, hogy a 2018-as eset okozója az amerikai asztronauta volt. (Ö. Z.)

Borítókép: Száradó szkafanderek víz alatti tréning után Oroszországban. Nem lehet eléggé felkészülni (Fotó: Getty Images)