Tízéves a civil törvény – ezzel a felütéssel tartottak kerekasztal-beszélgetést a konferencia második felében. Ennek keretei között Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy Brüsszel irányából folyamatosan érkezik az a vád, hogy a civil szervezeteket Magyarországon elnyomják. Az államtitkár felidézte, hogy amikor a különböző delegációkkal találkoznak, akkor érthetővé válik, hogy ők az NGO-k világában gondolkoznak.
Fülöp Attila, az Emmi szociális államtitkára rámutatott, hogy a szociális gondoskodás mindig egyházi és civil fenntartásban volt a magyar történelem során, ezt azonban a szocializmusban szétverték.
– A magyar társadalomnak az, hogy segítsen, egy veleszületett akarata, adottsága
– véli Fülöp Attila.
– A civilek esetén is fontos, hogy legyen egy alapszintű átláthatóság – mondta a beszélgetésen Szalay-Bobrovniczky Vince, aki a konferencia házigazdája is volt. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára szerint
az álcivil szervezetek korábban kihasználták, hogy nem kell beszámolni a bevételeikről.
Emiatt volt fontos, hogy az új törvényben rögzítették, húszmillió forint felett részletesen be kell számolni a működési költségekről. Megemlékezett arról is, hogy az új szabályozás szerint azok adójának egy százalékát, akik nem rendelkeznek róla, automatikusan a Nemzeti Együttműködési Alapnak juttatják el.
Nyitrai Zsolt, kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos elmondta, hogy nagyon sokféle tömörülés volt jellemző a történelem során Magyarországon, ezt azonban a kommunizmus megtörte. – Valakiket az azonos élethelyzet köt össze, másokat az azonos hivatás, megint másokat az életmód és a hobbi köt össze. Számukra ezek az ügyek fontosak, ezekkel nekünk tudnunk kell azonosulni, feltérképezni és a kormány elé vinni – mondta el megbízatásáról Nyitrai Zsolt. Elmondta, hogy
amikor ellenzékben volt a Fidesz, akkor is minél több ember véleményét próbálta megismerni,
akkoriban nemzeti petíciók keretei közt, mióta kormányon vannak, azóta pedig nemzeti konzultációkat hirdetnek, amelyeknek eredménye hatással van a kormányzati döntésekre.
– A határon túl még fontosabbak a civil szervezetek, mert például az erdélyi magyarság fele szórványban él, és minden nappal növekszik annak a veszélye, hogy elveszítjük őket
– fogalmazott Bogya Anna RMDSZ-es politikus, aki jelenleg a román kormány államtitkáraként az ottani civil szféra átláthatóbbá tételén dolgozik.
Soltész Miklós a külföldi bírálatok közül két abszurdabbat is megosztott; az egyik esetben azt kérték számon a magyar kormányon, hogy miért nem biztosítják a fogyatékkal élők számára a belföldi repülőjáratokon való utazást, a másik pedig az volt, hogy az egyik történelmi várba miért nem lehet feljutni akadálymentesen. Az államtitkár szerint az NGO-k besúgószervezetekként működnek, és ők adják bírálóink szájába az igaztalan vádakat.
A jövőben a civil szervezeteknél is erősíteni kell a privát szféra szerepét, a nagy cégek adományait el kell juttatni az érintettekhez – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Vince, amikor arról kérdezték, hogy milyen irányokba lehet még bővíteni a civilek támogatásait. A helyettes államtitkár szerint ezzel párhuzamosan az állami támogatások mértékének a megtartásán kell majd dolgozni. A beszélgetésen szintén részt vevő Botos Gyöngyvér helyettes államtitkár szerint a falusi civil kezdeményezések segítésére kell majd hangsúlyt helyezni, az ő esetükben elengedhetetlen az állami juttatások emelése.
(Borítókép: A kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)
