Az EU egyetlen tagországa sem kéri ki ennyire gyakran az állampolgárai véleményét

Az Európai Unió egyetlen tagországában sem kérik ki olyan gyakran az állampolgárok véleményét, mint teszi azt a magyar kormány, ami hiteltelenné teszi a demokrácia helyzetét érő bírálatokat – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közleménye szerint a Századvég Alapítvány hétfői rendezvényén.

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány konferenciája Budapesten Fotó: Szigetváry Zsolt

Magyarországon azt tartják demokráciának, hogy az országot az emberek felhatalmazása alapján, az akaratuknak megfelelően kormányozzák. A brüsszeli szótárban azonban mást értenek a kifejezés alatt, az már inkább a szélsőséges liberalizmussal jelent egyet – húzta alá.

Olyan rendszert értenek alatta, ahol nem számít a kultúra, a vallás, a hagyomány vagy az örökség. Egy országot akkor minősítenek demokráciának, ha minimum nem vitatják azt, hogy a férfiak is szülhetnek, illetve ha a sajtó legalább száz százalékban liberális álláspontot képvisel. Ezt mi inkább ideológiai hegemóniaként fogalmaznánk meg

 – mondta.

Szijjártó Péter ezt követően arról beszélt, hogy ennek tükrében nem meglepő, hogy az Európai Unió jelentősen meggyengült, és húsz év alatt 21 százalékról 18 százalékra csökkent a részesedése a világ gazdasági teljesítményéből. A blokk szerinte emellett képtelen a határai megvédésére vagy jelentős szabadkereskedelmi egyezmények megkötésére, továbbá energiaellátási válság is sújtja.

Az ideológiai hegemónia nyomán lehetetlenné válik, hogy az EU józan észre alapuló, pragmatikus válaszokat adjon a kihívásokra

– vélekedett, hozzátéve, hogy pedig ezeket akár a maga javára is fordíthatná a közösség.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előadást tart a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány A válságok kora – Az Európa-projekt kutatás eredményei 2021-ben című konferenciáján a Várkert Bazárban 2022. január 17-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A külügyminiszter szerint a magyar válaszok számos olyan területen kiválóan működtek, ahol a brüsszeli intézkedések kudarcot vallottak, ezért öt ajánlást fogalmazott meg.

Védjék meg a határokat, ne engedjenek be mindenkit, és lehetőleg ne helyezzenek nyomást másokra, hogy elkövessék ugyanazt a hibát, mint ők

 – ismertette az első „receptet”, rámutatva, hogy a migráció párhuzamos társadalmak kialakulásával, s így a biztonság romlásával járt Európa nyugati felében.

Ne küzdjenek a természet törvényei ellen: az anya nő, az apa férfi. Nem kell háromfajta vécé, nem kell három rubrika a formanyomtatványokon

 – folytatta. Ugyanakkor leszögezte, hogy 18 éves kora felett természetesen mindenki úgy él, ahogy akar, azt szeret, akit akar.

Szijjártó Péter ezután kitért arra, hogy „nem ideológiai kérdés, hogy melyik energiaelőállítási fajta zöld vagy fenntartható”, majd ennek kapcsán emlékeztetett, hogy több közép-európai ország is nukleáris energetikai kapacitásai bővítését tervezi.

Negyedik pontként a koronavírus-vakcinák ügyének apropóján kijelentette, hogy „nem kell és nem is szabad mindenből politikai, pláne ideológiai kérdést csinálni, főleg nem akkor, amikor emberéletek mentéséről van szó”.

Végezetül pedig arról beszélt, hogy az EU-nak el kell hagynia a kettős mércét. 

Ha beengeded a bevándorlókat, nem szólsz az iszlamizáció ellen vagy hitet teszel a nyitott társadalom eszméje mellett, akkor gyakorlatilag bármit megtehetsz

 – fogalmazott.

Borítókép: a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány konferenciája Budapesten (Fotó: Szigetváry Zsolt)